TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási rendszer megújításának részletes vitájához én a szűkebb hazámban, Somogy megyében szerzett ismereteimmel szeretnék utalni néhány dologra – azzal a szándékkal, hogy a társadalombiztosítás jelenlegi helyzetének tarthatatlanságát tényekkel is alátámasszam, és egyúttal indokoljam javaslataimat is.
Somogyban a nyugdíjasok lakónépességre vonatkozó aránya meghaladja az országos átlagot: jelenleg 26,2%. A megye összes ellátottjának száma közel százezer, a nyugdíjasok száma meghaladja a nyolcvanezret, a nyugdíjasok több mint felének 7 ezer forint alatt van az ellátása, az átlagnyugdíj pedig 7240 forint – ez az ez év márciusi adat. Mindösszesen 20 ezer forint felett csak 75 nyugdíjasunk van.
Mindezzel csak azt kívántam alátámasztani, hogy Somogy nyugdíjhelyzete nem jobb az országos átlagnál. Ennek okai többek között a megye mezőgazdasági jellegével, következésképpen a bér-, kereseti viszonyok kedvezőtlenségének alakulásával is összefüggésben vannak.
A nyugdíjak alakulásánál nem hallgatható el az sem, hogy az alacsony összegeket a 10 évet alig meghaladó szolgálati idő is eredményezte, valamint az, hogy az erőltetett jogkiterjesztések gazdaságilag nem voltak megalapozva, az újonnan belépő biztosítottak zömének nem volt lehetősége 10 évnél több jogosultságot szerezni. A szolgálati idők jelentős része járulékkal sem volt fedezve, és ez főleg a mezőgazdasági munkaviszonyokra vonatkozik.
Tisztelt Ház! Így az elmúlt évtizedekben sokan jutottak ugyan nyugdíjhoz, de milyen nyugdíj az, amely nem biztosítja a megélhetést, és több tízezer embert utal a szociális gondoskodás körébe? Figyelmeztető az is, hogy az alacsony összegű nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások újratermelődése nem szünt meg, sőt inkább felgyorsult. Ennek több oka van: egyik a résznyugdíj intézményrendszer bevezetése, ami kétségtelenül humánus döntés volt, de a társadalombiztosítás jelenlegi és jövő kiadásainak szempontjából nem volt megfontolt lépés. Ugyanakkor a résznyugdíj nem nevezhető még szerény megélhetést biztosító ellátásnak sem, hiszen az összege nincs minimumhoz kötve, gyakran elszomorító, 2500-3000 forint közötti összegek kerülnek megállapításra, de vannak olyan esetek is, amikor a résznyugdíj az 1000 forintot sem éri el.
Egyértelmű tehát, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer inkább a szociális gondoskodásra épült. De nincsenek összehangolva a különböző ellátási rendszerek jogosultsági feltételei sem. Közismert, hogy a résznyugdíjhoz legkevesebb 10 év, a teljes nyugdíjhoz 20 év szükséges, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadékának egyik jogosultsági feltétele pedig leggyakrabban 5 évhez kötődik.
Tisztelt Ház! Egyértelmű, hogy így értékelődött le a munkával és a járulékfizetéssel szerzett jog. Mindezekre tekintettel szükségesnek tartom a nyugdíjrendszerről leválasztani a szociális elemeket, a résznyugdíj megszüntetését, a szolgálati idő becsületének visszaadását és az ellátások jogosultsági feltételeinek az összehangolását.
A nyugdíjkiadások dinamikus emelkedése Somogy megyére is jellemző. A múlt évben a nyugdíjkiadások a megyében az országosnál jobban, 30,7 százalékkal emelkedtek. Megyénk tapasztalatai is azt jelzik, hogy a közeljövőben nem számolhatunk a nyugdíjkiadások számottevő mérséklésével. Ez országosan várhatóan ugyanígy alakul. A nyugdíjkiadások megtakarítására azért sem számíthatunk, mert napjainkban a körülmények az emberek egy részét – hogy úgy mondjam – nyugdíjra ítélik. A körülmények mindannyiunk által ismertek, utalok itt a munkanélküliségre, valamint arra a gyakorlatra, hogy a korhatár előtti dolgozóktól a munkahelyek igyekeznek megszabadulni.
De ugyanilyen vagy még inkább elszomorító tényező a lakosság egészségi állapotának a romlása, a rehabilitáció elégtelensége, és nem elhanyagolható az egzisztenciális félelmek erősödése sem. Elgondolkodtató az is, hogy egzisztenciális okokból mind többen a nyugdíjat tekintik biztos megélhetési forrásnak. Az emberek – korra, nemre való tekintet nélkül – próbálnak a társadalombiztosítás rendszerén belül havi pénzellátáshoz jutni.
A nyugdíjmodellek kritikus pontja a korhatáremelésnek kérdése – itt ugye nemzetközi példákra szoktunk hivatkozni. Kétségtelen, hogy ez az összehasonlítás az emelés mellett szól, csakhogy a mai magyar valóság ezt kevésbé teszi lehetővé. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy sokan leromlott egészségi állapotuk miatt kényszerülnek idő előtt nyugdíjba menni.
Somogy megyében egy reprezentatív vizsgálat és felmérés alapján tavaly megállapították, hogy a férfiak több mint 40 %-a, a nőknek pedig 35 %-a a nyugdíjkorhatár előtti években vált rokkanttá. Ez is arra int bennünket, hogy a korhatár emelését körültekintően kell megközelíteni, és véleményem szerint csak akkor foglalkozhatnánk érdemben ezzel a kérdéssel, ha a munkaegészségügyi rehabilitációban gyökeres és pozitív fordulat következne be. A magam részéről a rugalmas szabályozás híve vagyok. Az érdekeltek számára biztosítani kellene, hogy maguk döntsenek a nyugdíjazás időpontjáról a rendszer feltételei között.
Véleményem szerint még a mai körülmények között sem halasztható a nyugdíjak értékmegőrzési rendszerének elméleti kidolgozása és programozott, fokozatos gyakorlati megvalósítása sem.
Tisztelt Ház! Szándékaim szerint ezzel a rövid megyei helyzetelemzéssel kívántam a téma részletes vitájához hozzájárulni. Összegezve, a magam részéről a nyugdíjrendszer elvi kidolgozásnál a következő szempontokat tartom fontosnak: épüljön az a kötelező biztosítás elvére, a biztosítási elemek döntően a befizetett járulék és a szolgálati idő szerepét erősítsék. A rendszerből kerüljenek ki a szociális indíttatású elemek, ezek maradjanak a költségvetés keretében.Ugyanakkor jusson kifejezésre a szolidaritás elve is. A korhatáremelés esetében annak feltételeit meg kell alapozni gazdasági, szociális, egészségügyi háttérrel. Éppen ezért a változás nem lehet radikális, fokozatos korrekciók szükségesek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelmű, hogy mindnyájunkat az a cél vezérel, hogy a társadalombiztosítási rendszer megújítása csökkentse az e téren meglévő igen jelentős társadalmi feszültségeket. A témának rendkívül nagy a társadalmi érzékenysége, éppen ezért minden javaslat mérlegelése és minden döntés – úgy gondolom – fokozott körültekintést igényel mindnyájunk részéről. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
