TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP 12 tagú képviselőcsoport): Elnézést kérek, én arra gondolok, hogy a közbekiabálásnak akkor van értelme, ha unisono lenne, de én hamisnak érzem képviselőtársaim hangnemét, ezért én kérem, hogy vagy kiabáljanak, akkor én hallgatok, vagy hallgatnak, de akkor én beszélek. (Derültség. – Zaj.) Na már most, visszautalván az előbb megkezdett mondatomra, ugyebár miután a parlamenti választások alkalmával be kellett jelenteni, hogy a párt esetleg milyen rövidített nevet kíván a választások alkalmával használni és mi bejelentettük, hogy a Független Kisgazdapárt nevet használjuk… (közbeszólás: tárgyra!) …, ennek következtében az elnök úrnak nincs mérlegelési joga ebben a körben, mert a Független Kisgazdapárt frakciója, amint az a Fővárosi Bíróság végzéséből kitűnik, mi vagyunk. Én ezért kérem elnök urat, ha legközelebb ilyen önkényes döntésre ragadtatta magát, akkor szíveskedjék a Házban valamennyi képviselőtársunknak szétosztatni a Fővárosi Bíróság határozatát, hogy alkalmuk legyen a képviselőknek mérlegelni, hogy elnök úr vajon házszabályszerűen járt-e el, vagy sem.
Nos, ezután a… (zaj – az elnök csenget) … bevezetés után legyen szabad konkrétan rátérnem a beterjesztett földadótörvényre.
Ezt a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nevében elutasítom, a frakciónk nemmel fog szavazni erre a törvényre a következő indokok alapján.
Először is fel kell vetnem, hogy egyáltalán szükség van-e erre az adóra mint adónemre, hogy bevezetésre kerüljön. Ehhez nyilvánvalóan meg kell vizsgálni a mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét, és azt a körülményt, hogy vajon ennek az adónemnek a bevezetése milyen adóbevételt jelent a költségvetés számára.
Mindjárt meg kell jegyeznem, hogy az én jogi megítélésem szerint az ilyen jellegű törvényeket csak csomagban lehetne megtárgyalni, hiszen költségvetés nélkül, egyáltalán ennek az adónemnek a szükségszerűsége vonatkozásában tulajdonképpen nem is lehet megalapozottan állást foglalni, ezért tehát itt utalok a beterjesztés ilyen természetű hiányosságaira.
Na most, ami ettől eltekintve ennek az adónemnek a bevezetése ellen szól, én utalok arra, hogy egyrészt mindenképpen kicsi a valóságos költségvetési bevétel ebből az adónemből fakadóan, ugyanakkor a termelési kedvet kedvezőtlenül befolyásoló hatások óriásiak. Hiszen soha nem nyílt ilyen nagyra az agrárolló, mint jelenleg. Tulajdonképpen a mezőgazdaságban dolgozókat aránytalanul súlyos terhek terhelik már most is, mégpedig olyan súlyos terhek, amelyek már-már veszélyeztetik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés biztonságát. Ezért tehát ebben a körben kell megvizsgálni ennek az adónak a bevezethetőségét, és miután minden egyéb tényező – tehát az, hogy mi igyekszünk egy olyan mezőgazdasági rendszert is jelentő Európa-házba, ahol egyébként is kvótarendszer lesz, tehát a mezőgazdaságunknak már eleve hozzá kell idomulnia egy másfajta termelési rendnek a teljes struktúrájához – a mi frakciónk úgy véli, hogy ennek az adónemnek a bevezetése lényegében már az utolsó csepp a pohárban: egy, már jelenleg is az elviselhetetlenség határán lévő terhet olyan mértékben fokoz, amely már elveszi a lakosságnak azt a termelési kedvét, amely nélkül a mezőgazdasági termelés a kívánalmaknak megfelelően soha sem fog tudni működni.
Ami a másik oldalát illeti a megközelítésnek: föl kell vetnem, hogy minek ellentételezése ez a földadó. Miután nincs elfogadott költségvetésünk, ennek következtében erre a kérdésre sem lehet felelni, márpedig egy ilyen új rendszerű adó bevezetésénél ezeket a kérdéseket nem lehetne figyelmen kívül hagyni, tehát egész egyszerűen nem lehet tudni, hogy minek az ellentételezésére kerül sor a földadó bevezetésére.
Mihez viszonyul a földadó? – merül fel következő kérdésként, hiszen a földnek pillanatnyilag valóságos forgalmi értéke nincsen. Nincs mihez viszonyítani a földadót, egész egyszerűen, viszonyítási alap nélkül kivetni egy, az előbb már hivatkozott terhekkel agyonsújtott területre – úgy gondolom, ez olyan gazdasági következményekhez vezethet, amelyeket a pénzügyi kormányzat az előterjesztéskor nem vett figyelembe.
Számos indok szól tehát az ellen, hogy a földadó bevezetésre kerüljön.
Ha úgy közelítem meg a kérdést, hogy valóban szektorsemleges-e ez a földadó, akkor azt kell, hogy mondjam, látszólag igen – a valóságban azonban nem. Egész egyszerűen azért nem, mert eddig a magántermelők agyon voltak sújtva, és ha más oldalról ellentételezést nem kapnak a magántermelők, akkor hiába fogjuk mi hirdetni a magántulajdon szentségét, hiába fogjuk azt mondani, hogy ez szektorsemleges földadó – valójában mégsem az. Ha ezeket összesítve megnézzük azzal a bevétellel, amelyhez a költségvetés juthat, akkor azt kell mondanom, hogy arányban nem álló a kettőnek a mérleg serpenyőibe való tétele, tudniillik, egész egyszerűen az egyik oldalon mérhetetlenül sok gond és baj, a másik oldalon egy kis bevétel.
Ezekre tekintettel a mi frakciónk ezt a földtörvényt, illetőleg ezt az adójavaslatot egyértelműen elveti. Köszönöm a türelmüket.
