KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az iskolahálózat, amelyet korábban a minisztérium a tanácsi rendszeren keresztül közvetlenül igazgatott és felügyelt, az önkormányzati törvénnyel az önkormányzatok fennhatósága alá került. Tehát a minisztérium most már nem gyakorol általános fenntartói és igazgatási jogokat az iskolák felett. Továbbra is fennáll azonban a művelődési és közoktatási miniszter szakmai irányítási felelőssége.
Az 1991. évi XX. törvény 106. §-a felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert a szakmai irányítás és ellenőrzés megfelelő intézményének létrehozására. Nem kívánjuk újra felállítani a tankerületi főigazgatóságokat, hiszen 50 év után az oktatásirányítás másféle szakmai tartalmat jelent. Valamiféle ellenőrzésre azonban feltétlenül szükség van, hiszen nélküle nincs minőség, nélküle a minisztérium nem tud felelni a közoktatásért.
Az ellenőrzést nem szabad rábízni kizárólag a vizsgákra, hiszen ha 6-8 év múlva csak a vizsgán derül ki a mulasztás, a diáknak senki sem tudja visszaadni az elvesztett éveket.
A szakmai ellenőrzés a pedagógusok és a gyermekek védelmét szolgálja azokban az esetekben, amikor a fenntartóval szemben kell érvényt szerezni a közoktatási érdeknek. Másfelől a fenntartóknak is szükségük van az intézménytől és a helyi érdekszövetségektől független szakmai felügyeletre, amelyhez adott esetben tanácsért, döntésüket megalapozó szakvéleményért fordulhatnak.
A közoktatási törvény holnap 11 órakor a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtótájékoztatóján bemutatandó koncepciója nyolc, a köztársasági megbízottak székhelyén működő központi alárendeltségű területi oktatásügyi központ létesítését javasolja, amelyek feladata a miniszter törvényben előírt ellenőrzési és felügyeleti kötelezettségének ellátása. Ellátna továbbá néhány olyan, a tankerületi főigazgatóságok feladatköréből hiányzó feladatot – például a közoktatás helyzetelemzéséhez szükséges adatgyűjtések megszervezése, a pedagógiai szolgáltató hálózatok, mint például a nevelési tanácsadás felügyelete, vizsgák szervezése stb. –, amelyeket a közoktatás általános fejlődése ma már megkövetel, s amelyeket közvetlenül a minisztériumból sokkal drágábban és nehezebben lehetne megoldani.
A területi oktatásügyi központokat nem a pedagógusok ellen akarjuk létrehozni, hanem a legkiválóbb gyakorló pedagógusok bevonásával. Nyilvános pályázat alapján kívánjuk kiválasztani azt a néhány kollégát, aki főállásban lesz a munkatársunk, s ugyancsak nyilvános pályázaton szigorú szakmai követelmények alapján választanánk ki azokat, akik a tanítás mellett órakedvezménnyel segítenék a munkánkat szakértőként.
A megyei pedagógiai intézetek az iskolák munkáját támogató intézmények. Pedagógiai ismereteket, tájékoztatást, szaktanácsadást szolgáltatnak. Ezekre a szolgáltatásokra – hangsúlyozom: a szolgáltatásokra, és nem az intézmények fenntartására, hiszen arról a megyei önkormányzat mint fenntartó dönthet – a közoktatási törvény állami céltámogatást fog javasolni. Feltételezem, hogyha a megyék elégedettek a pedagógiai intézetek munkájával, továbbra is rájuk bízzák a szolgáltatások ellátását.
Arra a kérdésre, hogy a miniszter ágazati szakmai felügyeleti feladatait nem láthatnák-e el a megyei pedagógiai intézetek, a válaszom egyértelműen nem. Ugyanis a megyék maguk is intézményfenntartók, többek között a megyei pedagógiai intézetek fenntartói, a demokrácia alapelveivel ellenkezik, hogy a törvényességi felügyeletet az lássa el, akit felügyelnek.
A területi oktatásügyi központok feladata, és ennek megfelelően szervezete is eltér a korábbi tankerületi főigazgatóságokétól, és egyáltalán nem teszi feleslegessé a megyei pedagógiai intézetek működését, aminthogy nem teszi feleslegessé bizonyos központi pedagógiai szolgáltató intézmények működését sem. Valóban helyesebb lenne a területi oktatásügyi központokat az új közoktatási törvény bevezetése után fölállítani, de a felgyorsuló gondok arra figyelmeztetnek, hogy nem várhatunk addig. 1992-re 250 millió forintot irányoz elő erre a költségvetés. Ez a feladatokhoz mérve kevés, de reméljük, hogy nem kell túlságosan magas bérleti díjat fizetnünk a helyiségekért. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
