BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnos úgy látom, hogy az ellenzéki padsorokból, de úgy látom, hogy kormánypárti padsorokból is némi zavar van ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, de az egész történelmünkkel kapcsolatosan.
Az a felvetés, hogy itt nem lehet a kevésbé rossz megoldást választani, hanem a jót kell választani, azt hiszem ajánlhatom Palotás úrnak, hogy szálljon ki a gyakorlatba és nézzen körül. Sajnos mindig a legkevésbé rossz megoldást kell választanunk, ugyanis az előző időszak eljátszotta helyettünk azt a lehetőséget, hogy a jó megoldásokat válasszuk.
Az, hogy nem értik a külföldi szakértők, nem sikerül nekik megmagyarázni, hogy milyen törvénykezés van a magyar Parlamentben, én teljesen megértem őket. Ők ilyen problémával soha életükben nem találkoztak, és milyen szerencséjük van! Ugyanis annak idején, amikor készítettük a programot, mármint a párt programját, hogy hogyan alakítsuk át a magyar gazdaságot, jöttek ide nagy tudású szakértők, adtak tanácsot, de amikor azt kérdeztük tőlük, hogy mi legyen a következő lépés, és ne arról beszéljenek, hogy milyen legyen a gazdaság öt vagy tíz év múlva, akkor azt mondták: "Ne haragudjatok, nekünk ilyen gyakorlatunk nincs. Ha majd privatizáltatok, ha majd lesz gazdája mindennek, ha majd elindul egy piacgazdaság, akkor meg tudjuk mondani, hogy mit csináljatok, és ahhoz pénzt is tudunk adni, szakértőket és mindent." De mi egy átmeneti időszakban vagyunk és ebben az átmeneti időszakban sajnos tényleg kell olyan törvényeket hozni, amelyek nem teljesen konformok a nyugati törvénykezéshez.
Egyébként az a kicsengés, ami itt a hozzászólásokból az ember fülét megütötte, miszerint ez a koalíció esetleg a köztulajdon, mármint a szövetkezeti tulajdon ellen lenne, és hajlandó ezért alkotmánysértésre is, azt hiszem teljesen fals. Azt hiszem, ez a koalíció fogadta el azt az Alkotmányt, amelyiknek a 9. §-a kimondja, hogy "A köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." Ez a koalíció hozzájárulása nélkül nem mehetett volna át, és vegyük tudomásul, ez a kitétel a probléma, ebbe ütközünk bele minduntalan, amikor mi elismertük az Alkotmányban azt, hogy ezek a szövetkezetek márpedig szövetkezetek. Azt nagyon jól tudja Palotás úr is és az ellenzéki oldalon is, hogy ezek a szövetkezetek nem olyan szövetkezetek, mint a nyugati szövetkezetek. Nem is úgy jöttek létre. Azt feltételezni, hogy ezekben a szövetkezetekben márpedig teljes demokrácia van, kérem, teljes ismeretlenségről tesz tanúbizonyságot. (Taps a jobb oldalon.)
Nem tudjuk olyan mértékben felvilágosítani az embereket, hogy élni merjenek azokkal a jogokkal, amiket nekik a jog biztosít.
Ez az előterjesztés természetesen egy kényszer szüleménye, kényszer szülte, mert szerettük volna a tagságot olyan helyzetbe hozni, hogy a vagyona fölött rendelkezhessen. Ez a helyzetbe hozás a szövetkezeti törvény által lesz lehetséges, ez a szövetkezeti törvény remélhetőleg még november 8-a előtt elfogadásra kerül, és erre az időszakra kell felfüggeszteni ezt a bizonyos átalakulást. Hogy miért kell felfüggeszteni? Azért, mert ez mindenki ellenére van, minden tisztességes ember ellenére van, még akkor is, ha részben igazat adok Juhász képviselőtársamnak abban, hogy kárt is okoz, de ellenére van a tagnak, a tsz-tagnak, ugyanis az átalakulással külső vagyon is bekerülhet a szövetkezetbe.
Addig nincs probléma, amíg a vagyont felosztják egymás között és külső pénz nem kerül be. Abban a pillanatban viszont, amikor külső pénz kerül be, mindjárt felértékelődik a külső pénz azáltal, hogy a közös vagyon nem esett át egy reális vagyonértékelésen. Reális vagyonértékelés pedig nincs, mert azt a piac végezhetné el. Mondok egy példát: Ha a szövetkezet vagyonából egy részt, ami piaci érték szerint 10 milliót ér, könyv szerinti érték szerint mondjuk 2 millióra értékelnek – ilyen számtalan van –, kívülről valaki bevisz 2 milliót, ez együtt ér 12 milliót, de amikor visszaosztásra kerül, akkor a külső már 6 milliót ér, ugyanakkor amikor a belső érték viszont még csak szintén hatot ért, holott ez eredetileg is 10-et ért. Itt van egy óriási csalási lehetőség. Én nem azt mondom, hogy a tsz-vezetők csalók, nem erről van szó. Én csak arról beszélek, hogy ez a lehetőség benne van és meg kell védeni azokat, akikről Király kollégám úgy beszélt, hogy védjék meg ők magukat, vívják meg a háborújukat. Azt hiszem, honvédelmi miniszter úr megerősíthet engem abban, hogy a háborúhoz fegyver is kell. Fel kell fegyverezni azokat a tagokat, akiktől azt szeretnénk, ha megvédenék magukat.
