CSÓTI GYÖRGY, a külügyi bizottság alelnöke:
CSÓTI GYÖRGY, a külügyi bizottság alelnöke:
CSÓTI GYÖRGY, a külügyi bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság az Észak-atlanti Közgyűlés a társult-tagságra vonatkozó javaslatát megvizsgálta, és erre vonatkozólag egy határozati javaslatot készített el. Ez a javaslat valamennyi képviselőtársamhoz eljutott 1616-os számon, mint elnök úr is említette.
Az Észak-atlanti Közgyűlés – mint ismeretes – 1955-ben, több mint 35 évvel ezelőtt alakult, és a 16 NATO-ország parlamentáris, interparlamentáris fórumaként jött létre.
Ennek a fórumnak három alapvető célkitűzése volt. Egyfelől az együttműködés és a szolidaritás a NATO-országok között elősegítendő, másfelől a kormányok NATO-határozatainak végrehajtására való ösztönzése, és általában az észak-atlanti szolidaritási gondolat erősítése.
A nyolcvanas évek második felében megváltoztatta, illetőleg bővítette célkitűzéseit a közgyűlés, tekintettel arra, hogy alapvetően megváltozott a nemzetközi helyzet, és ebből következően egész Európában kellett már gondolkozniuk, és nem a megosztott, kettős Európában. Ezért olyan határozatot hoztak, hogy a kelet-nyugati együttműködés javítására aktívan fognak részt venni a közgyűlés tagországainak parlamentjei, és ezt az együttműködést fogják ösztönözni.
Azonban az évtized végére felgyorsultak az események Európában, és 1990. november 25-e és 30-a között Londonban megtartott plenáris ülésükön újabb két konkrét célkitűzést fogalmaztak meg, melyek szerint a kelet-európai és közép-európai folyamatok felgyorsítása érdekében támogatni kívánják a sikeres parlamenti demokráciák működését egész Európában, és egy, egész Európára kiterjedő kollektív biztonsági rendszer kidolgozását szorgalmazzák.
Ennek a célnak az elérése érdekében fölajánlották a Varsói Szerződés tagállamainak azon országai részére, ahol szabadon választott parlamentek jöttek létre, hogy társult-tagként csatlakozzanak a közgyűléshez.
Ez a lépés lehetővé teszi azt, hogy azokban az országokban, ahol a parlamenti demokrácia kialakult, egy konkrét és szoros együttműködés jöjjön létre Európa nyugati felével. Ez az együttműködés létrehozhatja azt az Európát, amelyet valamennyien megálmodtunk, és ennek az Európának a létrehozásában aktívan részt vehetünk.
A társult-tagsági viszony egyfelől elismerése annak az útnak, amelyet ezek az országok megtettek, másfelől garanciát biztosít arra, hogy ezen az úton nyugodtan haladhatunk tovább. Éppen ezért a Magyar Köztársaság elsőrendű érdeke, hogy a többi európai szervezethez hasonlóan – gondolok itt az Európa Tanácsra, az Európai Közösségre, a Nyugat-európai Unióra és így az Észak-atlanti Szövetségre is – ezen szervezetek parlamenti szervezeteivel szorosan együttműködhessen.
Amennyiben elfogadjuk a társult-tagságra való belépést, a társult-tagságként való együttműködést, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy az Észak-atlanti Közgyűlés plenáris ülésein, bizottsági munkáin részt vegyünk, és Európában az országok közötti két- vagy többirányú információáramlásban aktívan részt vegyünk, és közvetve hatást gyakoroljunk az európai folyamatokra, beleértve a gazdasági, politikai, biztonsági és társadalmi folyamatokra.
Éppen ezért arra gondoltunk, hogy a külügyi bizottság ezt a határozati javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti azzal a céllal, hogy az Országgyűlést felkérje, fogadja el a társult-tagsági viszonyt. Így kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a kérdést támogassák, és fogadják el a társult-tagsági viszonyt. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
