DÁVID IBOLYA, DR. (MDF)
DÁVID IBOLYA, DR. (MDF)
DÁVID IBOLYA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! 1990 januárjában egy nagyon érdekes tanulmányt olvastam a Magyar Jogban. A címe az volt, hogy "Eretnek nézetek a közjegyzőség átalakításáról". Ezt a tanulmányt Bókai Judit írta.
A szakmai körökben kiváltott vihar és vita igazolta a tanulmány címét, hogy eretnek nézeteknek tűntek ezek a gondolatok még 1990 januárjában, és ma a Parlament törvényt hoz ezekből az eretnek nézetekből.
A közjegyzőségnek két típusa van; az angolszász típusú és a latin típusú közjegyzőség. A latin típusú közjegyzőség azokban az országokban fejlődött ki, mely országok az egész jogrendszerüket a római joghoz vezetik vissza. A közjegyzőség történetét is a római jegyzőségig szokták visszavezetni, bár a két intézmény között belső összefüggés nincsen. A jegyzőség elterjedésében legnagyobb része az egyházaknak volt, pontosan a római egyháznak. Kezdetben kizárólag, később pedig túlnyomórészt egyházfiak voltak a jegyzők, jogosítványukat eleinte a pápától kapták, később a császártól, voltak országok, ahol esetleg mindkettőtől. Általános érvényű, országok határaitól nem korlátolt megbízatásuk, kiváltságaik voltak ezeknek a közjegyzőknek. A régi okmányok székhelyeket nem is említenek, pontosan ezért. Bullák, törvények kihirdetését tanusították a közjegyzők, béketárgyalásokat és békeszerződéseket mindig jegyzői közbenjárás mellett kötöttek.
Magyarországon a jegyzőségnek a mohácsi vészig teljesen párhuzamos volt a fejlődése a közép-európaival. Árpád-kori okmányaink már tartalmaznak jegyzőket, így a legrégebbi jegyzőről… (zaj, mozgás) , Köszönöm szépen a figyelmüket! …1055-ből van magyar feljegyzésünk, egy Miklós nevű főpapról, akinek a nevét a Tihanyi apátság alapító levelének szerzőjeként tüntetik fel.
A jegyzők hazánkban is papok voltak, püspökök és főurak íródeákjai, a király jegyzője pedig a kancellárja, főhivatalnoka volt. A jegyzők magánmegbízásokat is teljesítettek már az évezred elején. Az első ilyen magánmegbízású jegyzői okiratunk egy Barnabás nevű királyi jegyzőnek a végrendelete, melyet egy Margit nevű nő részére készített. Ezek az első jegyzői okirataink.
Eleinte az egyházak ezeket a megbízásokat, magánmegbízásokat többnyire úgy vállalták, hogy a javukra készítendő végrendeletek tartalmát fogalmazták meg ezek a jegyzők. Apostoli és császári jegyzőkről a XIII. század óta van a magyar történelemben említés. Megbízatással rendelkező jegyző szerkesztette azt az okiratot, melyben Csák Máté Róbert Károlyt királyul elismerte.
A modern közjegyzőség Magyarországon a XIX. században kezdődött el az osztrák minta alapján.
1949-ig egy hosszú fejlődésen ment át a közjegyzőség története, majd 1949-ben – mint ahogy az államtitkár úr is említette – államosították a közjegyzőket, beleolvasztották őket a bíróság szervezetébe, végül pedig még 1952-ben a rájuk vonatkozó jogszabályt is hatályon kívül helyezték.
Ebben az időszakban a jogtudomány a magántulajdon elhalását várta, az állami tulajdon felsőbbrendűségét hirdette, a népgazdaságot pedig tervutasításos rendszer alapján kívánta irányítani. A közjegyzői tevékenység minden részterülete a mai napig is tulajdoni és gazdasági viszonyokhoz kötött, ezért vált szükségessé a mai napokban a közjegyzői törvény módosítása, illetőleg megalkotása.
Portugália kivételével, Nyugat–Európa minden országában szabadfoglalkozásúként működnek a közjegyzők. 1990 nyarán az NDK-ban és Lengyelországban is megalakították a magánközjegyzőségeket. A magánközjegyzőség előnye, hogy a közjegyzőség, mint állalmi feladat, egybeesik a hivatás szabad gyakorlóinak érdekeivel. A közjegyzői szervezet reformja nem öncélú. Indoka, hogy a közjegyzőség betöltse igazi hivatását, képes legyen bekapcsolódni az európai integrációba szervezetét és szolgáltatásait is illetően. Ez a változás nem jár különösebb költségekkel, sőt a bírósági költségvetés tehermentesítését eredményezi, amennyiben a tisztelt Ház a törvényt elfogadja.
Ismételten azt szeretném kérni a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében, hogy szíveskedjenek a törvénytervezetet elfogadni azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatait szíveskedjenek támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
