ROCKENBAUER ZOLTÁN (FIDESZ)
ROCKENBAUER ZOLTÁN (FIDESZ)
ROCKENBAUER ZOLTÁN (FIDESZ) Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Helyesen mondta Szent-Iványi István, hogy vita nem magán a tényen, nem magának az állásfoglalásnak a tényén alakult ki a különböző frakciók képviselői között a bizottsági ülésen, hanem abban, hogy mi, a FIDESZ frakciója bizonyos kérdésekre tettük a hangsúlyt, amit úgy érzünk, hogy a többségi állásfoglalás elsikkaszt, nem tesz nyilvánvalóvá sem a litván nép, sem Magyarország népének a számára.
Mi úgy ítéljük meg – és ezt tettük állásfoglalásunk középpontjába –, hogy Litvániában az elmúlt napokban, sőt január elseje óta, de különös tekintettel szombaton és vasárnap, agresszió történt. Agresszió történt egy független állam és annak népe és különösképpen egy szabadon választott parlamentnek a felelős kormánya ellen. Egy olyan agresszió, amely egy szabadon választott parlamentnek felelős kormányával szemben egy minden törvényt sértő úgynevezett nemzeti megmentési bizottságot – vagy nevezzük bábkormánynak, vagy nevezzük, aminek gondoljuk – támogat egy, elvben, jogállamban. Tehát ez az egyik nagyon fontos kérdés, amire mi a hangsúlyt tettük.
A másik kérdés az ebből Magyarországra, a magyar diplomáciára következő lépések. Mi úgy ítéltük meg, hogy meg kell tennünk azt – tulajdonképpen elsőként a magyaroknak –, tehát meg kell tennünk azt a lépést, amit már régen meg kellett volna tennünk. Nevezetesen: de jure el kell ismernünk a független litván államot. (Taps.)
Tudjuk, nagy vita alakult ki, hogy belekerülhet-e egyáltalán ez a kifejezés, hogy független litván állam, illetve nemzeti szuverenitás a szövegbe; erről nagy vita alakult ki a bizottságban. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezen a bizottsági ülésen Brzezinski úr is részt vett. Azonban tudnunk kell, hogy vannak a világon olyan országok, akik de jure elismerik Litvánia függetlenségét. Az Amerikai Egyesült Államokban, Washingtonban a mai napig létezik Litvánia követsége; és soha nem ismerték el a Ribbentrop–Molotov-, vagy ha jobban tetszik, a Sztálin–Hitler-paktumon alapuló balti államok bekebelezését több nyugati országban.
Úgy gondoljuk, hogy nekünk ki kell köszörülnünk azt a csorbát, amit az elmúlt negyven évben tettünk, és nekünk el kell ismernünk a független litván államot, most már ezúttal de jure is.
Ez az a két pont, ami alapvetően különbözteti meg a két állásfoglalás-tervezetet. Ezek után megkérem önöket, hallgassák meg a tervezet egészét. El kell mondanom, hogy sajnos a nagy sietségben értelemzavaró gépelési hibák is belekerültek, úgyhogy arra kérem képviselőtársaimat, hogy nagyon figyeljenek, és lehetőleg tollal a kezükben nagyon figyeljenek arra, hogy hogyan olvasom a szöveget, mert az a szöveg érvényes, amit most fel fogok olvasni.
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének állásfoglalása. Tervezet.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggodalommal figyeli, hogy a független Litván Köztársaságot a szovjet kormány hivatalos lépéseként fegyveres erővel próbálják meg nemzeti szuverenitásának és önrendelkezési jogának feladására bírni. A szovjet alakulatok bevetése, amely már eddig is több, fegyvertelen litván állampolgár halálát követelte, a szabadon választott litván parlamentnek felelős kormánnyal szemben törvénytelenül megalakult, úgynevezett litván nemzeti megmentési bizottsága támogatására, sérti a legfontosabb nemzetközi jogi dokumentumokat, így a helsinki záróokmányt, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a párizsi chartát, és súlyosan veszélyezteti a térség biztonságát, és gyengítheti a nemzetközi összefogást az iraki agresszióval szemben is.
Minket magyarokat különösen megdöbbent az a tragikus történelmi párhuzam, ahogyan a Szovjetunió a kiéleződő közel-keleti helyzetet most is, csak úgy, mint 1956-ban, a magyar forradalom esetén, egy szabadságáért küzdő nép elnyomására használja fel.
Ilyen körülmények között a szovjet csapatok még további hónapokig tartó jelenléte elfogadhatatlan Magyarországon, számunkra. A Baltikumban kialakult helyzetben a válság egyetlen megoldása az lehet, ha a Szovjetunió haladéktalanul kivonja rendfenntartó erőit Litvániából, és kinyilvánítja, hogy elismeri a független balti köztársaságokat.
Az Országgyűlés felszólítja a Magyar Köztársaság Kormányát az alábbi lépések megtételére.
1) A Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos formában is ismerje el a független balti köztársaságokat, amelyek annektálása Hitler és Sztálin megegyezése alapján történt, és amit azóta a Szovjetunió legfelsőbb vezetése is elítélt, és tegye meg a szükséges lépéseket a diplomáciai kapcsolat felvételére ezen államokkal.
És kérem a 2. pontnál különös figyelmüket.
2) A Magyar Köztársaság Kormánya szorgalmazza a nemzetközi összefogást a kérdésben, kiváltképpen a közép-európai országok között, és kezdjen tárgyalásokat a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság Varsói Szerződésből való egyoldalú, közös kilépésének deklarálásáról.
3) A magyar Kormány tegyen lépéseket a független Litvániába szállítandó humanitárius segélyek koordinálására. Köszönöm szépen. (Taps.)
