MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Salamon kollégám valószínűleg nem tud megnevezni ilyet, mert mint ügyvédek, tudjuk, hogy mihelyt valakinek a tulajdonába kerül valami, utána semmi sem tudja megakadályozni azt, hogy mit műveljen vele. Ezért teljesen egyetértek Orbán Viktor aggályaival.
Salamon képviselőtársam figyelmét fel szeretném hívni arra a köztudott tényre, hogy a normatív támogatás összege egyáltalán nem fedezi az iskolafenntartás költségeit. Igenis keletkezik egy rés a költségvetési támogatás összege és az iskolafenntartás költségei között, amiért újra lehet a költségvetés ajtaján kopogtatni.
Amiért szót kértem, az az a figyelemre méltó fejtegetés, amit Salamon László az egyház és az állam szétválasztásáról mondott. Jelezni szeretném, hogy nem műveltségi kérdésről van szó, hanem ezzel a kérdéssel kapcsolatosan többfajta nézet kering. Körülbelül 200 évvel ez előtt egy James Madison nevű amerikai úriember kifejtette, hogy az állam és az egyház szétválasztása nemcsak szervezeti elkülönítést, hanem feladatbeli elkülönülést is jelent. Magyarul az állam nem vállal szerepet speciális egyházi feladatok végzésében vagy támogatásában. Ezt az egyik oldalról jelenti. A másik oldalról pedig azt, hogy a speciális felekezeti érdekek sem emelkednek kormánypolitika rangjára. Ez a költségvetéssel kapcsolatosan azt az eredményt jelenti, hogy a költségvetésből való támogatásnál azon egyházi tevékenység támogatása, amely speciális egyházi tevékenységet jelent – ilyen a hitélet működési költségeinek támogatása – igenis ellentétben áll a funkcionális szétválasztás elvével. Ugyanakkor a költségvetésből való támogatása az egyházak közfeladati tevékenységének – így az oktatási, szociális, egészségügyi tevékenységének – nem áll ellentétben az állam és az egyház szétválasztásának elvével, mert magát a feladatot támogatja a költségvetés. Tehát nem is lehet egyházi támogatásnak nevezni. Ezért amikor a Szabad Demokraták Szövetségétől valaki a szétválasztás mellett érvel, és azt mondja, hogy a költségvetésből az egyházat le kell választani, akkor nem a normatív támogatások elvitatását fejti ki, mert ez nem egyházi támogatás, ez a tevékenység támogatása. Az egyházak hitéleti tevékenységének támogatását kérdőjelezzük meg az állam és az egyház szétválasztásának elve alapján.
Más eszközökből is lehet forrásokat nyújtani az egyházaknak. Minden nyugati demokráciában közismertek az indirekt formák, adókedvezmények. Ilyenre tett a Szabad Demokraták Szövetsége is javaslatot a jelen törvényjavaslat vitájában.
Magyarországon szét van-e választva az állam és az egyház? Intézményi oldalról is vitatjuk ezt, mert felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy működik a Művelődési Minisztériumon belül egy egyházi főosztály, aminek egyházi munkatársai is vannak. Tehát egy állami hivatalban egyházi munkatársak tevékenykednek. Tevékenykedik két politikai államtitkár, akinek tipikusan egyházi ügyekkel kapcsolatos feladatai vannak. Tehát intézményileg is vitatjuk azt, hogy a szétválasztás megtörtént-e. Funkcionálisan pedig teljesen vitatjuk, ugyanis a hitélet működési költségeit támogatja a költségvetés. Egyébként a magyar Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. Ez a "működés" szó tulajdonképpen többet jelent az intézményi szétválasztásnál, tehát ez a funkcionális szétválasztásra is utal.
Salamon kollégám szerint Európában minden országban megvalósult a szétválasztás. Intézményi értelemben lehet, hogy több országban igen, de funkcionális értelemben kizárólag Franciaországban és Svájc egyes kantonaiban. Nem is véletlen, hogy az európai alkotmányokban csak elvétve lehet találkozni az állam és az egyház szétválasztása elvével.
Még Horváth József képviselőtársam felszólalására szeretnék reagálni. Horváth József a kétharmadososság körében tett megjegyzést az alkotmányügyi bizottságban lezajlott vitával összefüggésben. Nyilvánvaló, hogy a kétharmados szabállyal lehet csak korlátozni az önkormányzatok alapjogait, így például a tulajdonuk feletti rendelkezési jogot. Számomra mint ügyvéd számára a jogászok szájából olyan megállapítást hallani, hogy elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése nem korlátozza a tulajdonjogokat, ez egyszerűen rémmesébe illik. Nem kívánok tovább ezzel a kérdéssel foglalkozni, csak érzékeltetni szeretném, hogy milyen formában zajlott a kétharmadosság körében a vita. Ha ez nem jelenti a tulajdonjogok korlátozását, akkor semmi nem jelenti. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
