BOGÁRDI ZOLTÁN, a gazdasági bizottság előadója:
BOGÁRDI ZOLTÁN, a gazdasági bizottság előadója:
BOGÁRDI ZOLTÁN, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy a miniszter úr előterjesztéséből egyértelműen kitűnt, hogy történelmi pillanat ez a mai, amikor is elkezdjük ennek a törvényjavaslatnak, pontosabban: a két törvényjavaslatnak a vitáját. Ezen törvényjavaslatok elfogadásával a magyar szótárból kisöpörjük azt a kényszerszövetkezetet jelentő szót, hogy "kolhoz", és megnyitjuk a lehetőségét annak, hogy a magyar gyakorlatnak megfelelő, a két háború között működő szövetkezeti eszmével párhuzamos, az európai szövetkezetek eszméjének megfelelő új korszak kezdődjön el a magyar szövetkezetek történetében.
Természetesen egy sor törvényjavaslat hatályon kívül kerül ezzel együtt, többek között az a bizonyos 1967. évi III. törvény, amely a mezőgazdasági szövetkezetek működését szabályozta ezideig. Ez a törvény tulajdonképpen olyan dolgokat honosított meg a hazában, amit senki nem gondolt volna: a kényszer-földmegváltás, a kényszerszövetkezet, stb.
Nem véletlenül beszélek én elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetekről. Ugyanis a gazdasági bizottság ülésén elsősorban a termelőszövetkezetek, s ezen belül is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek voltak terítéken, és azoknak a jövője miatt aggódott a gazdasági bizottság legtöbb tagja. Ezzel párhuzamosan természetesen kihúzzuk a talajt azon személyek lába alól is, akik ennek a korszaknak haszonélvezői voltak. Nem boszorkányüldözésről van szó, csupán arról, hogy nem lesz meg az a vagyon, nem lesz meg az a talaj, amelyen eddig a demokrácia minimális szabályainak betartása nélkül uralkodni tudtak.
Történelmi ez a mai nap azért is, mert nemcsak idehaza, hanem külföldön is jelentős várakozás előzi meg ezt a törvényt. Árgus szemekkel figyelik nemcsak a szomszéd, a hasonló helyzetben lévő országok, hanem kicsit távolabb is, hogy a térség legfejlettebb országa hogyan tud ezzel a feladattal megbírkózni. Vitathatatlanul ránk vár a feladat, hogy felmutassunk egy módszert, felmutassunk egy receptet, hogyan lehet ebből a helyzetből nem a rombolás szándékával, hanem az átvezetés szándékával egy normális, piacgazdaság-konform megoldást találni.
A gazdasági bizottság ezt a felelősséget átérezve tulajdonképpen ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodással ajánlja ezeket a törvényjavaslatokat általános vitára. Kérem, hogy a Parlament tárgyalja meg, a szükséges módosításokat ejtse meg ezekhez a törvényjavaslatokhoz, de úgy, hogy az előzetes terveknek megfelelően november 30-áig ezt a törvényt el tudjuk fogadni, hogy utána tényleg elkezdődhessen az az időszak, amelyet már nemcsak a parasztság, hanem az egész ország rendkívüli módon vár! Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
