VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)

Teljes szövegű keresés

VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi vita során Sóvágó képviselő úr azt mondotta, hogy ez a törvény bizonyára nem kelti fel az újságolvasók érdeklődését sem – gondolom –, a rádióra és képernyőre figyelő más érdeklődők figyelmét sem, pedig kár, mert tulajdonképpen nagy dolgok vannak a törvényjavaslatban, annak szövegében, és azt hiszem, hogy a törvényjavaslat mögötti politikai tartalom sem elhanyagolható, és méltán tarthatna nagyobb érdeklődésre számot, bár nem tudjuk, hogy hányan és miként figyelik ezt a vitát az eddigiekben.
Egyetértek államtitkár úrral, aki a tegnapi miniszteri előterjesztés során azt mondotta, hogy nem eléggé lehet hangsúlyozni ennek a törvénytervezetnek a jelentőségét. Ennek fényében válik számunkra mégannyira érthetetlenné az a kormányzati késedelem, amely a törvényjavaslat előterjesztését kísérte, hiszen az önkormányzati törvény elfogadását követően határozottan emlékszem, augusztus 2-ról 3-ra virradóra hangzott el az alkotmányügyi bizottság ülésén is az a kormányzati előterjesztés, miszerint szeptember 30-ig ezek a kapcsolódó törvényjavaslatok elkészülnek.
Hasonlóképpen, mint oly sok alkalommal is, kényszerhelyzetbe került a Parlament. Az önkormányzatok működni szeretnének, a közigazgatásnak működnie kell, ezért ez a szorító kényszer nyilvánvalóan ismételten meg fogja hozni azt a hatást, hogy nem tökéletes megoldás kerül ki a törvényalkotás asztaláról a joggyakorlatba.
Összefügg a törvényjavaslat számos más, eddigiekben is tárgyalt és a jövőben tárgyalandó javaslatokkal, aggaszt bennünket, szocialista képviselőket, hogy ezek a kapcsolódási pontok miként alakulnak majd az egyes törvények és jogszabályok között.
Számunkra, amikor a törvényjavaslat kritikáját elvégeztük, a kiindulópont az volt, hogy mennyiben segíti elő az önkormányzatok tényleges tartalmi önállóságát ez a törvényjavaslat, mennyiben biztosítja azt, hogy a korábbi hatalmi monopóliumok széttörjenek, a hierarchiák átalakuljanak, fellazuljanak. Ugyanakkor a törvényjavaslat részletes tanulmányozását követően korántsem vagyunk optimisták abban, hogy a korábbi hatalmi csomópontokat nem új csomópontok váltják-e fel, a korábbi hierarchiát nem egy másféle hierarchia váltja fel.
Ezt mi nem először tesszük szóvá. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat a költségvetési vitára, amikor éppen az ide kapcsolódó szervek tekintetében javasoltunk jelentős, közel 4 milliárd forint költségvetési csökkentést, amelyet a kormányzat természetszerűen nem akceptált.
Nem osztom államtitkár úr véleményét a törvényjavaslat minősítését illetően, korántsem olyan jó a véleményünk, mint az előterjesztőké, eklektikusnak, egyenetlennek és számos pontján alapvető szerkezeti problémákkal küszködő javaslatnak tekintjük, amely alapos korrekcióra és átdolgozásra szorul.
Számos ponton kritizáljuk ezt a törvényjavaslatot, most nem kívánok ennek részleteivel foglalkozni. Képviselőtársaim, a szocialista képviselők közül még a vita során részletesen is el fogják mondani ezeket a kritikai észrevételeinket. Mi úgy tartjuk, hogy nincs meg ebben a törvényjavaslatban a hatáskör-telepítés elméleti megalapozottsága, nincs alátámasztva, hogy mi miért egy adott szervhez kerül és miért nem másik szervhez. Behelyettesítőnek látjuk sok helyütt ezt a szabályozást, úgy tartjuk, hogy több ponton ellentétben van az önkormányzati törvénnyel, tehát számos hiányossággal küszködik ez a törvényjavaslat.
Ami hozzászólásom további részében talán részletesebben is szóba kerül, az a neuralgikus pontja nemcsak a törvényjavaslatnak, hanem az egész kibontakozó közigazgatási és önkormányzati szisztémának, az önkormányzat és a közigazgatás kapcsolata, ennek anomáliái, ami ebből a törvényjavaslatból is kiderül.
