REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Mielőtt ismertetném a Magyar Demokrata Fórum személyi jövedelemadóval kapcsolatos álláspontját, előtte engedjék meg, hogy reményemet fejezzem ki, hogy miután ismertetem ezt az álláspontot, utána nem áll fel a többi frakció azzal, hogy az idő előrehaladtára, illetve az érdektelenségre tekintettel máskor adja elő a frakciója álláspontját. Ugyanis én is egyetértek a FIDESZ véleményével, hogy amennyiben lehetséges, akkor együtt hangozzanak el a vezérszónoki beszédek, és nem szeretném, hogyha a Magyar Demokrata Fórumot ettől megfosztanák.
Másodsorban szeretném felhívni a házbizottság figyelmét is, hogy jobban tervezze meg az időkereteket egy-egy törvény vitájával kapcsolatban, ugyanis előre látható volt, hogy délelőtt a három óra időtartam alatt nem fog sor kerülni mind a három törvénytervezet részletes vitájára. Ezek után ismertetem a frakciónk álláspontját.
Tisztelt Ház! El kell ismernünk, hogy az idén sokkal hamarabb kaptuk… nem sokkal hamarabb, de végül is hamarabb kaptuk meg a személyi jövedelemadóval kapcsolatos törvénytervezetet, mint az előző évben, de mégsem lehetünk elégedettek ezzel a korábbi időponttal. Mégpedig azért nem, mert már augusztus óta, illetve már nyár közepe óta folyamatosan az újságokból, tévéből, rádióból híreket kaptunk arról, hogy a törvénytervezet készül, hogy milyen adókoncepciók készülnek, ennek a cáfolatát is megismertük. Azonban sem a Parlament, sem a szakbizottság ezekhez nem jutott hozzá, és ezért szeretnénk, hogyha a jövőben erre nagyobb figyelmet fordítana a minisztérium is, és tájékoztatná minimálisan a szakbizottságokat, hogy mi is már a munka folyamatában részt tudjunk venni ebben az elkészítésben. (Vár az általános zaj elcsitulására.)
Igen sokszor hangoztatjuk, hogy Európa felé tartunk. Márpedig ezt nem elég pusztán általánosságokban kinyilvánítanunk, sokkal fontosabb, hogy jogszabályainkban is tükröződjék ezirányú szándékunk. A választások óta eltelt időszakban a Parlament több európai szintű jogszabályt alkotott, s az ezekkel való összhang, illetve az európai mértéknek való megfelelés szükségessé teszi az adórendszer további módosítását is. Nem igaz az az állítás, hogy visszalépés lenne ez a tervezet a korábbi adótörvényhez képest. (Folyamatos zaj az ülésteremben.) Hiszen az egy állami irányítású rendszerre született, azóta azonban a gazdaság szerkezete jelentősen átalakult, egyre több a magánvállalkozó, ezért a piacgazdaság feltételeinek megfelelő adójogszabályokat kell alkotnunk.
A piacgazdaság másképp működik, mint egy államilag vezérelt gazdaság. Magyarországra a külföldi tőke bejöhet, működhet, és a fejletlen piac révén óriási előnyökhöz juthat. Ha ezt fejletlen szabályokkal még elő is segítjük, az ország érdekei ellen teszünk. A magyar államot megillető közterheket a külföldieknek is tisztességesen meg kell fizetniük.
Ennek az új szabályozási rendszernek a csírái már benne vannak a jelen javaslatban. Ez természetesen nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi befektetőknek sem, de nem lehet ellentétes irányba sem eltérni.
A személyi jövedelemadóval kapcsolatos módosítások legfőbb pontjai az alacsonyabb jövedelműek adóterhének enyhítése, a lehetőségekhez képest méltányos összegű tehermentes jövedelem biztosítása, a gyermeknevelés többletköltségeinek elismerése, és mindezek mellett a legmagasabb adókulcs csökkentésével a teljesítmény-visszatartó hatás mérséklése. A korábbi adótörvények az adózók különböző típusaira más-más szabályozást írtak elő, ezzel lehetővé téve, hogy az adófizető saját érdekének megfelelően bevételeit egy kedvezőbb adózási típus választásával mérsékelje. A jelenlegi jövedelemadózás szinte csak a bér- és profitjellegű jövedelmeket kezeli viszonylag egyértelműen. Csak azt tekinthetjük adónak, ami befolyik. És épp az a legméltánytalanabb adó, amelyet sokan és jelentős mértékben kijátszhatnak, másokra terhelve saját és őket érintő adókat is.
