BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eléggé közismert, hiszen a gazdasági bizottság útján tisztelt képviselőtársaim is megkapták már azt a Kormány által jóváhagyott két jogszabály-tervezetet – amelynek megtárgyalását mi november 30-ig szeretnénk magunk mögött tudni –, ennek kapcsán az egyiket, a szövetkezetek átmeneti gazdálkodásával kapcsolatos törvényjavaslatot átdolgozásra ugyan visszakértük, hiszen a kárpótlási törvény korábbi koncepcióján alapult a kidolgozása, és az elfogadott kárpótlási törvénynek különösen a földkijelölési eljárásra vonatkozó része miatt szükségessé vált egy átdolgozás, de ebben a hónapban visszaterjesztjük ezt a javaslatot, tehát végeredményben semmi akadálya nincs annak, hogy november 30-ig ezt a két alapvetően fontos törvényt, a szövetkezeteket érintő alapvető új jogintézményt és annak átsegítő jogszabályát a tisztelt Parlament a szükséges és esetleges fontos módosításokkal jóváhagyja.
Azért tartom ezt szükségesnek hangsúlyozni, mert több mint 4 millió embert érint ez így vagy úgy, hiszen a szövetkezeti tagság nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari és egyéb szövetkezetek szempontjából is óriási létszámot jelent. Ezért is nyilvánvaló, hogy a jogszabály-javaslat és -tervezet nyilvánosságra kerülése természetesen ellentétes folyamatokat is generált, és az a jelenlegi jogi helyzet, hogy a hatályos szövetkezeti jogszabályok a szövetkezeti vagyonnak legfeljebb 50%-át engedik megosztani a tagság között abban az esetben, ha a szövetkezet úgy döntene, hogy más formációvá, nevezetesen gazdasági társasággá alakul át.
Ebből az is következik tehát, hogy a mostani szabályozás szerint a tagok a vagyon többi részét közvetlenül és ingyenesen nem kaphatják meg. Ehhez képest az általunk benyújtott és terveink szerint visszahozni kívánt formájú nevesítést célzó törvény ennél bizonyosan kedvezőbb lesz, és úgy gondoljuk, hogy a tisztelt Parlament is ilyen döntést fog hozni. Legalább is olyan megoldást lehetővé fog tenni, amely ha nem is teszi kötelezővé, de lehetővé teszi a szövetkezeti tagoknak különböző eljárások alapján – akár minősített többségű közgyűlési határozattal – azt, hogy az egész vagyon tárgyában nevesítsék vagyonukat, de mindenképpen számítani kell arra, hogy ágazatonként esetleg eltérő szabályokat fog a szövetkezetek egyes típusaira elfogadni a tisztelt Parlament.
Ebből viszont következik az, hogy a tisztelt Parlament vitáját ilyen fontos kérdésben megelőzően a jelenlegi hatályos jogi szabályozás szerinti átalakulási dömping – amely az utóbbi hónapokban érezhetően felgyorsult – nem kívánatos. Kétségtelen tény, hogy a szövetkezetek társasággá való átalakulása, illetőleg ennek ideiglenes felfüggesztése látszólag hátrányos lehet a szövetkezetek működése és az új gazdasági követelményekhez való alkalmazkodás szempontjából.
Mérlegelnünk kellett azonban, hogy a szövetkezet és tagjai közötti esetleges érdekellentétek közül melyik képvisel nagyobb érdeket. Úgy gondoljuk, hogy az utóbbi. A tagok egyéni érdekeit kell tehát előtérbe helyezni, ami a tulajdonosi pozíciójukból, illetőleg az egyéb tagsági jogaikból ered. Tehát a szövetkezet nyilván egyébként klasszikusan is az egyéni érdekek előmozdítását célzó intézmény.
Ami a törvényjavaslatnak a gazdasági előreláthatóság szempontjaival kapcsolatos esetleges kritikáját illeti, figyelembe kell venni, hogy rövid, szándékaink szerint háromhónapos időtartamra kívánjuk elrendeltetni a tisztelt Parlamenttel az átalakulásnak a jelenlegi jogi szabályozás szerinti felfüggesztését. Ennek az időpontnak a meghosszabbítása csak akkor merülhet fel, ha az előbbiek szerint jelzett módon és időpontig a tisztelt Parlament az átmeneti törvényt nem fogadná el, vagy nem sikerülne ennek az ügynek a végére pontot tenni. Tehát már most jelzem, nem tudok garanciát vállalni arra, hogy nem fogunk egy határidő-módosítással kapcsolatban még önökhöz fordulni abban az esetben, ha a másik két jogszabállyal kapcsolatos vita november 30-ig nem zárható le.
A törvényjavaslat tehát a szövetkezet tulajdonában álló ingatlan elidegenítését is meg kívánja akadályozni arra az időre, amíg a szövetkezeti közgyűlés rendelkezik a vagyon megosztásáról.
Az úgynevezett átmeneti szabályokat megállapító javaslat a termőföldeket a tagok tulajdonába kívánja adni. Természetesen azokról beszélünk, amelyeket más jogszabályok alapján nem kell elkülöníteni és nevesíteni.
Gondolok itt a kárpótlási jogszabály és annak végrehajtása terén követendő eljárásra. Nyilvánvaló tehát, hogy az elidegenítés ideiglenes megakadályozása a tagság vagyoni érdekeinek védelmét szolgálja.
Ugyanilyen, hasonlóan a tagok érdekében álló rendelkezést tartalmaz a javaslat, amellyel a fegyelmi büntetésként kiszabható kizárást törli, ami tehát megfosztja alapvető tagsági jogaitól és ebből eredő vagyoni jogainak érvényesítési lehetőségeitől a szövetkezetet.
Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy a beterjesztett igen rövid törvényjavaslatot – amely tehát módosítja és egyúttal határidőt szabva megtiltja a szövetkezetek átalakulását, kivéve a kisszövetkezeteknek azt a szféráját, amely kizárólag a tagok vagyonából keletkezett – fogadja el, lehetőleg a határidőre is tekintettel, esetleg a sürgősségi napirendre vételből érezhető szándékkal minél kevesebb időtartamot igénybevevő vita alapján. Köszönöm szépen. (Taps.)
