DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már az általános vitában majdnem a részletes vitára jellemző pontossággal jeleztem azt, hogy szakmailag nincs miről vitatkozni, hiszen a szakma egyik része megállapította, hogy mennyire alkalmatlan a szóban forgó 2961-es törvényjavaslat, módosítással egyetemben, míg a szakma másik része, igazságyügy-miniszterrel az élen bizonygatta, hogy nem ütközik a törvényalkotási szándék sem az Alkotmánnyal, a Btk. igenis módosítható, és nem ütközik azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyeket a magyar állam vállalt és aláírt.
Ebből következik, hogy miután a részletes vitánál tartunk, én azzal az ügyrendi javaslattal értek egyet, amelyik a részletes vita lezárására tett javaslatot. De mielőtt a részletes vitát lezárnánk, engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a jogalkotónak mindig tisztában kell lenni azzal a közeggel, amely közeg számára a jogalkotás történik. Hogy egy precedenst megemlíthessek, 1956 decemberében, januárjában a Kádár-kormány rendeletet hozott racionalizálás címmel, amellyel a közéletből, intézményekből, üzemekből, gyárakból kiűzték mindazokat, akik 1956-ban jelét adták annak, hogy együtt, közösen lépnek ezzel a társadalommal, ezzel a nemzettel, és ezeket az embereket a raci-rendelet alkalmával kiszórták, internálták és bíróságok elé állították.
Tekintettel arra, hogy a munkástanácsok egyike voltak azoknak az intézményeknek, amelyek speciális helyzetüknél fogva tovább a helyükön tudtak maradni, ezen belül a Kőbányai Gyógyszergyár munkástanácsa a legtovább a helyén maradt, és így történt meg az az eset, hogy a szóban forgó racionalizálási rendeletet a Kőbányai Gyógyszergyárban a munkástanács hajtotta végre, és nem azokat az elemeket rúgta ki a gyárból, akit a Kádár-kormány, Kádár úr a piros bársonyszékben megalkotott. Össze-vissza egy személy ellen emelt szót az akkor a területen működő, a gyárban még nem működő MSZMP és rendőri szervek, és a munkástanácsban, a közösségben még volt akkora tartás, hogy azt mondtuk, ha azt az egyet nem, akkor egyet sem. Ebből következett, hogy miután március 17-én ismét végighúzták a terror és a halál gereblyéjét az országban, a szóban forgó egy személy a tárgyalásomon tanú volt ellenem, és azt bizonygatta, hogy én a nyakát késsel akartam elvágni. Kiderült, hogy a szóban forgó személy már akkor illegálisan, a gyár munkásközössége szempontjából, szervezte az MSZMP-t.
Ebből következik, hogy a jogalkotással együtt lépni kell, és azt a közeget is meg kell teremteni, ahol a jogalkotás erkölcse, szellemisége, jogi szándéka és társadalmi igazságszolgáltatása végbemehet. Magyarul: azt a közeget kell megteremteni a bíróságoknál, azt a közeget kell megteremteni a közéletben, hogy ez a szándékolt igazságszolgáltatás megfeleljen annak az erkölcsnek, annak a sok ezer éves jogi fölépítménynek, amely szellemében ez a jogalkotási szándék most működni kíván. (Közbeszólás: 3 perc!) Parancsolsz? Köszönöm szépen. Ezek után a magam részéről azt javaslom, hogy a Zétényi-Takács-féle elévülési, el nem évülési javaslatot a bizottságok döntése alapján a Parlament képviselői egyéni felelősséggel mérlegeljék, és a kérdésben mielőbb szavazzunk, döntsünk, mert ezt várják tőlünk. Köszönöm. (Taps jobbról.)
