VONA FERENC, DR. (MDF)
VONA FERENC, DR. (MDF)
VONA FERENC, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszter úr expozéjában említette, hogy ez a törvény tulajdonképpen csak átmeneti törvény lesz, tehát túlságosan nagy jelentőséget nem is kell neki tulajdonítani. Véleményem szerint ennél sokkal lényegesebb az a hatása ennek a törvénynek, amelyet a későbbiek folyamán az egész gazdaságra, agrárgazdaságra okozhat. Figyelembe kell vennünk azt, hogy a területi agrárigazgatásban országosan ma körülbelül mintegy 9 ezer fő dolgozik. Ezen belül megyénként négy-öt intézményben körülbelül 300-600-ra tehető az a létszám, amely ténykedik és dolgozik az agrárigazgatásban. Ez a létszám távlatilag körülbelül 30-40 százalékkal csökkenthető a következőképpen: egyes tevékenységek gazdasági szférába vitelével, kft-k vagy egyéb vállalkozások formájában, egyes intézmények közötti átfedések megszüntetésével, a szakigazgatási, szakfelügyeleti tevékenység általános korszerűsítésével. Mindez jelentős megtakarítást eredményezhet.
A fentiek végrehajtását teljes körűen csak az alaptörvények, tehát a földtulajdon-rendezés, földtörvény megjelenése után indokolt véleményem szerint elvégezni. Napirenden van viszont ezen belül a megszünt megyei tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szeveinek az átszervezése. Ez összességében körülbelül 345 főt jelent, akik közül a megyei földművelésügyi hivatalokban a későbbiek folyamán, ha a Parlament jóváhagyja, megyénkét körülbelül 200 fővel számolva, egy olyan nyolc-tíz főt tenne ki ez a létszám, tehát összesen 200 főt jelentene.
Mint ismeretes, az államigazgatásnak mindig is voltak saját hatáskörbe vont mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységi körei. Melyek voltak ezek? A várható terméskilátások rendszeres becslését és erről területi jelentések készítését még II. József császár rendelte el az 1781-83-as évi éhínség tapasztalatai alapján. Szőlészeti-borászati igazgatás első alaptörvénye már 1893-ban kijött. A vadászati igazgatásé 1886-ban került jóváhagyásra. Az elmúlt időszakban a feladatok túlnyomó részét, ami elsősorban a termeléssel és a termeléspolitikával összefüggő része, területi szinten a megyei tanács szakigazgatási szervei látták el. Korábbi tevékenységi körükhöz a közelmúlban, a rendszerváltás kiteljesedésével, további jelentős feladatok hárultak, amelyről már Mizsei Béla képviselőtársam beszélt. Jelesül a privatizációval, a kistermeléssel összefüggő állami koordinációs feladatok, átfogó térségi fejlesztési tevékenység, kapcsolat az önkormányzatokkal – és még egyebekről is beszélhetnénk. Mindezek, a területi mezőgazdasági szakigazgatási feladatok mintegy 30-35 százalékát képezik, és aktualitásuk miatt közülük egyes feladatok kiemelt jelentőséggel bírhatnak.
Az új megyei önkormányzatok megalakulásával a fenti tevékenység a korábbi szervezeti formában tovább már nem folytatható. Az átszervezéssel kapcsolatban a következő elképzelések váltak eddig ismertté. A megyei földművelésügyi hivatal létesítésére tett előterjesztést miniszter úr, hivatali szervezeti rendükben és irányítási módjukban jelentenek majd változást, feladatkörük viszont teljesen megfelel a megyei szakigazgatási szervek korábbi feladatkörének. Így képesek az immár évszázados mezőgazdasági és területi szakigazgatási tevékenységet az új körülményeknek is megfelelően folytatni és elvégezni. A megyei földművelési hivatalok megfelelő működésének személyi és tárgyi feltételei tehát biztosítottak. Hátránya viszont ennek a megoldásnak, és ez nem kis hátránya, hogy a közvéleményben a téves tájékoztatás kapcsán már egy új hivatal létrejöttének értékelik ezt, és ezért sokan a bürokrácia újabb burjánzásának értékelik, sokan fenntartással fogadják. A mezőgazdasági szakigazgatási feladatok egyrésze a külföldi példák szerint átadható a területi mezőgazdasági kamarák részére is. Ennek a feltétele azonban egy olyan kamarai törvény, amely a termelőket egyetemlegesen a kamarai tagságra kötelezi. Mivel kamarai törvényünk nincs, ez a megoldás jelenleg nálunk nem járható út.
Felmerült még, hogy a feladatokat vegyék át a már miniszter úr által említett megyei szakintézmények, ez esetben nem kell újabb hivatalt felállítani.
Ezzel kapcsolatban viszont a következő megfontolásra kell a figyelmet felhívni: a szóbahozható intézmények nem ilyen jellegűek, termelési, termeléspolitikai, illetve szakigazgatási feladatokra orientáltak. Az új feladatok profilbővülést eredményeznének, ez az ebből adódó szervezési követelmények miatt csak többletlétszámmal volna megoldható. Ugyanakkor a jelenleg is kiemelt fontosságú termelési, termeléspolitkai feladatok megyei szinten széttagolódnának, és a végrehajtás összhangja és koordinációja kérdésessé válhatna.
A minisztérium–megye kapcsolatokban zavarok keletkeznének, mivel a megyei intézmények nem az egyes témaköröket irányító minisztériumi főosztályokhoz tartoznának. Ez a megoldás többletlétszámot igényelne, esetleg bújtatva belső átcsoportosítással is a feladatok ellátásához a szakigazgatási munkát megosztja és összezavarja, így szakmai szempontból előnye nincs.
Felmerült mint lehetőség a megyei termelési, termeléspolitkai feladattömeg alapos felülvizsgálata és ennek jelentős részének a megszüntetése is. Ez nagyon szimpatikus feladat lenne. Az elmúlt időszakban végrehajtott deregulációs program keretében az elavult jogszabályokat már ki is selejtezték. Újabb felülvizsgálat majd csak az alaptörvények meghozatala után indokolt, ahogy ezt már korábban említettem. Ez az elképzelés jelenleg még nem aktuális.
Ismeretes olyan elképzelés is, mely szerint célszerűen a mezőgazdasági területű és szakigazgatási ügyek továbbra is a megyei önkormányzatokhoz tartoznának. Ez a megoldás viszont alapos jogi megfontolást és elemzést igényelne, hogy milyen következményekkel járhat. Szakmai szempontból fennáll a párhuzamos szervezetek kialakulásának az esélye. Az FM közvetlen irányítása a meglévő megyei intézmények profilbővülésével + még az önkormányzati szervezetek is. Erre az elmúlt években már számos példa volt. A közölteken kívül más változatok is elképzelhetők de azt hiszem, hogy a fent említettekből már lehet választani.
Összefoglalva: a folyamatban lévő átalakulások zavartalan végrehajtása érdekében különös jelentőséggel bír az országos döntések véghezvitele szempontjából a mezőgazdasági termeléssel és termeléspolitikával összefüggő területi és szakigazgatási fealdatok folyamatosságának és szintentartásának a biztosítása. Szakmai szempontból azért mindenképpen javasolható a korszerűsítés során, hogy a következő sorrendet tartsuk be.
1) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervek szervezeti problémájának mielőbbi rendezése. Egyidejűleg megkezdődhet annak a felülvizsgálata, hogy az ágazat teljes intézményi körében mely feladatok láthatók el vállalkozási formában.
Az alaptörvények megjelenésével célszerű az ágazat teljes területi, igazgatási tevékenységét áttekinteni és új, korszerű szervezeti formát vagy formákat kialakítani. Ennek során különösen nagy súlyt kell fektetni a mezőgazdasági kamarákkal történő együttműködésre, a tevékenységi körök összehangolására.
Végezetül ismételten nyomatékosan hangsúlyozni szeretném: a különféle sajtóközleményekkel ellentétben tehát a megyei földművelésügyi hivatalok tervezett felállítása nem jelent egy új tevékenységi körre egy új hivatalt, annak a létrejöttét, hanem csak az évszázadok óta gyakorolt államigazgatási feladatok továbbvitele érdekében egy meglévő szervezet átalakítását is.
Ezek után azt a megállapítást kell még elmondanom, arra kérem a képviselőtársaimat, akik valamelyest illetékesek a mezőgazdaság területén, hogy az 1527. számon beterjesztett önkormányzati bizottság javaslatát természetesen ne vegyék komolyan, amely azt a célt szolgálja, hogy a szakigazgatásban meglévő szerveket, állategészségügyi állomás, növényvédelmi állomás, erdőfelügyelőségeket be kell gyűrni majd 1992-ben egy integrált földművelés-igazgatási szervezetbe, mert ez beláthatatlan káoszt jelentene akkor, amikor 2000 felé, a Közös Piac felé akarunk menetelni. Én azt hiszem, hogy ez nem járható út, meggyőződésem, hogy az élet minket fog igazolni. Csak azok gondolhatják úgy, hogy ezekre a szervezetekre szükség van, akik nem értenek ahhoz, hogy milyen következményekkel járhat az az elkövetkezendőkben, ha egységesítünk és begyűrjük ezeket a szervezeteket egy ilyen mamut szervezetbe, ahol nem tudnak érvényesülni és nem tudják produkálni azokat a mutatókat, amelyeket elvárnak tőlünk a Közös Piacban. Azt hiszem, ha a külföldi kötelezettségeinket teljesítjük, akkor a belső jogrendünket viszont ehhez kell alakítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
