SZABÓ ERIKA, DR. (SZDSZ)
SZABÓ ERIKA, DR. (SZDSZ)
SZABÓ ERIKA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége nevében azt javaslom a Kormánynak, hogy a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslatot kérje vissza a tisztelt Háztól, és dolgozza át. (Gyér taps.) A tisztelt Ház felé pedig azzal a kéréssel fordulunk, hogy a törvényjavaslatot ne bocsássa részletes vitára. A törvényjavaslat ugyanis mind szerkezeti, mind tartalmi okokból alkalmatlan a tárgyalásra. Áder János az én gondolataimhoz hasonló kérdéseket vetett föl, de én szeretném fölépíteni azt a rendszert, ahogy elképzelem ennek a törvénynek az átdolgozását.
A törvény célja az lenne, hogy az önkormányzatok és szerveik, valamint a köztársasági megbízottak feladat- és hatáskörét szabályozza, és egyes centrális alárendeltségű szervekét is, aminek egy törvényben való elhelyezése nem volna célszerű, de ennek a célnak a törvény nem felel meg.
Szerkezeti hibái: a törvényjavaslat kevés kivétellel jogszabály-módosítások gyűjteménye. Több mint 20 törvényt és 17 törvényerejű rendeletet érint. Túl nagy ez a terület ahhoz, hogy minden egy törvényben legyen. A gyakorlatban való alkalmazást pedig lehetetlenné teszi. Időt, fáradságot és pénzt lehetne megspórolni azzal, hogyha a Kormány áttérne a minden állampolgár számára áttekinthető törvényjavaslat kidolgozására. Ezt önmagában a hatásköri jegyzék nem oldja meg.
Súlyos hiba, hogy a szerkesztési elvek az egyes fejezeteknél nem azonosak. Ezért még tovább nehezítik itt az alkalmazást. Baj van az indokolással is.
Az indoklás nem tölti be rendeltetését, részletes indoklás címén általános indoklások gyűjteménye az egész. Összességében a törvényjavaslatra leginkább az átmeneti és vegyes rendelkezések kifejezés illik. Lényegét tekintve ennek a törvénynek a végén gyakran alkalmazott fejezetcímnek felel meg.
De terjedelme miatt, s azért mert hiányzik belőle a valódi törvény, a jogalkalmazók számára kezelhetetlen. Valószínűleg a gyors előkészítés hibája, hogy a javaslat hibáktól hemzseg. Példák: a családjogi törvény módosításával az állami gondozás megszűnt, a tervezet készítője valószínűleg állami gondoskodásra gondolt. Ezt egyébként a decemberi benyújtás óta észrevette a Kormány, s hibajegyzékében meg is jelölte. Azért említettem meg, mert ez a törvény-előkészítés színvonalát jelzi.
Súlyos törvény-előkészítési hiba, hogy az önkormányzati képviselőtestület számára megadja azt a jogot, hogy a szomszéd jogra vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvvel ellentétes rendeletet alkosson. A jogforrások hierarchiájáról szóló törvénnyel ez ellentétes.
Javaslatunk a törvényjavaslat szerkezetére vonatkozóan: egységes szerkesztési alapelvek alapján készüljön a feladat- és hatáskörök címzettjeinek kiemelésével. Az átdolgozott törvényjavaslatnak két fő részből kellene állnia. Az első rész az önkormányzati hatásköröket tartalmazná, a második rész az államigazgatási hatásköröket. Ezzel egyértelműen elválasztódna az önkormányzati ügy az államigazgatási ügyektől.
Elfogadhatatlan a szabad demokraták számára, hogy az államigazgatási és az önkormányzati ügyek összemosásával a központi hatalom beavatkozási lehetősége a falvak és városok életébe megnövekedik, s ezzel tovább erősödik az önkormányzatok kiszolgáltatottsága.
