TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm az elnök úrnak a szót. Engedje meg, hogy intelme ellenére mégis annak a kérdésnek a Kisgazdapárt szempontjából való megválaszolásával kezdjem felszólalásomat, hogy vajon én hogy értékelem ezt a tegnap esti alkotmányügyi bizottsági szavazást.
Meg kell mondanom, hogy én nem értek egyet Salamon képviselőtársammal, mert az, hogy egy szavazásnál kormánypárti vagy ellenzéki többség van-e egy szakbizottságban – különösen olyan szakbizottságban, mint az alkotmányügyi bizottság –, nem lenne szabad, hogy bármiféle jelentőséggel is bírjon, hiszen az ellenzék éppúgy jogászokat vonultat fel, mint a kormánypárt, az ellenzék éppúgy képviselőket küld az állandó bizottságba, mint a kormánypárt. Végül is egy törvénytervezetnek a szakmai megítélése szempontjából teljesen közömbös, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szempontból nézem-e. A jog akkor is jog, és a törvénytervezetet akkor is csak egy módon lehet megítélni.
Senki sem akarja azt elvitatni, hogy Szigethy képviselőtársunknak igaza van abban a tekintetben, hogy ez a törvénytervezet nem jogi remekmű. Ezt le kell szögeznem. Tény azonban az is, igen tisztelt Ház, hogy valamennyiünk előtt ismeretes, hogy ez a törvénytervezet 1991. november 1-jéig szóló időszakra vonatkozó jogi rendezését jelenti a problémának, tehát viszonylag rövid időszakra vonatkozó rendezést jelent, mert hiszen a Kormány vállalta, hogy november 1-jéig ebben a kérdéskörben átfogó koncepciót tartalmazó, részletes törvénytervezetet fog benyújtani, ami ennek a kérdéskörnek valamennyi részletét illeti.
Ezek után meg kell vizsgálni, hogy erre az időszakra ez a törvénytervezet jelent-e megoldást, vagy nem jelent megoldást, elfogadhatja-e a Ház, vagy nem fogadhatja el. Önmagában az a tény, hogy mi ezt a törvénytervezetet este 9-ig vitattuk, azért nem releváns, mert ebben a jelentős problémát Lakos képviselőtársunk módosító indítványai jelentős részének meggondolatlan volta és a törvény szövegével való nem kellő összehangoltsága okozta. Hadd utaljak csak arra, hogy a törvénytervezet 4. §-ával kapcsolatban, amely az állategészségügyről szól, egészen más természetű, oda nem illeszthető módosító javaslatot terjesztett be, amelyet azután jelenlévő képviselőtársaim megpróbáltak beilleszteni ebbe a törvényhelybe, de sikertelenül. Többször kellett módosítgatniok saját előterjesztésüket, tehát a módosító indítvány módosítását is, és ez természetesen mind időigénnyel járt.
Távol essék tőlem, és elnézést kérek Lakos képviselőtársamtól, nem rá akarom én hárítani a felelősséget. Szó sincs erről. Csak jelezni kívánom, hogy az időigényességben milyen tényezők játszottak közre.
Szigethy képviselőtársunk olyan módon próbálja feltüntetni ezt a törvényt, mint valami jogi borzadályt. Arra hivatkozott, hogy ennek olyan szarvashibái vannak, mint például, hogy az 1. § (2) bekezdésében kimondja, hogy a hivatal jogi személy, a (4) bekezdésben pedig már csak részleges gazdasági önállóságról beszél.
Igen ám, de Szigethy képviselőtársunk ezt nem úgy tüntette fel, ahogy a törvénytervezetben benne foglaltatik, tehát hogy az 1. § (2) bekezdése azt mondja, hogy jogi személy a hivatal, a (4) bekezdése pedig azt mondja, hogy részben gazdasági önállósággal is rendelkezik, hanem ő ezt úgy tüntette fel, minthogyha itt már részbeni jogi személyiségről volna csak szó, holott a kettő között óriási különbség van, mert a részbeni gazdasági önállóságot célszerűségi okok miatt adja a törvény alkotója, azért, hogy ne kelljen adott esetben húsz külön hivatali apparátust felállítani, hogy a részbeni gazdasági önállóságot célszerűségi okok miatt adja a törvény alkotója, azért, hogy ne kelljen adott esetben húsz külön hivatali apparátust felállítani, hogy a részbeni gazdasági önállóságból fakadó tényeket külön jogi apparátusnak kelljen rendeznie. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy igenis, egy nagyon ésszerű elgondolás áll e mögött a megfogalmazás mögött.
Na most, ami az ügynek a lényegét illeti. A tanácsok – amint igen tisztelt képviselőtársaim tudják – megszűntek. Ennek kapcsán megszűntek a tanácsok kebelén belül működő mezőgazdasági osztályok, amelyek ezeket a kérdésköröket kezelték. Most tulajdonképpen jogszabály nélkül, joghézagban működnek – vagy nem működnek – azok a szervek, amelyeknek működniük kellene már régóta. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy a mezőgazdaság területén, amely egyébként is mérhetetlenül sok bajjal küszködik mostanában, további rendkívüli nehézséget teremtenénk azzal, hogyha nem fogadnánk el ezt a törvényt, mert akkor nem volna lehetőség arra, hogy a hivatali apparátus beinduljon ezen a területen.
Tehát én ismételten mondom, én nem vitatom, hogy mi, az alkotmányügyi bizottság tagjai – és különösen annak egyik legoszloposabb tagja, dr. Szigethy István képviselőtársunk – mérhetetlenül sok hibát tudnánk felhozni azon túlmenően is, amire ő hivatkozott. De ebben a helyzetben nagyon nagy bűn lenne, ha ezzel szétvernénk a mezőgazdaság működésének lehetőségét! És én ezért azt ajánlom a tisztelt Háznak, hogy a mezőgazdaság működőképességét minden áron biztosítani kell, mert – nagyon kérem, ne tekintsék ezt úgy, hogy én megint propagandaeszközöket kívánok ebben a kérdéskörben parlamenti felszólalásom kapcsán bevetni, de – az ország talpraállásának egyetlen lehetősége a mezőgazdaság rendbehozatala, és ebbe a kérdéskörbe beletartozik ezeknek a hivataloknak a létesítése is. És ha ezért, mert ezt a törvénytervezetet most nem tartjuk egy jogi remekműnek, el fogjuk utasítani, akkor a gondjainkat gazdasági területen – és különösen azoknál a néprétegeknél, amelyek a legtöbbet szenvednek a gazdasági nehézségektől – tovább fogjuk fokozni.
Ezért én annak kihangsúlyozása mellett, hogy ez a törvénytervezet csak egy november 1-jéig szóló átmeneti időszakot szabályoz, és ez egy szükséges rossz, én tisztelettel kérem a Házat, hogy fogadja el ezt a törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
