CSÉFALVAY GYULA (KDNP):
CSÉFALVAY GYULA (KDNP):
CSÉFALVAY GYULA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a részletes vitához csak néhány szóban kívánok hozzászólni – nem a magyar nép nevében, hanem kizárólag a saját magam nevében. (Általános taps.)
A kárpótlási törvényt, amit korábban megtárgyaltunk és jóváhagytunk április 24-én, az Alkotmánybíróság felülvizsgálta. Én úgy tudom, csak azt módosítottuk ebből a törvényből, amit az Alkotmánybíróság kifogásolt. Meglepődtem, és nem értem meg azt, hogy a 18. § a termőföld vonatkozásában azt írta elő, hogy a termőföldet a művelési ág szerint kell visszaadni, ahogyan azt tőle, a kárvallottól elvették, most pedig, az új törvénytervezetben a 9. §-ban az van, hogy például erdő esetében ennek négyszeresét kell számítani. Kertész Zoltán képviselőtársam adott be módosító javaslatot: ő továbbmegy, még a szőlőt és a gyümölcsöst mint ültetvényt is figyelembe vette a duplájával számítva. Nem értem én ezt. Lehet, hogy tévedésben vagyok. Már kérdeztem több képviselőtársamtól, hogyan értik ezt – mindegyik másféleképpen magyarázta. Lehet, hogy megnyugtató választ kapok majd a miniszter úrtól vagy Kónya Imre képviselőtársamtól, hogy ezt most hogy kell értelmezni. Azt az erdőterületet, ami van valakinek, mondjuk 2 hektár, és az 20 aranykoronával van figyelembe véve a kárpótlási jegyben, azt most négyszeresére veszik föl, vagyis 40 aranykoronára emelik meg a tulajdonjogát. Tehát 40 aranykorona értékű kárpótlási jegyet kap az illető? Vagy pedig csak szimplán: a 10 aranykoronával rendelkező kárpótlási jegyet kap, de egy negyedrészét kapja vissza az erdőterületnek, hogyha erdőt fog kapni?
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az erdő és erdő között különbség van. Mert a művelési ágban az is erdőként van nyilvántartva, amit most letaroltak. Egyszer már felhívtam a figyelmet ebben a házban arra, hogy most, a tavasz folyamán, nekiestek a nagyüzemek, és vágták az erdőt, még azokat a kis táblákat is letarolták, vagy a kari szegélyeket, amik a földlábakon voltak, mert azzal is menteni akarták, amit lehetett, saját részükre, hiszen ez jövedelemként jelentkezett.
Most ezt az erdőt hogyan fogják figyelembe venni, amire csak költség lesz ezentúl; aki meg fogja kapni, mert nyilván szeretné megkapni azt a tulajdonát, ami neki volt. Erre szeretnék választ kapni, hogy hogyan van ez.
Még egy valamit: hogy értelmes beadványok vannak itt, módosító javaslatok, Vargáné Piros Ildikónak a javaslatát érdemes figyelembe venni; Glattfelder Bélának is egész jó tapogatásai voltak afelől, hogy a licitálás során, ha valaki megvesz egy bizonyos mennyiségű földet, és mint vállalkozó jelentkezik, neki adnak majd erre kárpótlási jegyet, amit figyelembe vesznek a vállalkozásánál, és hogy ezt vissza tudja-e fizetni akkor, ha vállalja a vállalkozással járó kötelezettséget, vagyis azt, hogy öt évig művelés alatt tartja a földet, és nem idegeníti el.
Érdemes megszívlelni vagy meggondolni azt, hogy tulajdonképpen szabad-e a nevére írni az illetőnek, mert megindul a spekuláció. Tudomásom van arról, hogy ügynökök járják a termelőszövetkezeteket és földet akarnak vásárolni, mégpedig kft-k nevében. S kiderült az, ezekben a kft-kben – ennek én is tanúja voltam –, az ügynök elmondta, hogy egy osztrák valaki közöttük van, aki tudja, hogy nem vehet földet Magyarországon, de ha kft-t szervez, akkor a kft vehet, és így majd lesz neki saját földje.
Szeretnék választ kapni arra, az erdőterületre vonatkozóan, hogy a négyszeresét hogy számolják, hogy veszik figyelembe. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
