KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Egy picit úgy érzem, hogy az interpellációjával nyitott kapukat dönget, különös tekintettel arra, hogy a munka törvénykönyv tervezetét a Kormány szeptemberben a Parlament elé terjesztette, és ha elolvassuk a munka törvénykönyv tervezetét, akkor egyértelműen megállapítható, hogy az a problémakör, az a kérdéskör, amelyet ön az interpellációjában teljesen jogosan megfogalmazott, rendezést nyer az új munka törvénykönyv tervezetében.
A jelenleg hatályos és ön által is hivatkozott ÁBMH-rendelet jelen pillanatban valóban hatályban van, reményeim szerint most már nagyon rövid ideig, és ezt követően az új munka törvénykönyv hatályba lépésével törvényi szintű rendezést kapnak ezek a kérdések.
A jelenleg hatályos ÁBMH-rendelet nem vitásan az üzemi balesetet szenvedetteknek járó kártérítési járadék megemelhetősége vonatkozásában az öregségi nyugdíjkorhatárt elért jogosulti kört valóban hátrányos helyzetbe hozza, amikor bizonyos fokig kirekeszti őket a kártérítési járadék megemelhetőségi köréből.
Akkor, amikor nyáron szóba került ez a kérdés, már akkor utaltunk arra, hogy a munka törvénykönyv előzetes egyeztetése során az Érdekegyeztető Tanácsba bevittük ezt a kérdést, és ott a kormányon kívüli másik két oldal, tehát mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal azon az állásponton volt, hogy akkor, amikor csaknem készen volt a nyáron a munka törvénykönyv tervezete, nem lenne praktikus egy ugyan hatályban lévő, tehát a munka törvénykönyvében szabályozott kérdés miatt módosítani ezt az alaprendeletet.
Hangsúlyozom, ez egy háromoldalú konszenzuson nyugodott, aminek az oka az volt, hogy mindhárom oldal úgy látta, hogy törvényben kell szabályozni és rendezni ezt a kérdést. Ennek megfelelően természetesen nem került sor az ön által hivatkozott ÁBMH-rendelet módosítására, jóllehet én egy pillanatig nem vitatom annak a jogosságát, amit ön megfogalmazott, de még egyszer hangsúlyozom, azért nem, mert a munkatörvénykönyv tervezetébe ez a kérdés beépítésre került.
Hangsúlyozni szeretnék még egy dátumot, nevezetesen azt, hogy mi májusban vittük a munka törvénykönyv tervezetét az Érdekegyeztető Tanács elé vitára, ez szeptemberig húzódott, szeptemberben letettük a Parlament asztalára azt a munkatörvénykönyv-tervezetet, amely az ön által említett kérdést az alábbiak szerint rendezi. Mindenekelőtt kizárja ezt a diszkriminációt, ami a nyugdíjasokra, nyugdíjas életkorúakra jelen pillanatban vonatkozik, és az ő vonatkozásukban is megnyitja a kártérítési járadék megemelésének összegét.
Még egy vonatkozásban könnyít az új munka törvénykönyve ebben a kérdéskörben, nevezetesen azt, ha a kártérítési járadék megállapítása utáni időben a jogosult életkörülményeiben lényeges változás következik be – ilyen lehet a foglalkoztatottak béremelése például, vagyis összehasonlításban való elmaradásuk –, ebben az esetben újra megnyitja a felemelés lehetőségét. Sőt 15 napon belül a munkáltató kötelezettségévé teszi a béremelés tényének közlését a járadékra jogosult irányában, ami az érdekérvényesítést könnyíti meg.
Ezek a rendelkezések tehát – ha a munkajog eszközeivel elérhető megoldást tekintem –, én azt gondolom, teljes körű és biztos megoldást adnak.
Önnek az a fölvetése, ami a biztosítási rendszerbe való behelyezését illeti a kérdésnek, én a magam részéről ezt a gondolatot továbbgondolásra alkalmasnak ítélem, azt azonban látnunk kell, hogy ez már messzi túlnő a munkajogi szabályozás keretein. Én itt és most – és ebből a körből természetszerűleg csak és kizárólag a munkajogi szabályozás mozgásterén belüli megoldásokról beszélhetek –, és még egyszer utalni szeretnék arra, hogy ez most már nem a Kormány kezében, hanem a Parlament kezében lévő kérdés, hiszen mihelyt elfogadásra kerül a munka törvénykönyve, ez a kérdés megoldódik.
És akkor már csak halkan és nagyon csendben egyetlen gondolatot jegyzek meg a végén. Szomorúan látom, hogy a napirendi pontokban sorra az utolsó helyre kerül a munka törvénykönyve, amiből sajnos most már többedszer egyenesen következik az, hogy nem is kerül idő a megtárgyalására. Ezt valóban csak zárójelben jegyeztem meg, még egyszer utalva arra, hogy a Parlament kezében van a hatályba lépés döntése.
Köszönöm a figyelmet, és mindezek alapján kérem a válaszom elfogadását. (Gyér taps.)
