SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Hack Péter képviselőtársam törvényjavaslatáról az egyszeri protekciós diák esete jut az eszembe. Történetünk hőse magas potentát ajánlásával felfegyverkezve jelenik meg a fontos szigorlaton. A vizsgáztató professzor észlelve az ajánlást, igyekszik mindent elkövetni, hogy a vizsga eredményesre sikeredjék, azonban a szigorlat sehogy se akar összejönni. A professzor egyre idegesebben teszi fel az egyszerűnél egyszerűbb kérdéseket, majd a nyolcadik kérdés után, amikor már konstatálta, hogy teljesen reménytelen helyzettel áll szemben, széttárva karját, a nála éppen látogatóban levő professzor kollégájához fordul, és megkérdezi: "Mondd, mit csináljak, hogy átmenjen?" – "Tudod mit – válaszolja a kollégája –, írj be neki egy 3-ast, akkor biztosan átmegy." (Derültség.)
Valahogy így szeretné kezelni a törvényjavaslat is azt a problémát, amely előterjesztőit a javaslat benyújtására indította. Hack Péter képviselőtársunk és a törvényjavaslatot támogatók attól tartanak, hogy a legközelebbi időközi választásokon kevesen fognak elmenni választani, és hogy esetleg előadódik az a helyzet is, hogy második fordulóra szorulván, a választójogosultak 25%-a sem fog részt venni ezen a második fordulóbeli választáson. Ez pedig a jelenleg hatályos választójogi előírások értelmében a választás érvénytelenségét, politikailag a jelölteknek a fiaskót jelenti. Persze felmerül mindenekelőtt a kérdés, hogy fennáll-e ez a veszély.
A későbbiekben részletesebben fogok foglalkozni ennek gyakorlati lehetőségével, mindenesetre elvben fogadjuk el, hogy ilyen eset előfordulhat. Előfordulhat számos, az embereket bizalmukban megingató, reményeiket sorvasztó, csüggedést és elkeseredést keltő körülményből, és nem utolsósorban abból következően, hogy részben az előbbiekben említett okokból, részben saját hibáink következtében az emberek jelentős része elfordult a pártoktól, a Parlamenttől, sőt magától a politikától is. Erre a jelenségre a Szabad Demokraták Szövetsége és Hack Péter képviselőtársam egy sajátos gyógymóddal kíván reagálni, módosítsuk a törvényt, iktassuk ki a részvételi küszöbre vonatkozó megkötéseket, a választás érvénytelenségét hárítsuk el azzal, hogy úgy változtatjuk meg a törvényt, hogy a nép esetleges távolmaradásából fakadó értékítélet jogilag ne érvényesüljön. Ez holtbiztos megoldás, tisztelt Országgyűlés, mert ez a javaslat azt is lehetővé teszi – az alapjavaslatról beszélek –, hogy egyetlenegy ember részvételével, egyetlenegy ember szavazatával érvényes és eredményes választási eredmény szülessen a választókerületben. Márpedig gondolom, ha más nem, a képviselőjelölt, feltéve, hogy abban a kerületben van állandó lakása, csak el fog menni szavazni.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartja. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem a szabályokat kell hozzáigazítani esendőségünkhöz, hanem fordítva, nekünk kell úgy igyekeznünk, úgy politizálnunk, hogy a szabályok változatlan megtartása mellett eredményt érjünk el. Ha nem megy a foci, tisztelt Ház, ha nem tudunk beletalálni a kapuba, nem a kapu méreteit kell megváltoztatni, hanem meg kell tanulni focizni. (Taps a jobb oldalon és középen.)
A megingott vagy elveszett politikai bizalmat kell visszaszerezni, nem pedig törvénymódosítással megpróbálni feledtetni a bizalomvesztést.
Az eddig elmondottak a Magyar Demokrata Fórumnak abban a kérdésben való politikai álláspontját képezik, hogy miképpen kell viszonyulni ahhoz a problémához, ha a választópolgárok politikai elégedetlensége politikai passzivitásban fejeződik ki. De további politikai kérdés a Parlament legitimáltságának a kérdése.
Tisztelt Országgyűlés! Hack Péter képviselőtársam javaslata a mandátum mindenáron való betöltése érdekében kész feláldozni a mandátum politikai legitimáltságát. Mert hiszen milyen legitimáltsága lesz annak a mandátumnak, amely esetleg a választópolgárok egy-két százalékának szavazatain alapszik? S ebből a szempontból Hankó Faragó Miklós és Szigethy István közös javaslata sem képez igazi alternatívát. Ők javaslatukban 10%-ra kívánják a küszöböt leszállítani. Ez három jelölt esetén az összes választópolgár 3,4%-os szavazatával is mandátumot jelent, ami nem igazán különbség Hack Péter alapjavaslatához képest.
Mi igenis vállaljuk inkább annak veszélyét, hogy egy-két választókerületi hely esetleg rövidebb-hosszabb ideig betöltetlen lesz, mintsem hogy a Parlament politikai legitimáltságáról lemondjunk. Ne felejtsük el, hogy a jelenlegi Parlament legitimáltságát is kétségbe vonták egyesek, akik savanyú a szőlő alapon, arra tekintettel, hogy nem sikerült mandátumot szerezniük, jöttek elő ezzel az érvvel, jóllehet a második fordulóban több mint 40%-os volt az 1990-es tavaszi országgyűlési választásokon átlagosan az országos részvétel. Képzeljük el, ha a képviselői helyeket 25% alatti részvétellel meg lehetne szerezni!
Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiektől függetlenül vitába kell szállnom azzal a feltételezéssel is, hogy reális lenne a távolmaradás ilyen mértékének az előfordulása. Ha ez – mint mondottam – nem is zárható ki, én nem tartom túlzottan valószínűnek, hogy a részvétel a második fordulóban a jelenlegi törvényi küszöb alá, azaz 25% alá süllyedjen. Az őszi helyhatósági választások, melyek törvényszerűen kisebb érdeklődést keltettek és keltenek általában, hiszen tudjuk, ez a helyhatósági választásokkal kapcsolatosan mondható általános történelmi és politikai tapasztalatnak. Az őszi helyhatósági választások második fordulójában 1990 októberében Budapesten 35,04%-os részvétel volt a létszám. Ez a részvétel 40%-kal magasabb, mint a hatályos törvényi előírásban a második fordulóban szereplő küszöbnek megfelelő választói létszám.
Szóba került, és hadd említsem meg, az 1989-es nyári időközi választások eredménye is, az ottani eredménytelenség is 30%-ot meghaladó részvétel mellett történt, tehát a jelenlegi törvényeink szerint azok a választások is – két választás volt, ha emlékezetem nem csal – eredményesen végződtek volna.
Mindezen adatok ismeretében úgy látom, hogy Hack Péter túlzottan aggodalmaskodik ebben a kérdésben. Mindenesetre teljesen praktikus megközelítésben nézve, figyelemmel arra, hogy még egyetlenegyszer sem fordult elő a szabad választások, 1989, illetőleg az 1990-ben megtartott választások óta – nem volt persze még választás sem – nem fordult elő ilyen eset. (Derültség a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.) Messzemenően idő előttinek érzem önmagában a problémának a felvetését is.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Ennek a javaslatnak eddig csak az egyik elemével foglalkoztunk. A részvételi küszöb leszállításán vagy eltörlésén kívül van még egy másik eleme is a javaslatnak, mely elvi megközelítést igényel. Mind Hack Péter, mind a módosító javaslat az első fordulóbeli eredményességhez, és a mandátum elnyeréséhez a most hatályos abszolút többség helyett a relatív többséget, mégpedig 25% többséget javasolni rendel. Amennyiben ezt a módosítást elfogadnánk, úgy nemkívánatos mértékben csorbulna a kétfordulós rendszer egyik alapvető funkciója: a különböző politikai pártok és jelöltek megrostálásában vitt szerepe. E megoldás mellett megint csak alacsonyabb legitimitással több olyan jelölt tudna parlamenti mandátumot szerezni, aki a jelenlegi hatályos törvény mellett és a jelenlegi kétfordulós rendszer pártokat és választókat kompromisszumra késztető politikai hatása folytán nem jutna a Parlamentbe. Nőne annak veszélye, különösen ha a Hack Péter-féle javaslat a törvény általános módosítási trendjévé válna, hogy alacsonyabb legitimációval megnőne a pártok száma, megnőne a Parlament polarizációja. Ez messzemenően nemkívánatos jelenség, különösen nem a jelenlegi helyzetünkben. A Parlament és az ország számára a weimariasodás veszélyével járna, amellett még azt is megengedem, hogy a demokratizmus követelményeinek is kevésbé felelne meg a jelenlegi megoldáshoz képest, növelné a pártok közötti alkuk szerepét, és a választóknak a második fordulóban a maguk által kialakítandó kompromisszum keresésének lehetőségét szűkítené le.
Tisztelt Országgyűlés! Talán sikerült érzékeltetnem, hogy nagyon veszélyes lenne a választójogi törvény rendszeréhez meggondolatlanul hozzányúlni. Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy abban a szerencsében – vagy inkább úgy mondanám, megtiszteltetésben – volt részem, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a Magyar Demokrata Fórum delegációjának tagjaként szakértői részese lehettem a jelenleg hatályos választójogi törvénytervezet kidolgozásának. Ez a munka – elfogultság nélkül mondhatom – a kerekasztal-tárgyalások egyik legsikerültebb alkotása, koherens egész, kimunkált logikai rendszer, amelyhez meggondolatlanul hozzányúlni anélkül, hogy funkcióin, esetleg a szándékainkkal szemben is ne torzítsunk és csorbítsunk, nem lehet. Nagyszámú szakértő, matematikusok, számszaki modellezést lefolytatók és természetesen a legkülönbözőbb politikai erők dolgoztak egy egész nyáron át ennek a törvénynek a megalkotásán és a legszélesebb körű politikai közmegegyezésen alapult törvényre emelése. A választások bizonyították, hogy céljának betöltésére messzemenően alkalmas, és a legkülönbözőbb nemzetközi fórumok is a legnagyobb elismeréssel szóltak róla.
Kérem az Országgyűlést, kérem képviselőtársaimat, hogy ne bontsák meg ezt a kiegyensúlyozott jogi alkotást, és Hack Péter törvényjavaslatát a módosítással együtt vessék el. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps.)
