DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétszeresen szeretném aláhúzni Bogárdi Zoltán képviselő úr – aki az MDF gazdaságpolitikai, mezőgazdasági szakértője – e tárgyban az általános vitában elmondott szavait. Egyetértésemet kétszeresen aláhúzom, ugyanakkor nagy tisztelettel hajtok fejet az előtt a lelkiismeretesség előtt, ahogy a tisztelt Ház ezt a kérdést tárgyalja. Mert felismerte a tisztelt Ház, hogy nincsen kevesebbről szó, mint a magyar földről és a rajta élő népről, lakosságról, a magyar nemzetről, a magyar holnapról.
Amikor erről beszélek, engedjék meg, hogy 1944. március 19-ével kezdjem, ahonnan is a kétszeres megszállás közepette 1990. májusáig a törvényesített törvénytelenség állapotában éltünk és élt ez az ország, és élt ez a társadalom. Az Alkotmány, amit akkor elfogadtunk, még a sztalinista alkotmány toldozgatott-foldozgatott maradványa, amely íme, törvényalkotásunkban visszaüt, mert a törvényalkotást lehetetlenné teszi ez a mai napra már alkalmatlanná vált és emberi szempontból teljesen kinőtt bolsevik örökség. E bolsevik örökségtől tulajdonképpen a téeszek létrejöttéhez kell eljussak, amikor is az történt, hogy a téesz mint olyan, a bolsevizmus öklévé vált, hiszen maga alá rendelte a tanácsokat, a rendőrséget, a gyilkosság, a pánik- és félelemkeltés közepette halmozta össze ezt az elrablott vagyont. Tehát most nincs másról szó, mint ennek az elrablott vagyonnak… (Az elnök csenget.) Én nagyon tisztelem az Ön érzelmeit, de engedje meg, hogy befejezzem a mondanivalómat. (Enyhe derültség.)
Miután ezt a bolsevik vagyont kell most az új Európa küszöbén helyretenni, akkor egy pár szóval az utat végig kell járnunk.
Nem igaz, hogy 1956 után a szövetkezetesítés önkéntes volt! (Közbeszólás: Miért, ki mondta ezt?) Csupán csak annyi változott, hogy az elmúlt tizenvalahány év félelemvetését aratták le, és az abszolút nyílt 1956-57-58-as terror vetését aratta le a Kádár-hatalom, amikor ismételten bepofozta a parasztságot a téeszekbe. Most pediglen elérkeztünk napjainkra oda, hogy eddig a téeszé volt a templom, a téeszé volt a rendőrség, a téeszé volt a tanács – most a falué kell, hogy legyen a templom, a falué kell, hogy legyen, kérem szépen, a téesz is.
Ezt célozza ez a 2944-es számú törvényjavaslat, amelyet az a hátulütő és az a szörnyű kényszer hozott létre, hogy a rossz átalakulási törvényt és a joghézagot kihasználva a régi rablás urai ismételten birtokba akarják venni ezt a földet, és ki akarják semmizni azokat, akiket ez a föld és ez a tulajdon megillet.
A magyar Parlamentnek az a kötelezettsége, hogy ezt az igazságtevést elvégezze, annak közepette, hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő Alkotmány, előírt a törvényhozás lehetősége. Annak ellenére rendet kell tenni az ügyben, hogy valóban még a mai napig sem vált jogforrássá első törvényalkotásunk, hogy 1956. október 23. forradalom és szabadságharc. Mert, ha ezt a törvényalkotást komolyan és igaznak vesszük, akkor nem nézhetjük azt el, hogy azok a bűnös elemek, akik figyelmen kívül hagyják mindazt, hogy mi történt ebben az országban, figyelmen kívül hagyják mindazt, hogy mi történt a világban, sőt olyan rövidlátóak, hogy a legközelebbi múltban a Szovjetunióban történteket is figyelmen kívül hagyják… (Egy közbeszólásra a bal oldalról:) Nem nagyon nehéz rájönni, uram, de ha Önnek magyarázó szöveg kell, külön egy órában állok rendelkezésére! (Derültség a jobb oldalon, újabb közbeszólás a bal oldalról.) Kérem szépen, én nagyon sajnálom, uram, ha az én sebes észjárásomat nem tudja követni… (derültség) …, ebben is próbálok majd a segítségére lenni! (Általános derültség, taps a jobb oldalon.)
Köszönöm szépen, hogy segített és ezzel már figyelmeztetett is, hogy rövidebb is legyek, visszatérve a közvetlen elképzeltekre, amit az Önök számára el akartam mondani. (Közbeszólás a bal oldalról: Akkor tegye meg!)
Kényszerű az időpont meghosszabbítása is. A törvényjavaslatban lévő időszakot rövidnek tartom, és az időponton múlhat e törvényjavaslat célszerűségének a meghiúsulása is, hiszen 1991. december 31. – könyvelési, jogi szempontból – egy respektálandó dátum, és én ezért január 31-ét javaslom időpontnak, amikor már ezeket mind értékelni lehet. És nem szabad meggátolni – a tisztelt közbeszólónak, igen tisztelt Elnök Úrnak említem meg –, ha valóban nem háromszáz csirkefogó van, csak tizennégy, hogy ez a tizennégy csirkefogó szemberöhögje az egész országot azzal, hogy jogtalanul az elrablott tulajdonhoz jut.
Még egyszer ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe, hogy az Alkotmány megalkotását sem odázhatja el ez a Ház. Különben is a tisztelt Ház erre már félig-meddig határozatot is hozott az ideiglenes Alkotmány elfogadásakor, amikor rögzítette, hogy ez csak átmeneti jellegű. A választáskor kapott felhatalmazás alapján, amelynek alapján az 1990. március 25-ei és április 8-ai választással az ország népe a tisztelt képviselő urakat ebbe és ilyen arányban a Parlamentbe küldte, ennek a Parlamentnek még ez évben kezdeményeznie kell az új alkotmány létrehozását, és legkésőbb jövő március 15-éig új alkotmányt kell adni az országnak.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
