TORGYÁN JÓZSEF, DR. az FKgP frakcióvezetője:
TORGYÁN JÓZSEF, DR. az FKgP frakcióvezetője:
TORGYÁN JÓZSEF, DR. az FKgP frakcióvezetője: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lényegében három érvcsoport alapján döntött a Független Kisgazdapárt frakciója akként, hogy nem támogatja Hack képviselő úr törvénymódosítási indítványát. Nevezetesen ez a három érvrendszer mindenekelőtt arra az alapvető elgondolásra alapul, hogy akkor, amikor az Országgyűlés megalkotta a választójogi törvényt, akkor ezt egy rendkívül széles körű társadalmi konszenzus, és az azt megelőző egyeztetés előzte meg. Helyesen hivatkozott Salamon képviselő úr arra, hogy egy egész nyáron folytak, mégpedig naponta, több órán keresztül ezek az egyeztetések és megbeszélések, és amit én ebben a dologban ügydöntőnek tartok, az az, hogy nemcsak a jelenlegi pártok vettek részt a választójogi törvény megalkotásában, hanem ennél sokkal szélesebb körű volt a részvétel, a legkülönbözőbb politikai erők részt vettek ebben a vitában, és hozzátették a saját részüket a választójogi törvény megalkotásához. Így tehát egy sokkal szélesebb körű társadalmi egyetértést rúgna föl most a Parlament, ha hozzányúlna ehhez a törvényhez.
Sőt megkockáztatom azt, hogy tulajdonképpen hozzá sem tudna nyúlni a Parlament az akkori megállapodás alapján: tudniillik jogilag hozzá tudna nyúlni, de politikailag nem, mert politikailag legalább annak az erőnek kellene részt vennie az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény megváltoztatásában, mint akik a megalkotásában részt vettek.
Ha tehát felmerül a képviselők választásáról szóló törvény megváltoztatása, akkor ezt megelőzően ezeknek a társadalmi erőknek feltétlenül a véleményét be kellene szerezni, mert különben csak egy része venne részt ennek a törvénynek a megalkotásában, ami semmiképpen sem kívánatos.
Ami a másik érvrendszerünket illeti, az mindenekelőtt akként összegezhető, hogy egy cikluson belül nemkívánatos két különböző mércével mérni a parlamenti képviselők megválaszthatóságát, tehát nyilvánvalóan helytelen lenne az, hogy a képviselők egy részét szigorúbb választójogi előírások alapján, más részét pedig lényegesen enyhébb választójogi törvény rendelkezései alapján lehetne megválasztani, ami szorosan összefüggésben áll a harmadik érvcsoportunkkal, nevezetesen a részvételi küszöb kérdésével. Mert igaza van Salamon képviselő úrnak abban a kérdésben, hogyha a Hack Péter-féle indítványt elfogadná az Országgyűlés, akkor lényegében a második választási fordulóban valóban a megválasztandó képviselőt saját szavazata alapján is legitimmé lehetne tenni, és be lehetne juttatni a Parlamentbe.
Márpedig azt kell mondjam, ez nyilvánvalóan nem lehet kívánalom. Semmiképpen sem kívánatos, hogy a parlamenti képviselők legitimitását ilyen módon a nullaszint közelébe nyomjuk le.
Az én megítélésem és a kisgazda frakció álláspontja szerint nem lehet a választójogi törvényt szétszabdalni úgy, hogy az időközi választások kívánalmaihoz igazodva nyírbáljuk szét ezt a törvényt, módosítgassuk. Ha eljön az ideje a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény megváltoztatásának, akkor le kell ülnie a parlamenti pártoknak, a pártonkívüli erőknek, egyeztetni kell valamennyi társadalmi réteg idevonatkozó kívánalmát, és ennek figyelembevételével lehet csak módosítani a törvényt. Miután ezek a feltételek most nem állnak fenn, ezért a törvénymódosítással kapcsolatos elképzelések ellen fog szavazni a kisgazda frakció. Köszönöm. (Jobb oldalon szórványos taps.)
