JÁVOR KÁROLY (MDF)
JÁVOR KÁROLY (MDF)
JÁVOR KÁROLY (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Amikor az államtitkár úr felállt és azt mondta, hogy őszinte, jószándékú és feltáró jellegű volt ez a válasz, valamint közmegegyezésről és lojalitásról szólt – de pontosabban most egyelőre maradjunk meg ennél, hogy őszinte, jóakaratú és feltáró jellegű volt ez a választ –, tisztelettel mondom, az jutott eszembe: Si tacuisses, philosophus mansisses!
Nekem jobb lett volna, ha az államtitkár úr nem egészíti ki szóban a miniszteri választ. Na de mindegy, hát ez megtörtént.
A hétvégi futárpostával kaptam meg az interpellációra adott választ, amelyet Siklós Csaba írt Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úrral egyetértésben, ahogy ez az első bekezdésből kitűnik. Nos, én ezt a választ alaposan tanulmányoztam és előljáróban két rövid megjegyzésem lenne.
Az egyik: ez a válasz igen szűk mozgásteret hagyott számomra a viszonválaszra.
A másik: elolvasása után erkölcsi kötelességemnek tartottam a rendszerváltás, valamint a Dunatáj és a környezet állapotának megóvásáért folytatott hosszú, közel 20 éves küzdelem résztvevőinek szándékait képviselni. Ennyit szeretnék előrebocsátani mielőtt elmondanám viszonválaszomat. Miután feltehetően az interpellációra adott válasz előkészítésében a miniszter úr legilletékesebb munkatársai vettek részt, ezért mondandóm nekik szól.
Röviden azt mondhatnám: Uraim, ez nem válasz! Ez nem rendszerváltás! Természetesen mindenkit óvnék az ehhez hasonló, elkapkodott és hebehurgya kijelentésektől. Ez igenis egy válasz – az más kérdés, hogy milyen –, ez igenis rendszerváltás, csak még legfeljebb nem jutott el odáig!
Interpellációmban valós problémákat vetettem fel, melyek egy részének meglétéről csak a Vízlépcső ügyével közelebbről foglalkozók, más részéről viszont lényegesen többen tudhatnak mindazok, akikre az elején hivatkoztam.
Nos, a válasz szerint amit hiányolok, amit hiányolunk – az megvan! Ahol ellentmondásra mutattam rá, ott nincs ellentmondás, nem tudják osztani véleményemet, helyesbíteni szeretnék a megfogalmazásomat, sőt kérdéseim feltehetően információ hiányában születtek.
Mindezekből egyenesen következik az utolsó kérdésre – nevezetesen: hogyan lehetséges, hogy akik mindezért felelősek, még a helyükön vannak? –, tehát erre a kérdésre adott válasz: mulasztás nem történt és a felelősök keresése abból adódik, hogy egy nem szokványos feladat megoldásának számos buktatója van, amelyeken átjutni csak nagy nehézségek árán lehet, ami nem a végrehajtók hibája még akkor sem, ha sok esetben a látszat ellenük szól.
Felelősök azért mégiscsak vannak, ahogy ezt a válasz 6. oldalának alján olvashatjuk. Nem fogják elhinni, de ez a felelős az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, mégpedig azért, mert lassította, az állandó beavatkozással akadályozta a folyamatos munkát. Az idő hiányában a részletekre nem szeretnék kitérni, egyre szeretném felhívni a figyelmüket: a válaszban az olvasható, hogy a nagyberuházás lezárásával kapcsolatos szükséges intézkedéseket a Kormány megtárgyalta és jóváhagyta. Válasz, viszonválaszom: legjobb tudomásom szerint még mind a mai napig nem született meg az erről szóló kormányhatározat, és nem azért, mert a Kormány nem akart ezzel a kérdéssel foglalkozni vagy határozatot kiadni, hanem azért, mert az előterjesztők több ízben használhatatlan, tárgyalhatatlan és elfogadhatatlan előterjesztést adtak be. Eddig a viszonválaszom mindazoknak, akik ezt a választ összeállították. Miután azonban az aláíró Siklós Csaba miniszter úr, ezért hozzá kell forduljak, amikor azt mondom, hogy a választ nem fogadom el. Részletes véleményemet pedig írásban fogom átadni neki, a bizottság tagjainak és valamennyi érdeklődő képviselőtársamnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