Lényegében emögött az az alapvető probléma áll, az az alapvető probléma húzódik meg, miként alakul az állam társadalmi szerepe, mennyiben lesznek tényleges autonómia birtokában az önkormányzatok. És ebből a szempontból aggasztó az a megoldás, amely elsősorban a közigazgatás területi tagozódását és az önkormányzatok befolyásolási lehetőségét foglalja magában. Ugyanis arról van szó, hogy a szabályozás jelenlegi tendenciáját követve a kormányzat egy rendkívül centrális, központilag hatékonyan irányított közigazgatási apparátust kíván felépíteni, amely kissé karikírozva az érdemi ügyek eldöntésére kellő politikai, anyagi befolyással, hatásköri puvoárral rendelkezik, a másik oldalról pedig ott állnak az önkormányzatok, amelyek lomtalanítási akcióval és csapadékvíz elvezetéssel foglalkoznak, hangsúlyozom, a példa karikírozott, de talán ez emeli ki a hasonlat lényegét.
Ez a tendencia kirajzolódott akkor, amikor a köztársasági megbízottak intézményéről szóló, annak jogállásáról szóló törvényt elfogadta a Parlament. Most a hatásköri törvényben azt látjuk, hogy a köztársasági megbízottak eredeti funkciója jelentősen módosul. Kiterjed és megváltoznak a hangsúlyok. Megváltoznak a hangsúlyok, mert ekkor, amikor az önkormányzati törvény vitája során arról volt szó, hogy a köztársasági megbízottak elsősorban törvényességi felügyeletet gyakorolnak az önkormányzatok működése felett, valamint hatósági másodfokot jelentenek államigazgatási ügyekben, akkor ebben a törvényjavaslatban olyan jogosítványokat látunk, amelyek ennek az intézménynek a tényleges politikai súlyát megváltoztatják. És ez a tényleges politikai súly természetes módon hat majd ki az önkormányzatokra is. Ezt semmiképpen nem tudjuk támogatni, határozottan kritizáljuk és ellenezzük.
Hasonlóképpen ilyen tartalmú a véleményünk a dekoncentrált állami szervek kiépítésével kapcsolatban is. Egyrészről nem ismerjük a kormányzat elképzeléseit pontosan. A törvényjavaslatban 10 dekoncentrált állami szerv létesítéséről tesznek javaslatot, különböző minőségű az a megjelenési mód, ahogyan a törvényjavaslat különböző pontjain ezek az intézmények megjelennek. Van olyan, amelyiknek a statuálásáról szóló törvényjavaslat jelen ülésünk tárgyát képezi, van olyan, amiről csak szóbeszédeket lehet hallani, hogy majd létrejön. Van, ami más jogszabályokban már megjelent.
Tehát nem látjuk és nem tudjuk, hogy a kormányzat milyen alapon, miképpen, milyen módon kívánja ezeket a dekoncentrált szerveket létrehozni, és hasonlóképpen gondot jelent számunkra az, hogy az önkormányzatoknak milyen kapcsolódási lehetőségük lesz a dekoncentrált állami szervekhez, hiszen a köztársasági megbízott kapja azt címzetten, hatáskörként, hogy a dekoncentrált állami szervek tevékenységét regionális szinten koordinálja.
Önmagában nem tartom gyakorlatilag megvalósíthatónak regionális szinten koordinálni a 10 dekoncentrált állami szerv tevékenységét, tehát ez mindenképpen elég nehézkesen megoldható feladat a köztársasági megbízott számára, másrészről pedig a köztársasági megbízottnak bizonyos személyügyi kompetenciája is van a dekoncentrált állami szervek tekintetében, amely szintén jelentős befolyásolási lehetőséget jelent.
Mindezek alapján tehát mi úgy látjuk, hogy ez a törvényjavaslat egy újabb lépés a kormányzati politika valóraváltásában, a centralizált közigazgatás kiépítésében és megteremtésében, és ezért is számos pontján ellenezzük magát a koncepciót és a konkrét törvényjavaslatot is. Ugyanakkor a kényszerhelyzet, amiről a kezdet kezdetén szóltam, nyilvánvalóan arra kényszerít bennünket, hogy az önkormányzatok működése szempontjából fontos, hogy a hatáskör minél előbb rendezésre kerüljön, ezért mi is, hasonlóképpen más ellenzéki képviselők eddigi hozzászólásaihoz úgy látjuk, úgy véljük, hogy maximum egy átmeneti rendelkezésként kell elfogadnunk ezt a törvénytervezetet, amelyben jelentős szerkezeti módosításokat kell végrehajtani, és várhatóan az év végén a törvényhozásnak újból vissza kellene térnie a gyakorlat próbakövének ismerete alapján egy új törvényjavaslat megtárgyalására. Javaslom, hogy a kormányzat dolgozza ki a dekoncentrált állami szervek létrehozására vonatkozó átfogó törvényjavaslatot, amely a létrehozás alapvető szempontjait és a hatáskör fontosabb elemeit tartalmazza.
Végezetül a Parlament munkájának megkönynyítése érdekében javaslom, hogy a tárca készítsen a törvényjavaslathoz egy olyan mellékletet, amely az egyes szervekhez kapcsolva szintenként csoportosítja, mintegy a jobb áttekinthetőség és eligazodás érdekében a hatásköröket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem