KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke:
KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke:
KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek a Ház véleményével, hogy napirend előtt csak rendkívüli és sürgős ügyben szólaljunk fel.
Felszólalásom sürgősségét az indokolja, hogy veszélyt látok a késedelemben, a rendkívüliséget pedig az, hogy más módon napirendre nem került kérdésekben véleményt elmondani nem lehet, csak napirend előtt. Márpedig a vitatott kérdés a házbizottságnak az a döntése, hogy a nyári szünet előtt a társadalombiztosítással kapcsolatos törvények tárgyalására ne kerüljön sor ebben a Házban.
Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, hogy Bismarck kancellár annak idején, amikor észlelte, a széteső Németország vagy az újonnan teremtett Németország és a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet milyen bizonytalan társadalmi helyzetet, milyen feszültségeket teremt, már a XIX. század vége előtt megalkotta azokat a társadalombiztosítási törvényeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ember alapvető biztonságérzetét a változó világban, egy rendszerváltás, egy társadalmi átalakulás idején is meg tudják teremteni. Tudom, hogy ez az öt törvény, ami ehhez kellene, a társadalombiztosításról szóló törvény, az egészségügyről szóló törvény, az előzőben a nyugdíjrendszer átalakítása, az utóbbiban az egészségügyi rendszerünk és finanszírozásának a megteremtése mindenképpen halaszthatatlan, hiszen mind a két téren katasztrofális állapotok uralkodnak nálunk… Azt is tudom azonban, hogy ehhez valóban hosszabb lélegzetre lenne szükség. A harmadik kérdés a társadalombiztosítás önkormányzatának a kérdése azonban véleményünk szerint – a bizottság véleményét is tolmácsolom – egyáltalán nem halasztható. Erre idő kell.
1990. januárjára írta elő az előd Országgyűlés önmagának és nekünk, utódjának, hogy ezt megteszik, másfél évvel ezelőtt meg kellett volna tenni. Hogy mostanáig húzódott az ügy, az éppen a téma nehézségében rejlik, de ez a nehézség akkor is jelentkezni fog, amikor fel kell állítani ezeket a bizottságokat, az önkormányzatokat. Ha erre most, a nyári szünet előtt nem teremtünk törvényes lehetőséget, az azt jelenti, hogy másfél évet vesztünk. Az önkormányzat felállítása után ezeknek még meg kell alkotni a működési rendjüket és azt, hogy terveink szerint január elsején a társadalombiztosítás az új nyugdíjrendszerrel és az új egészségügyi finanszírozási rendszerrel indulni tudjon, mindenképpen veszélyben látom a második félévben elfogadandó törvények esetén ezt a januári indulást. Ezért kérem a tisztelt Házat, miután a napirendről vita nélkül döntünk, nem most, hanem a jövő héten próbáljon oly mértékben befolyást gyakorolni a házbizottságra, hogy napirendre ezen kérdések közül legalább a társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló bekerüljön. Ne áltassuk magunkat, hogy ez nem ugyanolyan jelentős kérdés, mint bármely gazdasági, bármely tulajdonformát rendező kérdés. A társadalombiztosítás is tulajdonos lesz, a nemzeti vagyon jelentős részének tulajdonosa. A költségvetés fele összegnyi pénzzel, 450 milliárd forinttal gazdálkodott az idén is. Terveink szerint egy állami vagyonrészesedéshez is jutna. Mindezt csak akkor tudjuk megtenni, átadni, és csak akkor tudják tulajdonosként kezelni, ha erre idejük lesz, és egyáltalán létrejöhetnek.
Ne áltassuk tehát magunkat azzal, hogy vannak ennél fontosabb kérdések, 10 millió embert és ezen belül saját magunkat is azzal hitegettük, hogy ezt meg fogjuk tenni, ideje tehát, hogy meg is tegyük. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