A lakosság jelentős része azonban munkaviszonyból szerzi be valamennyi jövedelmét, nem tudja más formákkal enyhíteni adóterhét, tehát velük szemben méltánytalan, hogy mások náluk kedvezőbb formában fizessenek azonos jövedelem esetén is. A lakosság bevételének több mint fele nem munkaviszonyból származó bevétel, ugyanakkor megállapítható, hogy épp a munkaviszonyból származó jövedelmek emelkedése marad el leginkább az összbevételek átlagos növekedésétől.
Mindezekre tekintettel a jelen tervezet épp azt célozza, hogy egységes kulcsok alapján, lehetőleg az adóalap minél nagyobb kiszélesítésével, a tényleges jövedelmek után vegyen részt mindenki a közteherviselésben. Az új szja bevezetésével a bérből és fizetésből élők kedvezőbb helyzetbe kerülnek.
Az átalányjellegű kedvezmények megszűnnek. Ezzel valóban nyugati típusúvá válik adórendszerünk. Az átalány nem elhanyagolható az adóalap szempontjából sem, azonban jelentősebb hatása épp a bizonylatolási rend hiányából fakad, mögöttes kibúvási lehetőséget jelent nemcsak célzott réteg számára, hanem mindazoknak, akik átalánydíjas adózók részére szolgáltatnak.
Ezzel olyan láthatatlan jövedelem keletkezik, melyet nem lehet megfogni. A számlaadási lehetőséget és kötelezettséget tehát kényszerré kell tenni, ezzel lehet elérni, hogy az adóalap ne vélelmezett, hanem valóságos jövedelemmel azonos legyen.
A legjelentősebb tiltakozás az átalánydíj megszüntetésével kapcsolatban minden bizonnyal a mezőgazdasági kistermelők esetében fog jelentkezni. Ugyanis a jelen törvény bevezetésével ők is tételes költségelszámolásra kötelezettekké válnak. Most nagy a félelem, hogy nem kapnak a termelők számlát, így nem tudják költségeiket bizonyítani. A kistemelők is tisztában lesznek azonban azzal, hogy inkább megéri nekik drágábban beszerezni például a takarmányt, de ezzel együtt számlával igazolni a költségeket, mint attól vásárolni, aki ugyan olcsóban kínál, de nem ad bizonylatot. Épp ezzel lesznek tehát rákényszerítve, hogy ők is belépjenek a számlaadási rendbe.
Nekünk inkább arra kell felhívnunk a Kormány figyelmét, hogy ehhez teremtse meg a szükséges feltételeket, tehát elegendő nyugta, számlatömb és nyilvántartó füzet álljon rendelkezésre, és hogy biztosítsuk az adóhatóság maximális segítségét ezeknek az állampolgároknak is. Amennyiben ezt nem tudjuk biztosítani, akkor úgy érzem, hogy korai még enneka bevezetése, akkor el kell halasztani ezt a módosítást, de hogyha ezt még ebben a hónapban meg tudjuk teremteni, akkor be lehet vezetni ezt a változtatást.
Meggondolandó még, hogy a mezőgazdasági befektetéseknél nagyon sok befektetés később térül meg, több időt vesz igénybe a megtérülés, és ebben az esetben a korábban felvett kölcsönök hiteleit is valamilyen formában számolhassák el ezek az adófizetők. Erre felhívjuk a kormányzat figyelmét.
A mezőgazdasági kistermelőnek csak a kiadásait és bevételeit kell egyébként egy füzetben vezetnie, melyek csoportosításával, majd egy kivonással könnyen kiszámíthatják jövedelmüket. Az eddigi tapasztalatok épp azt mutatták, hogy az áfa-visszaigénylés sem jelentett gondot számukra, tehát ennek eleget tudtak tenni. Megjegyzem még, hogy a kétkulcsos áfa bevezetésével egyébként is elkerülhetetlenné válik a pontos könyvelés, tehát itt mindössze ennek egy időleges előrehozásáról van szó.
Egyébként a mezőgazdasági kistermelésnél is az adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesség az adóellenőrzés lehetőségeit szűkíti.