A másik oldalon ellenére van ez az átalakulás a tisztességesen gondolkodó szövetkezeti vezetőknek is, ugyanis egy ilyen lóhalálában keresztülvitt átalakulás, amit a tagság természetesen megszavaz, mert félti az állását, nincs elválasztva egymástól a tulajdonosi és az alkalmazotti viszony, ebből adódóan nincs olyan helyzetben, hogy a biztosított jogait alkalmazza, ilyenformán ez a vezetés keresztülviszi az átalakulást, viszont indukál egy bizalmatlanságot a tag fejében: biztos valami van a színfalak mögött, hogy ezt ilyen gyorsan kell csinálni. Azok a tisztességes vezetők, akik most azon hisztéria által hajtva, hogy most csináljátok meg az átalakulást, mert azt most lehet, mert később esetleg másképp lehet csak, azok is vesztesek lesznek, mert nem tudják utána elfogadtatni magukat, nemcsak mint vezetők, hanem mint szakemberek sem, és azok az emberek is ennek a rövidjét húzzák.
Mindenképpen azt mondom, ezt a törvényt el kell fogadnunk és azoknak a rossz szándékú figuráknak, akiknek hátsó gondolata van az átalakulással kapcsolatosan, ki kell fogni a vitorlájukból a szelet, mert nincs más lehetőség.
Én nagyon szeretném, hogyha ez a törvény elfogadásra kerülne és megvédené a vagyont, hogy a szövetkezeti törvény kifejthesse a hatását, és úgy mennénk át ezen a – nyugodtan nevezhetem így – tű fokán, hogy a kisebb veszteséget szenvedjük el.
Nagyon jól tudjuk, milyen viták voltak a kárpótlással kapcsolatosan; várhatóan a szövetkezeti törvénnyel is ilyenek lesznek, viszont ez a szövetkezeti törvény – és ezt alá kell húznom – igenis megszünteti a jelenlegi szövetkezetek létjogosultságát. Nem lesznek ilyen típusú szövetkezetek a későbbiekben. Az új szövetkezeti törvény után, igenis, az lesz a szövetkezetek tagságának és vezetőségének is az érdeke, hogy átalakuljanak: az ipari tevékenység alakuljon át gazdasági társasággá, alakuljanak normális méretű szövetkezetek jelenlegi szövetkezetek helyett, mert nem igaz az, hogy ezek a szövetkezetek, közel 30%-os központi költség mellett versenyképesek tudnak lenni a nyugati piacon. Nem igaz. Az is kérdéses, hogy a mezőgazdasági tevékenység gazdasági társaságban működhet-e igazán jól – nem vagyok benne biztos, majd a történelem eldönti. Ehhez azonban nekünk ezt a törvényt meg kell hoznunk, ezt a lehetőséget biztosítanunk kell a tsz-tagságnak. Addig eltelik egy kis idő, addig a termelőszövetkezeti tagok, igenis, nagyon sokat változnak; beletanulnak a helyzetbe, beletanulnak abba a pozícióba, hogy ők döntési helyzetben vannak. Újak ebben a pozícióban, teljesen újak, hogy az ő szavuk számít. Eddig egyszerűen megkérdezték tőlük, hogy akarod-e, és föl volt nekik ajánlva, hogy igen, ti akarjátok, mert ha nem akarjátok, akkor így lesz meg úgy lesz. Ez a pár hónap is rengeteget segít. Utána oda lesz adva a döntés lehetősége a termelőszövetkezetek tagjainak, de ahhoz még nagyon sokat kell tanulni mindenkinek – vezetőnek, tagnak –, nekünk pedig nagyon sokat kell arról beszélni, hogy milyen is a szövetkezeti demokrácia, hogyan tudja a saját érdekeit megvédeni.
Szó esett Palotás kollégám beszédében – majdnem ki is mondta – az érdekcsoportról, hogy az a csoport, amellyel ő dolgozik, az a saját érdekeit… és akkor gyorsan elvágta. Igenis, vegyük tudomásul: vannak érdekcsoportok, és ezek a saját érdekeiket érvényesíteni akarják. De kérdem én: ki a termelőszövetkezeti tagság érdekvédője, ha nem mi? (Juhász Pál közbeszól: Minden ember magának. Miért neked kell védeni? – Közbeszólások: Ne kiabálj!)
Örülök, hogy Juhász Pál kollégám belekiáltott a beszédembe, mert legalább tudtam levegőt venni… (derültség) …, egyben meg is válaszolhatok neki azzal, amit eddig mondtam. Nem volt olyan helyzetben, nem tanulta meg, hogy meg tudja magát védeni, és nekünk meg kell tanítani… (Vargáné Piros Ildikó közbeszól: Csak képviselőt tud választani, mást nem? – Zaj.) Képviselőt választott, mégpedig egyenes ágon választott képviselőt, és attól a képviselőtől meg is kérdezi, hogy "Mondja, kedves Bogárdi úr, hogy védi az én érdekeimet? Az én érdekeim veszélyben vannak, valaki védjen meg!" És ez az egyenes ágon választott képviselő dolga, ezért van itt. (Taps a jobb oldalon, középen és a függetlenek soraiból.)
Egyetlen ponton, a 2. § módosításában, az időponttal kapcsolatban egy módosító indítványt fogok benyújtani, ugyanis ez az időpont arra vonatkozott, amikor előzetesen terveztük ezt a törvénytervezetet elfogadásra benyújtani. Mivel az idő elcsúszott, ezt módosítani kell. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon és középen.)
