CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Semmiképpen sem szeretném megsérteni a részletes vita szabályait. Kizárólag a részletes vitában elhangzott egy-két gondolatra szeretnék reflektálni, mégpedig a költségvetési bizottság kormánypárti tagjaként.
Matyi László képviselőtársam elég sommás bírálatban részesítette a bizottságban részt vevő koalíciós tagokat – ezért kértem szót.
Az egyik gondolat, amit a bizottságban is kifejtett Matyi László, az az, hogy ez a törvény sérti a jogegyenlőséget, mert nem von be minden egyházat, azóta keletkezett egyházi társulásokat a törvény hatálya alá, nem oldja meg – ami valóban szükséges – minden egyháznak a vagyoni helyzetét. Ezzel kapcsolatban én nagyon egyszerű példát szeretnék mondani. Ha egy településen lebombáztak egy nagy csomó házat, és a házak helyreállítására valamiféle lehetőség van, akkor az az ember, aki nem volt még ott a bombázáskor, az is odajöhet, hogy ebből az alapból adjanak pénzt neki is, hogy az ő házát is fölépítsék. Ezt lehet kérni, ezen lehet vitatkozni, de semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy ez sérti a jogegyenlőséget, mert itt tulajdonképpen a kárpótlásnak az egyik változatáról van szó, tehát nyilvánvalóan – a törvényjavaslat címe is mondja – kizárólag arról van szó, hogy a kárt szenvedett egyházaknak valamiféle, a lehetőségek keretein belül mozgó kárpótlásáról van szó. Úgy vélem, hogy ebben diszkriminációt találni semmiképpen nem lehet.
A másik: elhangzott, hogy a kormánypárt tagjai érzéketlenek azok iránt a gazdasági szempontok iránt, amelyeket ott az ellenzék tisztelt képviselői felvetettek. Mielőtt erre konkrétabban válaszolnék, engedjék meg, hogy én azt mondjam, én viszont úgy látom, akik kizárólag ilyen szempontból gondolkoznak, azok érzéketlenek a magyar jövő és a magyar történelem egy olyanfajta kibontakozási lehetősége iránt, amelyben szellemi tartalom van, és amelyben az egyházak igen fontos szerepet játszottak a múltban, és kell hogy játsszanak a jövőben is. Én ezt az érzéketlenséget látom ebben. Ugyanakkor ez a törvényjavaslat a károk sérelmének a részleges helyreállításával tulajdonképpen meg akarja erősíteni azokat a szellemi tartalmat képviselő, szellemi értékeknek a letéteményeseként meglévő – szerencsére még meglévő – egyházakat, amelyek nélkül, úgy vélem, igazi kibontakozás nincs. Nemcsak vallási tartalomra gondolok itt, hanem a nevelési, az oktatási és szociális téren betöltött szerepükre. Ehhez pedig feltételek kellenek. Mi kizárólag ezeknek az alapvető anyagi feltételeknek a biztosítása érdekében harcolunk.
De hogy mennyire nem vagyunk érzéketlenek a gazdasági összefüggések iránt, ezzel kapcsolatban még egy nagyon rövid megjegyzést szeretnék csak tenni. Ennek a törvénynek nem az a lényege, hogy most, ebben az évben vagy akár a következő évben mennyi X összeget kell erre a célra föláldozni. Ennek az a lényege, hogy a törvény megadja azt a lehetőséget, hogy ez a mindenképpen – úgy vélem, az ellenzék által is elismerten – orvosolandó probléma elinduljon a megoldás újtán. A megoldásnak nemcsak ilyen útjai vannak, amelyhez pénz kell, hanem – amint már az előttem elhangzott hozzászólásban is szerepelt – önkormányzatok bevonásával, lényegében az ingatlanok visszaadása csere útján is lehetséges. Tehát ennek a konkrét pénzbeli felmérése a mi véleményünk szerint most, ebben a fázisban még nem lehetséges.
A költségvetést a kormánypárti képviselők sem akarják úgy megterhelni, ahogyan az az ellenzék egyes hozzászólásaiból látszik, illetőleg ez a vélemény, és ezt engedik sejtetni, hogy mi el akarjuk árulni a jövendő költségvetéseket, illetőleg az egész lakosság kárára akarunk valamiféle előnyt kicsikarni az egyházaknak. Szó sincs erről! A költségvetések évenkénti tárgyalásánál kell majd megállapítani azt az összeget, amely erre a célra mégis kell, és úgy vélem, hogy valamennyi kormánypárti képviselő nevében mondhatom, hogy itt minket az az általános összefüggés fog vezetni, amely az egész lakosság érdekeit tartja szem előtt.
Befejező gondolatként engedjék meg, hogy hozzátegyem: éppen az egész lakosság, az egész nemzet érdekében álló az, hogy ezek az egyházak ismét azokhoz a lehetőségekhez jussanak, amelyben tudják segíteni a magyar nemzet felemelkedését. (Közbeszólások a jobb oldalról: Úgy van! Helyes!)
Köszönöm szépen. (Taps.)
