TORGYÁN JÓZSEF, DR. a FKgP 12 tagú képviselőcsoportjának vezérszónoka:
TORGYÁN JÓZSEF, DR. a FKgP 12 tagú képviselőcsoportjának vezérszónoka:
TORGYÁN JÓZSEF, DR. az FKgP 12 tagú képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Igen köszönöm a megtiszteltetést. Én azt hiszem, különleges kegynek számít, hogy lényegében majdhogynem üres Ház előtt, zsongó-bongó kaszinóhangulatban szólási lehetőséget biztosít a számomra… (derültség) … de tekintettel arra, hogy többen figyelmeztettek, hogy 8 óra, és nehogy megtegyem, hogy én még szót kérek, miután a társasági adóval kapcsolatban egyébként is a mai beszédem holnapra marad, szíveskedjék megengedni, hogy együtt terjesszem elő, és akkor … (Felzúdulás. – Közbeszólások: Halljuk most! – Derültség.) De hát készséggel! (Derültség.) Kérem, örömmel, hogyha úgy gondolják, akkor készséggel természetesen.
Akkor viszont az udvariasság szabályainak megfelelően engedtessék meg nekem, hogy először Varga Mihály képviselőtársunk reagálására válaszoljak, mert hiszen ő annyira fontosnak tartotta bejelenteni, hogy a Független Kisgazda Párt páncélszekrénye milyen iratokat őriz (derültség) , hogy ezt mondhatni, a magánszemélyek jövedelemadójának inflációs hatásával kapcsolatosan azonos szintre tette, amelyet én igen nagy megtiszteltetésnek érzek. És reagálva az ezzel kapcsolatos megjegyzésére, én mint a Kisgazda Párt vezérszónoka ígérhetem, hogy akkora tomboló infláció elképzelhetetlen, amely végül is egy olyan helyzetet eredményezne, hogy ebbe a páncélszekrénybe bármiféle FIDESZ-dokumentum is bekerüljön. (Szórványos derültség.) Úgy hogy ettől nem kell tartania Varga Mihály vezérszónok úrnak.
Rátérve most már a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos kérdésekre, a Független Kisgazda Párt frakciója az elvi kérdéseket vizsgálta meg először, és az elvi kérdések közül súlyos hibaként húzza alá azt a tényt, hogy lényegében az egész jövedelemadó-szerkezeten látszik, hogy az a költségvetés kiadási oldalához nyert hozzáigazítást, ami már eleve meghatározza ennek a törvénynek a színvonalát.
Hasonlóképpen súlyos hibának értékeljük, hogy a magánszemélyek jövedelemadója teljesen figyelmen kívül hagyja azt az inflációs folyamatot, amely pedig lényegében a magánszemélyek jövedelemadója vonatkozásában egy sor területen teljesen irreálissá teszi a rendelkezéseket, és azok súlyos gazdasági következményhez vezethetnek. Így elsősorban a kis- és középvállalkozások tönkremenéséhez, de kihatnak azok a magánszemélyek helyzetére is, és egy súlyos inflációs folyamatot is indíthatnak meg.
Hasonlóképpen hibájául rójuk fel a tervezetnek azt a tényt is, hogy lényegében egy kiépült piacgazdaság viszonyaira igyekszik egy törvényt alkotni. Márpedig úgy ítéljük meg, hogy ennek a piacgazdaságnak a kialakulása mintha egy kicsit még odébb lenne.
Legyen szabad rámutatnom arra is, hogy az egész adószerkezetnek nagy hibája még az, hogy vállalkozásellenes és pont ellentétes azzal a meghirdetett törekvésünkkel, hogy ennek az országnak a gazdasági vérkeringését a kis- és középvállalkozások segítésével próbálja mindenekelőtt beindítani.
Ami most már a konkrét kifogásokat illeti, azok közül legyen szabad kiemelnem mindenekelőtt a földdel kapcsolatos rendelkezést, és rögtön megmondanom, hogy mi az MSZP vezérszónokával ellentétben úgy gondoljuk, hogy az nem egy kivételezett kedvezményrendszert takar, hanem éppen hogy az 500 ezer forintos mentességnek 150 ezer forintra való levitele az lényegében a föld tekintetében a halálos döfést jelenti a kis- és középvállalkozóknak, és ellentétes azzal a meghirdetett elvünkkel, hogy mi a magántulajdonon alapuló gazdaságot preferáljuk és a magántulajdon szentségét hirdetjük. És ha ebben a körben emlékeztethetném a tisztelt Ház képviselőit arra, hogy a föld tekintetében amikor annak a régi jogos tulajdonosai számára való visszaadhatóság kérdéséről tárgyaltunk, akkor az volt a kiindulópont, hogy a föld esetében sem lehet különbséget tenni a földtulajdonosok javára egyéb tulajdonnal szemben, míg végül az adó tekintetében mégiscsak eljutottunk addig – és ezt szeretném igen nagy hangsúllyal aláhúzni –, hogy végül ez az egyetlen termelőeszköz, a föld, amely ugye adózásra kerül, és hát arról már nem is szólok, hogy ugye föld még nincs, de adó már van alapon közelítik meg mégiscsak a jogszabály szerkesztői ezt az egész kérdéskomplexumot.
Tehát egyrészt mi elfogadhatatlannak tartjuk, és ezért ezt olyan súlyos hibájául rójuk fel a javaslatnak, hogy a költségvetési bizottsággal egyetértve a magunk részéről is teljes egészében elutasítjuk a magánszemélyek jövedelemadójára vonatkozó javaslatot. Ha ehhez a részéhez a kormányzat nem nyúlna hozzá, illetőleg nem fogadná el végül is a tisztelt Ház az ezzel kapcsolatos módosító indítványainkat, amelyek ezt a rendkívül kedvezőtlen változást kiiktatnák.