Megjegyzem még a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatban, hogy a költségelszámolási kötelezettség előírásával a kistermelők kedvezőbb elbírálás alá kerülnek a jelenleginél anyagilag. A 150 ezer forint erejéig mezőgazdasági jövedelmüket az összjövedelemből levonhatják. Ehhez mellé még nekik is jár a 100 ezer forintos adómentesség, tehát gyakorlatilag 250 ezer forint jövedelemmel még nem fizetnek adót. Ez növénytermesztésnél 750 ezer forint, állattartásnál 2 millió forint bevételt jelent.
A kistermelő is – a többi vállalkozóhoz hasonlóan – amortizációt számolhat el. Huszonöt éves épületre ugyan ő sem élhet ezzel a lehetőséggel, de a három évvel korábban beszerzett eszközöket, épületeket elszámolhatja ilyen formában. Ezekre – ha visszaigényelt áfát, akkor – meg kell legyenek a számlái, ez alapján valóban elszámolhatja az amortizációt.
A tulajdonszerkezet átalakításával megjelent és egyre nagyobb tért hódít nálunk is a magántulajdonos és vele együtt a tőkejövedelem is. Az egyik tőkejövedelmet nem szabad megkülönböztetni a másiktól, mert másképp a jövedelmet át lehet alakítani a kedvezőbb adóztatásnak megfelelővé. Lényegében a lakás is a tőkebefektetés egy formája, tehát azért válik szükségessé a módosítás. Az értéknövekedés a jövőben a lakásnál is adózik. Véleményünk szerint azonban a jelenlegi javaslatban megfogalmazott kettős változat nem megfelelő, ezért azt mi is tovább kívánjuk módosítani.
Ennek két lehetősége van. A jelenlegi gyakorlat szerint, aki ingatlaneladásokkal foglalkozik, tudja, hogy az illetékhivatal a becslések során vagy elfogadja azt a szintet, amit bevallanak, ami a szerződésben szerepel, vagy pedig ezt felülértékeli. Ez nagyon sok bosszúságot okoz az illetékfizetőknek is, és ezt nem vezethetjük be automatikusan az adófizetőkre is, hiszen akkor nagyon sok esetben fiktív jövedelem után kellene fizetniük a magasabb illetéket, adót is az eladóknak és vevőknek, tehát olyan pénz után, amit nem is láttak, amit nem is vetettek ki.
Éppen ezért mi azt javasoljuk, hogy fogadja el az illetékhivatal, tehát az adókivetés során az illetékhivatal a szerződésben szereplő értéket, ugyanakkor törölje el a tízéves mentességet, ami szerepelt eddig az adótörvényekben, hiszen így nem lesz értelme mást bevallaniuk az eladóknak és vevőknek a szerződésben, hiszen egy újabb értékesítés során már a különbözetet az új vásárlónak kell majd viselnie. Amennyiben azonban fenntartjuk a tízéves mentességi időhatárt, akkor fenn kell tartanunk minden bizonnyal az illetékhivatali értékelést is, hiszen ebben az esetben a szerződő felek nyilván élnének a tíz év adta lehetőséggel, és nyilván alacsonyabb összegben határoznák meg a szerződésben a valósnál az eladáskori értéket.
Bár valóban első hallásra nagyon kedvezőtlen az értéknövekedés megadóztatása lakások értékesítése esetén, azonban új elem, hogy költségként számolhatja el az eladó a lakásvásárlás kiadásai között a felvett hitelekre kifizetett kamat összegét is.
Jelentős változás a korábbi személyi jövedelemadó-törvényhez képest a kedvezmények, mentességek megszüntetése, mérséklése. Különösen az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált, hogy a munkáltatók alkalmazottaiknak, vezető beosztású tagjaiknak gépkocsit vásároltak, biztosítást kötöttek, illetve a természetbeni juttatásokat részesítették előnyben a fizetésemeléssel szemben. A szerteágazó kedvezményrendszer mind az adóalap, mind az adó kiszámítását bonyolítja, elfedi a tényleges jövedelmeket, torzítja az adóalapot, és azokra helyezi át az adóterheket, akik a kedvezményeket nem tudják, nem képesek igénybe venni.
Az egyes kedvezmények és mentességek megszüntetésének hatásaként az adóalap 60–70 milliárd forinttal bővül. Hozzá kell tennem, hogy az egyedi kedvezmények, kivételek valójában nem jelentenek adócsökkentést. Ez valójában mindössze azt jelenti, hogy az egyiknek elengedett adót másokkal fizettetik meg, hiszen a kiadások mértéke adott, azt mindenképp fedezni kell a különböző adóbevételekből.