A fő részeken belül pedig a hatáskörök címzettjeinek neve alatt sorolnánk fel a feladatokat, úgy mint azt a hatásköri jegyzékben szokták, de célszerű lenne, ha a törvény oldaná meg ezt a feladatot. Így világossá és egyértelművé válna például a polgármester, a jegyző, a képviselőtestület feladata. Például a polgármester címszó alatt pontokba szedhető mindaz, amit neki kell ellátnia. Természetesen a jogorvoslati fórumokat sem kellene kifelejteni.
A harmadik részben kellene felsorolni azokat a jogszabályokat, amelyeket a törvény érint, módosít vagy hatályon kívül helyez. Ebben a felépítésben az új törvény alaptörvénnyé válhatna, egységes szerkezet alapján áttekinthető rendszert lehetne ráépíteni. Ennyit a szerkezetről, s most a tartalmi kifogásokat szeretném részletezni.
Itt részben utalnom kell a már elhangzottakra. Nem lehet megspórolni azt a munkát, hogy az önkormányzati ügy és az államigazgatási ügy fogalomköre törvényi szinten ne legyen elhatárolva. Az önkormányzati törvény felsorolja azt a kört, ahová államigazgatási hatósági jogkör telepíthető. E körben nem található sem a képviselőtestület, sem a megyei közgyűlés elnöke. Ennek ellenére a tervezet több esetben is államigazgatási hatósági jogkörrel ruházza fel a képviselőtestületet és a közgyűlés elnökét. Pl. a 34. szakaszban és a 110. szakaszban.
A települési képviselőtestület szociális, egészségügyi, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai körében is ellentétes a javaslat az önkormányzati törvénnyel. Pl. a segélyezés kérdésében vagy a köztemetés engedélyezése ügyében a képviselőtestületnek kellene dönteni. Nemcsak az a baj, hogy ez ellentétes az önkormányzati törvénnyel, hanem az is, hogy alkalmazhatatlan.
Példaként itt egy adatot szerenék megemlíteni. A főváros IV. kerületében az elmúlt évben 20 és 25 ezer körül mozgott a segélyezési ügyek száma, amelynek többségét azonnal a házipénztárból fizették az ügyfeleknek. Elképzelhetetlen, hogy a képviselőtestület hogyan tudná ezt a feladatot megoldani még akkor is, ha esetleg a hatáskört átruházza valamelyik bizottságára.
Nem szükséges talán részletekbe menően elemezni a tartalmi hibákat. Talán a törvényjavaslat decemberi benyújtása óta a Kormány illetékesei észrevettek néhányat. Erre utal a 981/a számon benyújtott kiegészítés, melyben két oldalt szántak a pontosításokra és a hibajegyzékre. A furcsaság az, hogy ugyanezen a számon két ilyen kiegészítés került kiosztásra.
Egyrészről nagyon dicséretes, hogy saját hatáskörükkel élve megpróbáltak javítani az elírásokon és a pontatlanságokon, másrészről már jogalkotói szinten tették lehetetlenné a törvényjavaslat kezelését. Nem vitatható, hogy erre a törvényre és az önkormányzatokra vonatkozó számos más törvényre is égető szükségünk lenne, mielőbbi megalkotásuk nélkülözhetetlen a működőképességhez.
Az is elfogadható, hogy a sietség miatt nem mindig hibátlan törvények születnek, az azonban nem fogadható el, hogy egy szerkezetében és tartalmában is átgondolatlan törvényjavaslatból törvény szülessen. Nem lehet ugyanis mindent kijavítani a törvényhozás szintjén, ezért nagyon kérjük a tisztelt Házat, hogy ezt a törvényjavaslatot ne bocsássa részletes vitára, a Kormányt pedig arra kérjük, hogy a felvázolt szempontok alapján a javaslatot dolgozza át. Nem kényszeríthetők ugyanis a jogalkalmazók arra, hogy egy új rendszer kialakításakor, melynek a legfontosabb feltétele, hogy egyszerű és áttekinthető legyen, állandóan a tűt keressük a szénakazalban. (Taps az SZDSZ részéről.)
