MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban a Kormány álláspontját szeretném egyértelművé tenni a törvényjavaslat tárgyában egy-két kérdést illetően.
Az eredeti törvényjavaslatnak két lényeges eleme volt – és van most is természetesen. Az egyik, hogy az 1991-re átmeneti jelleggel kivételesen a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból rendel biztosítani 1,8 milliárd forintot az Országos Tudományos Kutatási Alap, az OTKA céljaira. Emellett egymilliárd forintot a Felsőoktatási Fejlesztési Alap céljaira. Ezzel megteremti a törvény – ha elfogadásra kerül – a feltételeit a magyar tudós társadalom, kutatóintézetekben és egyetemeken működő tudós társadalom jövő évi kutatási tevékenységének. Lehetővé teszi, hogy megvalósítsák azt a funkciót, amiért egyáltalán vannak.
A lényege az, hogy ez 1991-re kivételesen, átmenetileg történjék, azért, mert a költségvetés előkészítése során világossá vált, hogy ebben az évben, illetve a jövő évben sem lehet a költségvetésből ezeket a terheket vállani. Az elmúlt évben is sajnos ez volt a gyakorlat. Igazában az eddigi vita során senki sem vitatta ezeknek az összegeknek a szükségességét és a kérdéses támogatás céljának a társadalmi értelmét.
Annak fényében, hogy – Széchenyi óta – a kiművelt emberfő szerepe része a társadalmi tudatnak Magyarországon, és annak fényében, hogy közismert, hogy minden olyan ország, amelyik az elmúlt évtizedekben komoly gazdasági fejlődést valósított meg, ezt jórészt a kutatás, a tudomány, a felsőoktatás különleges preferálása útján érte el. Én nem is folytatom az érveket, a bevezető expozéban többet is mondtam, hogy miért szükséges ennek az összegnek a rendelkezésre bocsátása.
Igazából nem is volt ezen összegek szükségessége felől a módosító indítványokban, illetőleg bizottsági véleményekben erre vonatkozóan negatív észrevétel.
A másik lényeges eleme a törvényjavaslatnak, hogy összahangot kíván teremteni három törvény között. Ez a három törvény a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény, a vállalkozói nyereségadóról szóló törvény, illetve a külföldi befektetésekről szóló törvény. Ez a három törvény ugyanis azonos feltételek mellett azonos mértékű kedvezményeket helyezett kilátásba, illetőleg biztosított olyan gazdálkodó alanyok számára, amelyekben külföldi tőke, külföldi részesedés is van.
Na már most, az elmúlt napokban módosította a Parlament a befektetési törvénynek a kedvezményre vonatkozó részeit, és ugyancsak módosította a VÁNYA-törvénynek a kedvezményre vonatkozó részeit. Ehhez képest a Központi Műszaki Fejlesztési Alapra vonatkozó törvénynek a megfelelő kedvezmény-szabályait is módosítani kellett. Ezt tartalmazza, az összahang megteremtését célozza az itt előterjesztett törvényjavaslat második eleme.
Időközben – és ez a lényeg, ez a nóvum – kiegészült a Kormány javaslata e közben egy harmadik elemmel. Azzal nevezetesen, amit az 1337-es szám alatt rendelkezésre bocsátott kormányindítvány tartalmaz, hogy az említett összegeken felül – ami tehát a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból átcsoportosításra kerül –, tehát ezen felül a költségvetés javára kívánatos átadni 1,3 milliárd forintot.
Ennek röviden a következő az előtörténete. Miután már benyújtásra került a törvényjavaslat, akkor vált világossá – szomorú módon – a költségvetés kormányzati előkészítésének menetében, hogy nagy feszültség, nagyon nagy feszültség van a költségvetés, a tervezett költségvetés forrás oldala és kiadás oldala között. Drámai vívódásban végül a Kormány nagyon sok más átcsoportosítás mellett úgy döntött, hogy javasolja, hogy a forrás oldal erősíttessék meg a költségvetésben azzal a szóban forgó, akkor még egymilliárd forinttal. Ez szerepel a költségvetési törvényjavaslat 66. szakaszában. Ahol szintén van egy módosítási javaslat a KMŰFA-törvényt illetően.
