SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi politikai államtitkár:
SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi politikai államtitkár:
SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi politikai államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy azt a problémát, amelyet több képviselőtársam és választókörzetem szintén jelzett nekem, felvetette, és módomban áll válaszolni az Országgyűlés előtt erre a kérdésre. Köszönöm azt is, hogy ilyen demonstratív módon, rövid, tömör és lényegi interpellációt kaptam. Hasonlóképpen szeretnék válaszolni.
Az első kérdés: Természetesen tudomásom van arról, hogy az OTP ezt a gyakorlatot folytatja.
A második kérdés az, hogy helyes-e az OTP gyakorlata. Azt gondolom, hogy itt egy kis magyarázattal tartozom. Engedjék meg, hogy azt a költségvetési törvényt, amelyet a Parlament elfogadott, ismertessem, illetve értelmezzem.
Az 1991. évi állami költségvetésről szóló törvény 64. §-ának (1) bekezdése szerint a kamatemelés azokra a lakásépítési, lakásvásárlási és egyéb építési munkák céljára nyújtott kölcsönökre vonatkozik, amelyeket az Országos Takarékpénztár vagy Takarékszövetkezet 1988. december 31. előtt hatályban volt jogszabályok alapján folyósított. Az e körbe tartozó kölcsönökről viszont a 49/1982. PM-ÉVM és néhány ezt módosító rendelet szól. E rendeletek konkrétan meghatározták azokat az építési munkákat, amelyeket kedvezményes, évi 3%-os kamatozású kölcsönökre lehetett nyújtani. Ilyen volt például a felújítás, a korszerűsítés, a közművesítés, a bővítés és még jónéhány jogcím.
Ennek a 4. §-nak a (4) bekezdése tartalmazza a közterületen létesítendő közművezeték költségeire nyújtható kölcsön igénybevételének a szabályait is. Ennek alapján nem vitás, hogy az a törvény, amelyet a Parlament e költségvetés kapcsán elfogadott, ezekre az esetekre is vonatkozik.
Ugyanakkor azoknak a hiteleknek az esetében, amelyeket közmű-, út- és járdaépítés közösségi hozzájárulás megfizetéséhez rendelt el a 106/1988. XII. MT rendelet, erre nem terjed ki, tekintettel arra, hogy az 1989. január 1-jén lépett hatályba.
A harmadik kérdés két kérdést tartalmaz. Az első az, hogy mivel nem vonatkozik rá, hathatós intézkedést nem kívánunk tenni ebben az ügyben. Van azonban egy rejtett kérdés, hogy a következmények felszámolására mit nyújtott a Parlament. Erre szeretném felhívni a figyelmet.
Akkor, amikor elfogadta a kamatemelésekre és egyáltalán a lakáskérdés rendelkezéseire vonatkozó intézkedést, arra is gondolt, hogy mi van azokkal, akik miatt – akár a többszörös terhelés miatt – lehetetlen helyzetbe kerülnének, és a Parlament megszavazott egy kétmilliárdos, fejenként 200 forintos kvótával leosztandó hozzájárulást a helyi önkormányzatok kiadásaihoz, és ezeknek a leosztása folyamatban van. Én ezért úgy gondolom, hogy a Parlament az adott körülmények között előrelátóan rendezte ezt a kérdést.
Még arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Belügyminisztérium ajánlást tett a helyi önkormányzatoknak arra, hogy hogyan ítéljék meg az ilyen irányú kérelmeket. Ebben az ajánlásban az szerepel, hogy vegyék figyelembe természetesen a szociális körülményeket, de vegyék figyelembe azt is, hogyha ne adj' Isten, több jogcímű hitele van valakinek, akkor ennek alapján részesítsék előnyben azt, akit emiatt ér hátrány.
Még egyszer köszönöm, hogy lehetőségem volt ennek az elmondására, és kérem, hogy a Parlament fogadja el a válaszomat. (Taps.)
