BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter:
BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter:
BOTOS KATALIN, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A befektetési alapokról szóló törvényjavaslat tervezetének parlamenti vitái visszaigazolták, hogy a hazai gazdaságnak, a tőkepiacnak szüksége van e törvény megalkotására. A gazdaság átalakításának, működtetésének és fejlesztésének tőkeigénye elengedhetetlenné teszi a magánmegtakarítások ösztönzését, az új, vonzó befektetési alternatívák felmutatását. A tőkepiac és a tőzsde pedig nem működhet megfelelően a körültekintő, stabil szabályozás keretein belül tevékenykedő intézményi befektetők nélkül.
A törvényjavaslat konstruktív légkörű vitái jól mutatták, hogy milyen nehéz megfelelni a jelenlegi átmeneti gazdaság által meghatározott követelményeknek. A befektetési alapok létrehozatalát, működését úgy kell jogi keretek közé foglalnunk, hogy közben tekintettel kell lennünk a még csak fejlődésének, kialakulásának különböző stádiumainál tartó tőkepiacunkra, értékpapír-piacunkra, a fejletlen telekommunikációs és informatikai infrastruktúrára, a csak most kiépülő, újra épülő gazdasági információs rendszerre.
Úgy kell tehát építenünk a jelenlegi, sokszor igen hiányos alapokra, hogy közben két-három évvel előre is tudjunk gondolkodni. Ez az oka annak, hogy – bár a törvényjavaslat rendelkezései a befektetési alapok működésének és szabályozásának elemzése alapján a nemzetközi gyakorlatban kialakult és általánosan elfogadott szabályozás irányába mutatnak – átmeneti rendelkezések beiktatásával kénytelenek voltunk, a jelenlegi realitásokat tudomásul véve, a biztonsági szabályozást némileg módosítani. (Zaj.)
Tisztelt Képviselőtársaim! (Az elnök csenget.) Hiába építenénk olyan gyönyörű épületeket, amelyeknek nem akadna lakója – hát, éppen így nincs értelme az elméletileg optimális, ám a gyakorlatban alkalmazhatatlan törvényi szabályozásnak sem. A különböző országok tőkepiaci intézményrendszerét ismerő szakértők körében élénk vitát váltott ki – és ezek a viták a bizottsági üléseken is megjelentek –, hogy hazai pénzügyi rendszerünk univerzális vagy specializált pénzintézeti modellt kövessen-e. Ez a befektetési alapok szabályozásával kapcsolatban annak a kérdésnek az eldöntését igényelte, hogy a pénzintézetek, illetve a bróker cégek foglalkozhassanak-e saját nevükben befektetési alap kezeléssel, vagy pedig e tevékenységet csak kizárólag a befektetési alap kezelési tevékenységet végző menedzser cégek végezhessék.
A törvényjavaslat ez utóbbi megoldás mellett voksol, tekintettel a hazai értékpapírpiac, illetve tőkepiac jelenlegi fejlettségi – inkább fejletlenségi – szintjére és az ebből adódó problémákra.
A javasolt megoldás tehát, hogy szoros egzisztenciális függésen keresztül közvetett biztosítékot jelentsen a befektetők számára, mármint azáltal, hogy a befektetési alapkezelő valóban a befektetők érdekeit szem előtt tartva, a legjobb tudása szerint végezze tevékenységét, függ attól, hogy mit produkál. Ugyanakkor e megoldás jelentősen korlátozza a bennfentes kereskedelem lehetőségét is, illetve azt, hogy a pénzintézetek, most nagyon szépen mondom: a portfoliókban lévő alacsony jövedelmezőségű értékpapírokat vagy ingatlanokat a befektetési alapokba áttehessék.
A bizottsági üléseken ugyancsak sokszínű vita bontakozott ki az ingatlanalapok szabályozásával kapcsolatban is. A módosító indítványok egy része az ingatlanalapok kockázati korlátainak az oldására irányult, míg más javaslatok éppen az ingatlanalapok nyílt végű alapként történő létrehozatalának teljes megakadályozását célozták.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon a megtakarításokkal rendelkezőknek évtizedek óta preferált területe az ingatlan-befektetés, amely azonban piaci körülmények között, más piaci területekhez hasonlóan, ugyancsak nem mentes a piacot zavaró, befolyásoló és bizony a kockázatot növelő külső és belső hatásoktól, a törvényjavaslat ésszerű, piackonform szabályokkal igyekszik az ingatlanpiac preferálását csökkenteni és a befektetéseket közvetetten az értékpapírpiac irányába terelni. Tudatában vagyunk annak, hogy a befektetési alapok mint újonnan megjelenő befektetési alternatívák vonzóvá válásához szükséges az intézményi befektetőkön keresztül történő hosszú távú tőkebefektetéseknek az adórendszer eszközeivel történő ösztönzése is. A jelenleg előkészítés alatt álló új adótörvények a tervezetek szerint éppen ezért a jelenleginél egyértelműbben és direktebb módon kedvezményezik majd, például az adóalapból történő levonás lehetővé tételével és nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegybe, ezen keresztül a befektetési alapba történő befektetést.
Bár teljesen érthető a türelmetlen várakozás, amely a befektetési alapok megjelenéséhez és működéséhez fűződik, de – sajnos – tudomásul kell vennünk, hogy a mai fejlett ipari országok piacgazdaságainak is jó néhány évtizedre volt szükségük ahhoz, hogy a befektetési alapok és egyéb intézményi befektetők a jelenlegi fejlettségüket elérjék.
Amit a törvényjavaslat elfogadásától várhatunk, az az, hogy impulzust adjon a befektetési alapok létrejöttéhez, és elfogadhatóan biztonságos, de rugalmas kereteket biztosítson a működésükhöz.
A befektetési alapokról szóló törvényjavaslat szervesen illeszkedik a pénz- és tőkepiac intézményi szabályozási struktúrájának fejlesztését célzó őszi törvényhozási sorozatba, amelyet a Nemzeti Bankról szóló törvény elfogadásával kezdtünk, és a most szavazás alatt álló törvényjavaslaton keresztül, a rövidesen szintén ilyen sorsra jutó pénzintézeti törvényjavaslat szavazásán keresztül fog folytatódni.
E törvények hatályba lépésével remélhetőleg jelentős lépést teszünk a piacgazdaság követelményének megfelelő modern, transzparens gazdasági, jogi szabályozás irányába.
Ezúton köszönöm meg minden képviselőtársamnak a konstruktív hozzáállását és azokat az elismerő szavakat is, amelyeket a törvényalkotóknak elmondtak.
A befektetési alap mint tőkepiaci intézmény, csupán eszköz a befektetések ösztönzéséhez, illetve a tőke bevonásához a gazdaság vérkeringésébe. Ahhoz azonban, hogy ezt a sok országban kipróbált és jól bevált eszközt nálunk is hatékonyan és jól tudjuk működtetni, további átgondolt, összehangolt lépésekre van szükség, például a gazdasági információs rendszer területén, de mindenekelőtt időre, megtakarításokra és bizalomra van szükség. E gondolatok jegyében ajánlom önöknek elfogadásra a befektetési alapokról szóló törvényjavaslatot. (Taps.)
Határozathozatal
