KATONA BÉLA, DR. (MSZP):

Teljes szövegű keresés

KATONA BÉLA, DR. (MSZP):
KATONA BÉLA, DR. (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennek a kárpótlási törvénynek a vitája során rendkívül sok indulatos hozzászólást hallottunk már. Én úgy gondolom, hogy ennek minimum két oka volt.
Egyik az, hogy ez a törvény valóban bonyolult törvény. Ennek egyaránt vannak politikai, gazdasági, jogi és erkölcsi vonatkozásai, és ráadásul olyan törvény, amellyel kapcsolatban nem lehet tartózkodni, amellyel kapcsolatban minden politikai pártnak ki kell alakítani a saját egyértelmű véleményét, minden társadalmi szervezetnek, sőt úgy látom, hogy egyre inkább oda jutottunk, hogy minden egyénnek, minden állampolgárnak megvan a véleménye a kárpótlás tényéről, az előterjesztett törvényjavaslatról.
Úgy gondolom, hogy ezenkívül volt még egy ok, ami miatt sokkal indulatosabbak voltak itt a Parlamenten belül a viták, mint ahogy az kellett volna, hogy amikor először beterjesztésre került a törvényjavaslat, az rendkívül előkészítés nélküli volt. Annyira előkészítés nélküli, hogy a többpárti parlamentek gyakorlatában szinte szokatlan módon még a kormánykoalíció pártjai sem egyeztek meg a Kormány által beterjesztett törvényjavaslat szövegében.
Ebből az adódik, hogy a vita két síkon folyt. Egyrészt itt a Parlamentben folyt egy látszatvita, ahol lehetett vagdalkozni, lehetett személyeskedni, lehetett politikai hitvallásokat tenni, sőt naiv képviselők 480 módosító javaslatot is beadtak; és folyt egy másik síkon a vita, a közvélemény előtt ismeretlen módon a koalíciós pártok között, ahol végső soron létrejött egy megegyezés. A baj csak az, hogy az idő már sürgetett, és ez a megegyezés nem volt kellőképpen kidolgozva. Ezt az első politikai megegyezéses állapotot nem volt ideje, kedve, türelme a koalíciónak alaposan végiggondolni közgazdaságilag és jogilag, hanem a megszületés pillanatában keresztülerőltették a Parlamenten. Keresztülerőltették a kormánytöbbség segítségével.
Mert ugyan Kónya Imre a múltkor azt mondta, hogy ezt a törvényt nagy többséggel szavazta meg a Parlament. Én szeretném felhívni nemcsak az ő figyelmét, hanem mindenkiét: ez a nagy többség pontosan annyi volt, amekkora a kormánypártok többsége a Parlamentben, hiszen az ellenzéki képviselők közül mindössze egyetlenegy volt, aki – valószínűleg véletlenül – megszavazta a kárpótlási törvényt.
Sajnos, ennek a törvénynek a tárgyalása során végig tetten érhető volt a parlamenti többségnek a hatalmi pozíciója és a józan ész közötti harc. Sajnos, az esetek többségében ez a hatalmi pozíció győzött. A koalíciós pártok nem érezték meg ennek a törvénynek a fontosságát.
Nem érezték meg, hogy itt valóban szükség volna kompromisszumkeresésre és olyan konszenzusra, amely a társadalom támogatásának nagy részét meg tudná a törvény számára szerezni. Úgy gondolom, hogy ezek után eléggé törvényszerű volt, hogy ez az átgondolatlan, kapkodva elkészült törvény az Alkotmánybíróság elé került. Úgy gondolom, hogy az sem lepett meg jogilag közepesen képzett embereket, hogy az Alkotmánybíróság a feltett kérdések egy részében a törvényt nem találta megfelelőnek. Úgy gondolom, hogy ez a határozat – bármennyire kellemetlen volt és bármennyire időhúzó is volt – lehetőséget adott volna arra, hogy a törvényt újra átgondolják mindazok, akiknek ehhez közük volt. Átgondolják a koncepciót, átgondolják azt, hogy hogyan kell ezt az összefüggést más törvényekkel kialakítani, megpróbáljanak a korábbinál nagyobb konszenzust kialakítani a törvény kapcsán akár a hat parlamenti párttal azokon a bizonyos hatpárti tárgyalásokon, akár az Érdekegyeztető Tanáccsal, hiszen gazdasági kérdéseket is tartalmaz, akár társadalmi szervezetekkel. Érdemes lett volna olyan szempontból is átnézni a törvényt, hogy vajon ténylegesen csak azokon a pontokon ütközött-e az Alkotmánnyal, amelyet a köztársasági elnök megkérdezett. Nem tette ezt meg a koalíció, győzött megint a parlamenti hatalmi tudat, sőt, most már, ahogy látom, arra sincs feltétlenül szükség, hogy a Kisgazdapárttal eredményesen lefolytassák a koalíciós tárgyalásokat, hiszen, ahogyan tapasztaltuk, az e heti fölgyorsult menetrendben valószínűleg elégnek tartja az MDF azt a néhány Kisgazdát, aki ebben a formájában is meg fogja szavazni a törvényt. (Közbeszólások: Részletes vita!)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem