CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Még nem léptem át a szociális bizottsághoz, a költségvetési bizottság előadójaként szeretnék tájékoztatást adni egy-két döntésünkről.
A költségvetési bizottság a társadalombiztosítási koncepciót természetesen elsősorban költségvetési összefüggései alapján tárgyalta és vitatta meg.
Szerette volna a bizottság, hogyha ezt a társadalombiztosítási koncepciót és a költségvetési irányelveket a tisztelt Ház együtt tárgyalja, hát ez ugyan nem következett be, technikai okok miatt nem is következhet be teljes mértékben, de az időbeli egyezés azért nagyjából fennáll, tehát ennél a döntésnél és a soron következő költségvetési irányelvekkel kapcsolatos döntésnél figyelembe lehet venni ezt az összefüggést.
Foglalkozott a bizottság elsősorban a profiltisztításból eredő költségvetési terhekkel, mert amennyiben a társadalombiztosításnál bekövetkezik a profiltisztítás, nyilvánvalóan a költségvetésnek keletkeznek többletkiadásai.
Foglalkozott a társadalombiztosítási járulék sokak által bírált magas mértékével. Erre most megoldást és javaslatot nem talált, nem tudott tenni. A nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban viszont a bizottság egy bizottsági módosító indítványt tett, amelyet nagyon röviden ismertetek.
Csatlakozva a szociális bizottságnak – és itt mint szociális bizottság is említést teszek – a módosító indítványához, a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos szociális bizottsági indítványból mindössze egy mondatrészt javasoltunk kihagyni a többi változtatása nélkül. Tehát mi tulajdonképpen a szociális bizottság javaslatához csatlakozunk, csak a következő mondatrész elhagyását javasoljuk, hogy: "Majd az ezredfordulót követően az általános és egységes korhatárt 62 évben kell meghatározni."
A bizottság többségi szavazással elfogadta azt az álláspontot, hogy nem tartanánk szerencsésnek, ha most, már 1991-ben egy ilyen fordulat lenne a szövegben, hogy "az ezredfordulót követően", ez amúgy sem fix dátum, és nem értelmezhető, mert az ezredfordulót követően egy elég nagy időszakasz is állhat előttünk, és úgy véljük, hogy elegendő lenne – és tulajdonképpen ez benne van – a nyugdíjkorhatár emelésének a tendenciáját rögzíteni, és nyilván a 2000 után elkövetkezendő sok-sok parlamenti szakasz majd meg fogja határozni, hogy mikor, hogyan lehet ezt a nyugdíjkorhatárt emelni és milyen módon.
Tehát a költségvetési bizottság úgy vélte, hogy ez a koncepció ne mondjon ki 62 évet, hanem csak a tendenciát, és az ezzel kapcsolatos első lépést határozza csak meg. Tehát egy ilyen irányú módosítást terjesztünk a tisztelt Ház elé.
Behatóan foglalkozott a bizottság a fedezeti stabilitás kérdésével, és itt nem találta elég megnyugtatónak a koncepciót és a benyújtott módosítási indítványokat sem.
Összességében a költségvetési bizottság az egész társadalombiztosítási koncepcióra vonatkozó szavazásnál 8 "igen" szavazatot adott le és 9 tartózkodást, tehát lényegében nem támogatja a koncepciónak az elfogadását. Emellett tényként kell rögzítenem, hogy alternatívát a bizottság sem tud adni. Nyilvánvaló az, hogy ez a szavazási arány – még egyszer: 8 "igen" és 9 tartózkodás – azért született meg, mert az általam már felsorolt részekben tulajdonképpen éreztük annak a terét, hogy milyen súlyos kérdések vannak itt, és a megnyugtató megoldásban nem voltunk biztosak.
Úgy vélem, hogy ezért következett be ez a szavazás, amelyet most a tisztelt Házzal ismertettem. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
