FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ)
FRAJNA IMRE (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a most tárgyalt törvényjavaslat a társadalombiztosítás átalakításának kizárólagosan politikai természetű részét képezi. Nem lehet ugyanis semmiféle szakmai érvet találni arra, hogy bármely társadalombiztosítás önkormányzati igazgatás, vagy más igazgatási formában hatékonyabban működjön. De hát vannak olyan dolgok, amelyek befészkelvén magukat a tudatba, az őket előidéző körülmények megszűnése után is még hosszú ideig ott vegetálnak, néha még törvényjavaslat formáját is ölthetik. Ez a javaslat egy jó példája ennek.
Ahhoz, hogy ezt beláthassuk, röviden fel kell idéznem a közelmúlt egynémely történését.
Mint bizonyára önök előtt is ismeretes, a Társadalombiztosítási Alap létrehozásának körülményei szorosan összefüggtek a Németh-kormány azon törekvésével, hogy eleget tegyenek az IMF költségvetési hiányt csökkentő követelésének.
Ez néhány igen figyelemreméltó lépés segítségével sikerült is. Történt ugyanis, hogy az önállósított Társadalombiztosítási Alappal középtávú hitelek formájában megfinanszíroztatták a költségvetés hiányát. Egyszer 30 milliárd forint erejéig a családi pótlék csúsztatott átadása kapcsán, másrészt a maradék 13 milliárd erejéig lakásalap-kötvényt kellett vásárolnia a társadalombiztosításnak.
Ezeknek a lépéseknek az értékelésével nem tartom fel önöket, de annyi bizonyos, hogy meghozatalukkor nem arattak osztatlan sikert. Elég általános volt ugyanis az a vélemény, hogy a költségvetés hiányának finanszírozása talán mégsem a nyugdíjasok feladata lenne. Így hát érthető módon ekkor fogalmazódott meg az az igény, hogy valami módon távolabb kellene helyezni a Társadalombiztosítási Alapot a pénzügyi kormányzat kezeügyéből. Erre akkoriban a legalkalmasabbnak az önkormányzat látszott. Ám a megvalósítása már ekkor sem tűnt könynyűnek, tekintve, hogy az érdekképviseletek legitimitása ez idő tájt kevéssé volt makulátlan, egy választás lebonyolítása pedig mind technikai, mind politikai szempontból kétséges volt. A helyzet azóta némileg megváltozott.
1. A Kormány már ha akarná, sem tudná a tb többletbevételét elvonni, mert azt hiszem, hosszú ideig kell várni, amíg a Parlament elé az a dilemma kerül majd, hogy mit kezdjen a többlettel. Addig ugyanis csak pénzt lehet betenni ebbe az alapba.
2. Kellemes meglepetés volt hallanunk a legutóbbi alkalommal a Népjóléti Minisztérium államtitkárának szájából azt az álláspontot, úgy gondolja, nem az ő, vagyis a kormányzat feladata a Társadalombiztosítási Alapot megvédeni a nyugdíjasoktól.
3. Azok a politikusok, akik egykoron a Parlamenten kívüli erőként követelték az önkormányzat létrehozását, ma itt ülnek a széksorokban. S tisztelt Képviselőtársaim, az önök engedélye nélkül egy árva fillért sem lehet a Társadalombiztosítási Alapból elvenni.
Ezekből következően azok az okok, amelyek sürgették volna az önkormányzat mielőbbi megteremtését, már egy ideje megszűntek. Ennek ellenére egyre erőteljesebb sürgetéssel fordultak a Kormányhoz, hogy mikor lesz már a tb-nek saját önkormányzata. Úgy gondoljuk, jelen pillanatban elhibázott dolog lenne az önkormányzat felállítása. Ez a lépés leginkább a tető cserepezésével kezdett építkezéshez hasonlítható.
Sajnos, még csak most kezdtük el tárgyalni a társadalombiztosítás leendő szerkezetéről szóló koncepciót, és máris fel kívánjuk állítani azt a szervezeti egységet, amely mindezt irányítaná. A legenyhébb esetben is ez a lépés feleslegesnek tűnik.
Mint az előző vitából kiderült, a magyar társadalombiztosításnak távolról sem az a legfőbb baja, hogy nincs valódi gazdája, hogy nincs önkormányzata. A nemzetközi példák is azt igazolják, annak a ténynek, hogy a társadalombiztosításnak van-e önkormányzata vagy nincsen, semmi befolyása nincs arra, hogy a társadalombiztosítás milyen mértékben képes eleget tenni a feladatainak, ami természetes is, hiszen sokkal keményebb gazdasági és demográfiai mutatók határozzák ezt meg. Látszólag mellette szól az önkormányzat mostani felállításának, hogy a társadalmi érdekegyeztetés egyik csatornája lehetne. De önök szerint – már bizonyára vettek részt tárgyalásokon – alkalmasabb-e ez a két, 120 fős gigászi testület erre a célra, mint például az Érdekegyeztető Tanács? Igen ám, mondhatják, de ott nincsenek képviselve a nyugdíjasok! Sajnos a nyugdíjasok képviselete a javaslatok szerint is csak formális lenne, hiszen 8 fővel képviseltethetnék magukat. Ez kevesebb, mint hét százalék, noha a népesség egynegyedét alkotják. Ennél valószínűleg jobb lenne az is, ha az átmenet idejére e kérdésben őket is bevonnák az ÉT munkájába.
Tisztelt Képviselőtársaim! Frakciónk ugyan törekedni fog arra, hogy a Parlament halassza el ennek az önkormányzatnak a felállítását, de mivel egyrészt a társadalombiztosítás problémája szempontjából ez egy mellékes kérdés, másrészt elég elszántság érződik egyes politikai pártokban ennek a lépésnek a megtételére, törekvésünk sikertelensége esetén a törvényjavaslat karcsúsítását próbáljuk meg módosító javaslatainkkal. Mert bármennyire is társadalmi megbízatásként végzik is majd az önkormányzat tagjai a munkájukat, két ekkora szervezet működtetése így is rengeteg pénzbe kerülne, s ezt a pénzt – meggyőződésünk szerint – sokkal hasznosabb célokra is lehetne fordítani. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a FIDESZ részéről.)