A befektetési kedvezményeket elsősorban a magas jövedelműek vették igénybe. Hatvan százalékukat kft. üzletrész megszerzésére fordították. Köztudomású, hogyan lehet üzletrészt tényleges befektetés nélkül megteremteni. Jellemző egyébként, hogy a természetbeni juttatásokkal kifizetett adózatlan jövedelmekkel mintegy 32 miliárd forint adóalapot tüntettek el a vállalatok.
A befektetési kedvezményeket a jövőben csak új, frissen bevont pénzekre tartja fenn a javaslat. Tehát az első kibocsátású részvényre, és a munkavállalói program keretében a munkavállalói nyugdíjalap létrehozására. A részvényekkel kapcsolatban meggondolandó, hogy vajon az első részvény megvásárlását érdemes-e előnyben részesíteni, vagy pedig azokat a részvényeket, amiket tartós időre kötnek le. Tehát ezt a frakciónk szintén szeretné felvetni, még mielőtt meghozzuk a végső döntést, hiszen nagyon sok országban épp a tartós befektetést preferálják, az első befektetést lehet forgatni, mindig ugyanahhoz juthat a kedvezmény, míg egy tartós befektetés az valóban annál jelentkezik, aki arra szánja a pénzét.
A munkavállalói nyugdíjalap létrehozásával, mint társadalmilag preferált céllal egyetértünk, és azzal is, hogy ez egy irányított befektetési kedvezmény. Horváth Béla a társasági adóról szóló törvénytervezet frakcióvéleményének ismertetésekor részletesen elmondta már azt, amit én is itt kifejtettem volna, tehát azt, hogy itt vagy a Parlamentnek, vagy pedig a Kormánynak kell egy olyan jogszabályt hoznia, ami a következő évben megteremti ezt a munkáltatói nyugdíjalapot, hiszen erre jelenleg még nincs jogszabály.
A sajtóban többször megjelent, hogy a gyes, ösztöndíj, jövedelemkiegészítő pótlék, szociális nevelési segély a jövőben adózni fog. Ezt a tévhitet el kell oszlatni, ugyanis nem ezen jövedelemtételek megadóztatásáról, hanem mindössze az adóalapba történő bevonásról van szó, és a jövőben ezek a tételek a nyugdíjhoz hasonlóan fognak az adózásban megjelenni, tehát ezek a tételek adómentesek, de az ezen felüli bevételek progresszívan adóznak.
Nem új tétel, azonban a jelenlegi szabályozástól mégis pozitív irányú eltérés a gyermekkedvezmény kiterjesztése mindazokra, akik után a családi pótlék jár.
Tehát a jövőben az egy- és kétgyerekes családokat is megilleti a havi ezer forintos adócsökkentés, ami azt jelenti, hogy egygyermekes kereső esetén havi több mint 12 ezer forintig, kétgyermekes kereső esetén havi 16 ezer forintot meghaladó összegig nem kell adózni. A kedvezmény igénybevételét a házastársak között meg lehet osztani, még ezt is hozzá kell, hogy tegyem.
Nem szabad azonban összekeverni a szociális támogatást az adózással, hiszen sok család még ezt az ezer forintot sem tudja érvényesíteni gyermekenként a jövedelmében, a szociális támogatást tehát továbbra is a népjólét körében kell kezelni.
A jelenlegi tervezet két adótáblát tartalmaz, melyek közül mi is az a) változatot tartjuk elfogadhatóbbnak. Eszerint százezer forintig mentes a jövedelem az adózás alól. Ez magasabb összeget mentesít az adófizetés alól, viszont a legmagasabb kulcs azonos a társasági adó mértékével, így nem lesz értelme annak, hogy a törvény kijátszásával más adóformában jelentessék meg az adófizetők a pénzüket. Sokan támadják ugyan emiatt a tervezetet, mondván, hogy a magas jövedelműek viseljék a magasabb terheket. Ez azonban a korábbiakban is csak egy látszatszigorítás volt, hiszen azzal, hogy különböző kedvezményeket biztosítottunk mellette, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas jövedelműek egyáltalán nem viselték nagyobb mértékben a közterheket. És egyébként is jobb az, hogyha nem tartjuk teljesítményvisszatartóként meg ezeket a magas adótételeket.
Végezetül szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a Magyar Demokrata Fórum nyitott a tervezettel szembeni módosításokra, bárhonnan érkezzenek is azok. Azonban olyan módosításokat, melyek visszalépést jelentenek a jelen tervezethez képest, képviselőcsoportunk nem fog támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