De még ebben a körben külön szólnom kell arról, hogy az 500 ezer forintos értékhatárnak jelentősége van a föld vonatkozásában abban a tekintetben is, hogy az e feletti bevételt már egy olyan adminisztrációs kötöttség terheli, amely csak a tervutasításos rendszerben volt fellelhető. Hát egy kis parasztgazdától elvárni azt, hogy 500 ezer forintos bevétel esetén már-már naplófőkönyvet vezessen és számlát adjon – hát ez megítélésem szerint két tekintetben is elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan egyrészt azért, mert ez a jövedelem nem bírja el még ilyen irányú szakképzettséggel rendelkező szakértő alkalmazását a kis parasztgazdaságban, másrészt annyira megterheli a magángazdaságra most ráálló, esetleg földjeiket visszakapó parasztságot, amely szinte adminisztrációs eszközökkel is kiüti a földből megélni akarókat. Tehát mi antihumánusnak is tekintjük ezt az egész rendelkezést, ezért semmilyen körülmények között azt elfogadni nem tudjuk.
Na most ami az egyéb tételes kifogásainkat illeti. Önmagában az ingatlan tekintetében a tíz éven túli eladás esetén a jövedelemadó-kedvezmény elvonását tragikusnak tartjuk, mert olyan körülmények között, amikor a piac állandóan szűkül, amikor az ingatlanok iránti kereslet is csökken, ebben a helyzetben lényegében az ingatlan áremelkedésnek egyetlen forrása szinte az óriási infláció. Na most az inflációt még külön megadóztatni – hát azt hiszem, ehhez nem kell kommentárt fűzni, ez egy teljesen torz eredményhez vezet.
Ami pedig az ingatlanok tekintetében a lakás, vagy lakás céljára szolgáló ingatlanok eladása kapcsán a közeli hozzátartozók – tehát gyermek, szülő – részére történő értékesítésnél a kedvezmény eltörlését jelenti, ez szerintünk halálos csapást mér arra a lehetőségre, hogy ahol még a szülő tudna segíteni a gyermekén, vagy fordítottan, netántán nagy-nagy ritkán gyermek a szülőjén, hogy lakáshoz juttassa, gyakorlatilag az adó eszközeivel fogja sújtani azt, aki ezt igyekszik tenni. Tehát ebben a tekintetben is antihumánus, társadalomellenes ez a rendelkezése az szja-nak.
Na most legyen szabad külön is utalnom olyan hibáira ennek a rendeletnek, hogy az adómentes táblázatnál a mi megítélésünk szerint nem vették figyelembe a létminimum összegét. A jelenlegi közfelfogás szerint 16 ezer forint körül van a létminimum. Ez 192 ezer forintos adómentes határnak felelne meg, de még a jövő évi inflációs biztonságot sem tartalmazná.
Na most, ha megnézzük ennek az ellentételezését, hogy eddig a szintig milyen jövedelemhez jut az állam, és arra milyen költségráfordításai vannak, akkor azt kell hogy mondjam: eddig a szintig tulajdonképpen teljesen értelmetlen ez az egész adóztatás és az azzal kapcsolatos, az állampolgárok számára, vagy nagy része számára óriási nehézséget jelentő blanketták kitöltése. Tehát sokkal célszerűbb volna ebben a körben teljes egészében mentesíteni az állampolgárokat az adófizetési kötelezettésg alól.
Külön kiemelném, hogy a végkielégítés vonatkozásában ellentmondó a jogszabályi rendelkezés, mert amíg a tervezet 7. § (1) bekezdése a végkielégítést adómentesnek mondja, addig a tervezet más rendelkezései, így a 32. szakasz (3) bekezdés b) c) pontjai már adókötelezettséget írnak elő.
Ebben a körben a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy a végkielégítés megadóztatása egyébként is a társadalmi rendeltetésével ellentétes, hiszen a végkielégítés általában a munkanélküliséghez kapcsolódó fogalom. Na most a munkanélküliséggel kapcsolatos juttatást külön megadóztatni egyrészt antihumánus, másrészt pedig a megadóztatott részére egy elviselhetetlen többletterhet jelent. Ezért mi ezt a megoldást is elvetjük. A mi megítélésünk szerint ennek a teljes adómentességét kell kimondani.
Ami a gyermek kedvezménnyel kapcsolatos rendelkezéseit illeti az SZJA-nak, fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az lényegében a kisjövedelmű családokat sújtja. Az egészen kisjövedelmű, egyébként is adómentességet élvező határig, tehát 100 ezer forintig rendelkező családok semmiféle kedvezményben nem részesülnek. Ezért tehát ez a megoldása a jogszabálynak mindenképpen elfogadhatatlan.
Legyen szabad végül még a tételes rendelkezések közül kiemelnem, hogy a nem munkaviszonyból származó jövedelmek, tehát a szellemi tevékenységet folytató személyek jövedelmének 90%-os meghatározása az adózás szempontjából irreálisan magas, és lényegében a szellemi tevékenységet olyan diszkriminatív módon sújtja, amelyet mindenféleképpen meg kell változtatni.
Mindezekből kiindulva a Független Kisgazdapárt frakciója egy módosítási csomagot már beterjesztett az elnök úrhoz, és ezekkel próbálja az említett kifogásait helyrehozni a hibás jogszabálynak. De tekintettel arra, hogy csak a felhívott rendelkezések valamennyiének a kijavítása esetén tartja lehetségesnek a beterjesztés elfogadását, ezért a jelen állapotban azt lényegében érdemi tárgyalásra is alkalmatlannak tartja.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)
