G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A felelősségrevonással kapcsolatban nem itt a tisztelt Ház előtt, hanem a Parlamenten kívül szerettem volna szólni. Többször elhangzott itt régebben is, hogy ne mindent a Parlament előtt tárgyaljunk, ne itt vitassuk meg, a sajtóban is van erre mód! Nos, én erre újból megpróbálkoztam, és képzeljék el, hogy az országos napilapokban nemcsak hogy nem közölték ezt az írást, de még válaszra sem méltattak – egy lapot kivéve. (Zaj.) Ezzel szemben egy külföldi sajtó vállalta a közlést.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy felmerül bennem a gondolat a sajtó kapcsán, hogy ideje lenne olyan új lapokat indítani – akár "Új Szamizdat" címmel is –, amelyek a tiszta hangot, a nemzedéktársaim hangját közlik, akik a múlt rendszerben sem és most sem tudtak megszólalni a sajtóban.
Az előbb említettek miatt kénytelen vagyok itt, a Parlamentben szólni. Amikor közeledik egy olyan esemény, amely a sérelmeket, a fájó sebeket újra felszakítja, vagy a belpolitikában valami akadozik, akkor a konkrétumokat elhomályosítva megindul egy bizonyos kollektív bűntudatkeltés. Esetünkben: hogy csak úgy zusammen – mindenért a kommunisták a felelősek, így kollektíve. Sztálin kollektív bűnössé nyilvánította a parasztságot, mert nem egy természetellenes ideológia diktátumai szerint, hanem természetesen akart továbbra is élni. Parasztok milliói kerültek haláltáborokba emiatt.
A másik nagy kollektív bűnössé nyilvánítás, Adolf Hitler műve a zsidóság mérhetetlen szenvedéséhez, szintén milliók halálához vezetett.
A kollektív bűntudat fenntartása középszerű, uralkodni vágyó hatalmak eszköze, s egyvalamire feltétlenül használható: a valódi felelősök rejtegetésére. Zsilinszky Endre fogalmazta programtervezetében: "Egyéni felelősség, népünk egyénisége, hagyományai, s átélt őszinte kereszténysége szerint – szemben a kollektív felelősség idegen és romboló elvével!"
Hogyan vehetnénk komolyan ezt a kollektív kommunistázást, amire napirend előtt is példa volt. Amikor az MDF az önkormányzati választásokon politikai bűnözőt is támogatott így propagálva a sajtóban: – szó szerint idézek – "Tudjuk, hogy elkötelezett kommunista, de mint ilyen, a pluralizmus híve!" (Derültség.)
Vagy kezdené magán a koalíció ezt a kollektivizálást? Csurka István elhatárolná magát egykori kampányfőnökétől, vagy a kulturális bizottság egyik elnökétől? A kulturális bizottság elnöke elhatárolná magát a sajtó-albizottság egykori marxista tanárától? A marxista tanár elhatárolná magát a Hidas Antal-díjas egykori írószövetségi KISZ-titkártól? Az MDF alelnöke elhatárolná magát feleségétől, a Kormány szóvivőjétől, a koalíció a Kárpótlási Hivatal vezetőjétől? Mindig bedobni egy csipetnyi kollektív antikommunizmust, hogy a valódi bajokról, s a valódi felelősökről eltereljék a figyelmet! (Taps ellenzéki sorokból.)
1943-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre levélben volt kénytelen visszautasítani a nácibarát kormány nemzetvédelmi miniszterének vádjait, mert a valódi ellenzék nem kaphatott hangot. Ebből a levélből idézek egyetlen gondolatot: "Megvallom, utálatosnak, értelmetlennek és az ezer- éves magyar politikai kultúrának szemhatárában mérhetetlenül kezdetlegesnek érzem – éreztem is mindig – ezt a jobboldalosdit és baloldalosdit. Egy tehetségtelen és zavaros nemzedék politikai kifejezése ez, valójában leleplezése szellemi zűrzavarának."
A koalíciós pártoknak megvolt a történelmi esélyük az elszámoltatásra és a bűnösök felelősségre vonására, de ahelyett, hogy ezzel éltek volna, prominens személyeik energiájukat a mártírhalált halt miniszterelnök lekommunistázására fordították. S felmerül a kérdés: vajon mikor számoltatják el a valódi bűnösöket, például kultúránk elpusztítására szövetkezett "aczélgyörgyöket"? Én a magam részéről türelemmel várok.
Örültem Csurka István napirend előtti szavainak. Meggyőzött arról, hogy szólnom kell. De nem tudom, hogy komolyan vehető-e, amit mond? Olyan ez, mintha Aczél György Kádár János politikai rendszerét bírálta volna! (Taps.)
A kommunisták felelősségét illetően pedig – amiről szintén szólt a TV-vel kapcsolatban – emlékeztetném a koalíciót arra a jelenlegi főszerkesztőre a Televíziónál, aki annak idején a korábbi hatalom ideológiáját a Kommunista Ifjúsági Szövetség lapjánál hirdette. (Zaj. Felkiáltások: Pfúj!) Ugyan, Uraim, ha ilyen pontos adatok vannak a koalíció birtokában, akkor – azt hiszem – önök is elismerik, hogy jogos a kérdésem: miért nem élnek hatalmukkal? Valódi felelősségre vonás kellene, de sürgősen! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldalon.)