Időközben a helyzet még tovább romlott – elnézést kérek –, a feszültég a forrás és a kiadási oldal között még nagyobbá vált, hát az itt most már jól ismert képviselői indítványok, bizottsági vélemények, indítványok folytán. Úgyhogy az utóbbi napokban az ismert kompromisszum előkészítése a költségvetés lehetséges megszavazása végett további átcsoportosításokat, illetve javaslatokat dolgozott ki a Kormány.
Ennek egyik eleme, hogy úgy látja, hogy szükséges további háromszáz millió forintnak – tehát az eredeti egymilliárd mellett még háromszáz millió forintnak – az átcsoportosítása a költségvetés forrás oldalához a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból. A Kormány nagyon tisztában van azzal, hogy elvileg egy rendkívül kérdéses lépésről van szó. Arról, hogy egy, a közvetlen gazdaság fejlesztését szolgáló Műszaki Fejlesztési Alap annyira megterhelődjék más célú kiadásokkal.
Sőt, azzal is tisztában van, hogy maga az egész KMŰFA költségvetésen kívüli kezelése – hiszen itt is egy adórendszeri teherről van szó az érintett alanyokat illetően – már a törvény születése óta gyakorlat az országban. Ezt is nyilvánvalóan egy új államháztartási törvény keretében, megfelelő anyagi feltételek mellett, át kell rendezni. A Kormány ezzel tisztában van. Hogy mégis ezekre a lépésekre szánta el magát, és kéri ehhez a képviselőház hozzájárulását, ez a válsághelyzet, hogy nem látszott más kiút abból a feszültségből, amely a költségvetés forrás és kiadási oldala között van.
Ezzel – be is fejezem – viszont szükségessé vált, hogy a Kormány visszavonja – és ezt tette a 1337-es alatti indítványában – a költségvetési törvényjavaslat 67. szakaszában jelzett törvényjavaslatot a KMŰFA-törvény módosításáról.
Szükségtelen két törvényben rendelkezni ugyanarról a kérdésről; különösen szükségtelen és nem kívánatos nem egészen egyértelmű számokkal két törvényben rendelkezni. A Kormány pozíciója, állásfoglalása tehát most teljességében ebben a 1337-es szám alatti indítványban van, ami az összegeket illeti.
Az a Kormány véleménye – és magam is ezt természetesen osztom –, hogy döntéshozatal szempontjából most alkalmas helyzet van. A sarokszámok egyértelműek, s egyértelmű az a helyzet is, hogy egy törvényben születik majd döntés a kérdéses összegek tekintetében. Azért mégis az a célszerű, hogy a Parlament ebben a külön törvényben és nem a költségvetési törvény részeként foglaljon állást, határozzon ebben a kérdésben, mert ezt a törvényt semmiképp sem osztjuk meg az említett harmónia megteremtése szükségessége folytán, hogy tudniillik a központi műszaki fejlesztési hozzájárulási kedvezményeket hozzá kell midenképpen igazítani a már elfogadott VÁNYA-törvényhez és a már elfogadtott külföldi befektetési törvény kedvezményezettjeihez.
Miután ezt a törvényt mindenképpen meg kell alkotni az elmondott okok miatt, célszerű, hogy egy helyen történjék a KMŰFA-törvény módosítása. Az a kívánatos tehát, hogy ezen összegekre nézve is ez a külön törvényjavaslat legyen az, amely ha elfogadást nyer, ezt a kérdést megoldja.
S ennek jegyében a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 67. szakaszt a Kormány visszavonja.
Mindezek fényében kérem a Képviselőházat, hogy az előadottak alapján, illetőleg az elfogadásra kerülő módosító indítványok alapján – amikhez kapcsolódóan néhány szóban még válaszolni szeretnék – majd fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)
