SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)

Teljes szövegű keresés

SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita során már jeleztük, hogy a módosító indítványoknál maximális rugalmasságot kívánunk tanúsítani. Ennek megfelelően a három előterjesztő nevében jelezhetjük, hogy az elhangzott és a jogszabály koncepciójával egybehangzó indítványokat általánosságban elfogadtuk. A bizottsági ülésre már egy olyan tervezetet is előterjesztettünk, amelyben ezek egységes szerkezetben is szerepeltek.
A javaslatot két bizottság vizsgálta meg: a kisebbségi bizottság és az alkotmányügyi bizottság. A kisebbségi bizottság nem értett egyet az egész jogszabállyal, az alkotmányügyi bizottság támogatta.
A kisebbségi bizottság észrevétele azt jelentené, hogy tulajdonképpen ezután nem lenne semmiféle lehetőség a tagdíj levonására, hogyha ez a jogszabály nem születik meg. Fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik a munkabérről való rendelkezés, és a Munka Törvénykönyve 49. §-ának (3) bekezdése értelmében a dolgozót megillető munkabérből és egyéb díjazásokból levonásnak csak a jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben van helye. A jelenlegi helyzet nem felelt meg ennek, hiszen csak egy SZOT-határozat rendelkezett erről a levonási rendről. Hogyha a jogszabályt nem fogadná el a Parlament, azt jelentené, hogy nem lenne jogszabályi lehetőség ezeknek a levonásoknak a rendezésére, ami egyúttal azt is jelenthetné, hogy nagyon sok embernek csak azért kellene adóbevallást készítenie, hogy ha nincsen más bevallásban szerepelhető tétel, mert a szakszervezeti tagdíjat szeretné ott feltüntetni.
Az egyes módosító indítványok tekintetében Balás Istvánnak és Gali Ákosnak a szóban előterjesztett indítványait is figyelembe vettük. Ezek az alkotmányügyi bizottság indítványán belül szerepelnek.
Két olyan indítvány volt, Fodor András Attila és Kósáné Kovács Magda, illetve Szili Sándor részéről, amelyek koncepcióban nem tértek el semmiben sem a jogszabálytól, azonban olyan további elemeket jelentettek volna csak, amelyeket mi feleslegesnek tartottunk volna a jogszabályba illeszteni, hiszen ezek a kérdések a jogszabályból magából kitűnnek.
Fodor András Attila módosító indítványánál észrevételezzük, hogy a mi koncepciónk, hogy a munkáltató vagy minden dolgozója számára teljesíti ezt a levonást, vagy egy részére sem. Ebbe a megállapodásba fölösleges harmadik személynek a bevonása, harmadik szempontnak az érvényesítése – érdemben azonban egyetértünk a javaslatával, ezt az indoklásban mindenképpen fel kívánjuk tüntetni, ha az Országgyűlés a törvényt elfogadja.
Az MSZP módosító indítványai, tehát Kósáné és Szili Sándor módosító indítványai csak csekély mértékben maradtak fönn a bizottsági vita után, mivel a bizottsági vitában elfogadott módosító indítványok túlnyomó részben fedték azokat a szándékokat is, amelyeket ők kívántak érvényesíteni.
Tulajdonképpen alig maradt nyitott kérdés. Észrevételeznünk kell, hogy a hatályba lépésnél Kósáné indítványát a 30 napos hatályba léptetésről azért láttuk elfogadhatónak, mert el kell fogadni azt a körülményt, hogy jelenleg a szabadságolások időtartama van, és valóban, méltányolható szempont, hogy 15 nap alatt ezeket a nyilatkozatokat nem egyszerű összeszedni – a 30 nap viszont a szabadságok mellett is bőségesen elegendő erre.
Itt kell megjegyeznünk, hogy nem tudunk egyetérteni ugyanakkor a módosító indítványok utolsó bekezdésére vonatkozó részével. Ennek az lenne a lényege, hogy az eddigi nyilatkozatok megújítására ne legyen szükség. Ismételten hivatkoznunk kell arra, hogy a munka törvénykönyve értelmében a munkabérből csak jogszabályban felsorolt esetekben van helye levonásnak. Az 1987-es SZOT-határozat jogszabálynak nem minősül, ezért az eddigi rendszernek a jogrendszerbe emelése, a joghézagnak az eltüntetése ennek a törvénynek a feladata, mivel pedig erről korábban jogszabály még nem rendelkezett, elfogadhatatlan lenne, hogy a korábbi nyilatkozatokat az új jogszabály hatálya alapján figyelembe lehetne venni. Erre való tekintettel összességében az alkotmányügyi bizottság által elfogadott módosító indítványokkal kiegészítve kérjük azt, hogy a tisztelt Ház fogadja el a törvényjavaslatot. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem