WACHSLER TAMÁS (FIDESZ)

Teljes szövegű keresés

WACHSLER TAMÁS (FIDESZ)
WACHSLER TAMÁS (FIDESZ) Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Több képviselőtársam kifejtette már előttem, hogy miért nem javasolja a tisztelt Háznak a Kormány által beterjesztett, az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Ezzel magam is egyetértve szeretném a honvédelmi tárca kapcsán bemutatni, hogy az egész költségvetési szféra gazdálkodásának laza szabályozottsága miként vezet olyan anomáliákhoz, amelyek igencsak indokolt fenntartásokat keltenek az egyébként talán valós, vagy legalábbis nem rosszhiszeműen torzított adatok iránt is.
A Honvédelmi Minisztérium a Pénzügyminisztérium felé 1990. évre benyújtott költségvetési tervjavaslatában 2,6 milliárd forint saját bevétel teljesítését vállalta. A költségvetési törvény azonban ezt 2 milliárd forinttal megemelte, azaz 4,6 milliárd forint bevételt írt elő a HM részére. A HM azonban nemcsak az általa feszítettnek ítélt előirányzatot tudta teljesíteni, hanem azt 4,2 milliárd forinttal túl is haladta. Egy költségvetési szervtől - különösen egy ilyen nem éppen piaci szolgáltatást nyújtó szervtől, mint a hadsereg -, azt gondolom, ez igen figyelemre méltó teljesítmény, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az eredeti előirányzat felemelésének alapjául szolgáló munkásőringatlan-értékesítések nem történtek meg.
A törvényjavaslat indoklásában a túlteljesítésre magyarázatként többek között - idézem - "az átmenetileg szabad pénzeszközök kamatbevételeit, valamint egy bizonyos letéti számlán kezelt különféle bevételeknek a költségvetési gazdálkodásba történő bevonását" említik. A letéti számla nem tűnt számomra egészen világos dolognak, és minthogy ez az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint kiderült, nekik is voltak a tárcák letéti számláival kapcsolatos fenntartásaik. Éppen ezért levélben fordultam a honvédelmi miniszter úrhoz, amelyben részletesebb felvilágosítást kértem.
Több levélvált.ás történt, valamint eljutott hozzám egy, a miniszter úr által is autentikusnak minősített kézirat, amelynek szerzője a HM legmagasabb beosztásban lévő közgazdásza, a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdasági főosztályvezető-helyettese. Mindezek lehetővé teszik, hogy megismertessem a tisztelt Házzal a letéti számlával kapcsolatos, nem tanulságok nélküli ügyleteket, amelyeknek kihatásai jelenleg is befolyásolják a tárca gazdasági helyzetét.
Az említett letéti számla több, mint két évtizedes fennállása alatt soha nem került be a költségvetésbe, következésképpen az Országgyűlés vagy akár a PM felé sem számoltak el vele. Ezenkívül nemcsak hogy külső, de még belső ellenőrzés alá sem került. Végig a bankszámlakezelésről és pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak durva, visszaélésre lehetőséget adó megsértésével működtették. Sok egyéb ebben az összefüggésben aprópénznek számító bevétel mellett a haditechnikai exportból befolyó pénzek is erre a számlára kerültek.1989-ben - ahogy miniszter úr a levelében megfogalmazta egy, a Pénzügyminisztériummal és személy szerint az akkori pénzügyminiszterrel kötött gentlemen's agreement alapján a HM a részéről jóváhagyott költségvetési kereteken kívül a PM - elnézést a frivol megfogalmazásért - dugipénzéből 2,2 milliárd forintot kapott, természetesen az Országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül. Erre az illegális plusz javadalmazásra alapozva a HM számára eleve teljesíthetetlen befizetési kötelezettséget írtak e18 2,4 milliárd forint értékben. Ebből 1 milliárd forintot az úgynevezett stratégiai készletek értékesítésével teljesítettek. A fennmaradó 1,4 milliárd forintos részt pedig a ' Honvédelmi Minisztérium ebből a PM-től kapott összegből fedezte.
Következésképpen 800 millió forintot a HM megtarthatott. Itt mutatkozik az első jelentős ellentmondás. A miniszter úr leveleiben ugyanis a konkrét felvetésem ellenére is tagadja ezt a tényt, amelyet egyébként nemcsak a már említett - mint tudjuk, autentikus - iromány, hanem a megfelelő bankszámlák forgalma is bizonyít. A tárca jelenlegi vezetésének védelmében el kell mondanom, hogy egy, a miniszter úr által elrendelt vizsgálat nyomán 1990. augusztus 1-jével a számla megszüntetésre került. A rajta lévő összeg, valamint az annak átmenetileg szabad pénzeszközökként való hasznosítása útján keletkezett kamatnyereség a költségvetésbe visszaforgatásra került. Ez a Honvédelmi Minisztérium által realizált többletbevétel alapja. Csakhogy a miniszter úr által említett vizsgálat nemcsak szabályozatlanságot állapított meg - amint a jelent,és fogalmaz -, idézem: "a letéti számlára belső szabályozás sem készült, a számla úgynevezett tradicionális alapon működik", hanem emiatt teljes körű felülvizsgálatát is javasolta. Ezen újabb vizsgálat megtörténtéről mindenesetre a miniszter úr levelei nem tesznek említést.
Vajon miért? Részben a letéti számlához kapcsolódnak a HM legfőbb közgazdasági szakembere által hanyag eleganciával pénzügyi technikáknak nevezett módszerek, amelyek a tárca év végi pénzmaradványának a költségvetés elől való elrejtését célozták. Hangsúlyozni kell, hogy ezek alkalmazhatósága nem függ a letéti számla lététől vagy megszűntétől. Ha van, megkönnyíti azt, de ha nincs, nem teszi lehetetlenné.
Nem fosztom meg képviselőtársaimat attól, hogy ne szó szerint idézzem az említett iromány ide vonatkozó részét. A tárca maradványairól szólva a szer Lő ezt írja: "az ország gazdasági problémáit ismerve könnyen lehet, hogy akár a Kormány, akár a Parlament az összeget részben vagy egészben elvonja."
Majd később így folytatja: "A jelentős összegű maradvány prezentálásának jelzett veszélyei miatt döntést igényel, hogy azt a korábbi években alkalmazott pénzügyi technikával mérsékeljük-e alacsonyabb szintre, természetesen a pénzt megtartva 1991-re. Ennek két területe, módszere:
1. A Technika Külkereskedelmi Vállalatnak átutalunk speciális importra előleget, és azt nem mint előleget, hanem mint végleges kifizetést számoljuk el. Mivel ez a TKV számára is kedvező, ezért ebbe eddig belement.
Még tisztább módon bonyolítottuk le ugyanezt 1989 végén, amikor is nem előleget adtunk, hanem a TKV készletében lévő árukat "megvettük" tőlük, amit a 90. év folyamán ők visszavásároltak.
2. A Gödöllői Gépgyárban felhalmozódott hatalmas alkatrészkészletből egy részt megvásárolunk, amit a Gödöllői Gépgyár a következő évben visszavásárol. Ez nemcsak hogy jó a Gödöllői Gépgyárnak, hanem egyenesen megmenti a csődtől. Ennek kockázata, hogy ha a vállalat csődbe megy, akkor a visszavásárlás részben vagy egészben meghiúsul.
Kérem a jelentettek elfogadását, és döntést arra vonatkozóan, hogy
1. csökkentsük-e pénzügyi technikával is a maradványt,
2. ha igen, akkor milyen nagyságrendet vigyünk a Kormány és a Parlament elé.
Javaslom, hogy egymilliárd forint alattit." Eddig az idézet.
A miniszter úr szerint a korábbi években alkalmazott pénzügyi technikák az előző vezetés nevéhez fűződnek, amely hasonló tájékoztatást adó és döntést kérő feljegyzések alapján utasította a szakapparátust alkalmazásukra.
Továbbá - ismét idézem - a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi vezetése azonban ettől szigorúan elhatárolta magát, és csak korrekt, racionális lépések megtételéhez járult hozzá.
Ami azonban tény, a tárca gazdasági vezetése által a Honvédelmi Minisztérium év végi pénzmaradványára 1990. október végén prognosztizált 2,5-3 milliárd forintból év végére a költségvetési beszámoló tanúsága szerint csupán kevesebb mint 0,2 milliárd forint, azaz kevesebb, mint az eredetileg prognosztizált összeg 7%-a maradt.
Nem kételkedve a miniszter úr szavahihetőségében, felvetődik a kérdés: vajon a HM vezetésének háta mögött, annak tudta és beleegyezése nélkül nem folytatta-e a tárca érintetlenül hagyott apparátusa a miniszter úr által is elítélt pénzügyi technikákat?
Hogyan kapcsolódik ez az 1990-es költségvetés végrehajtásáról szóló vitához, hiszen bár súlyos, de látszólag régi dolgokról van szó?
Egyrészt az I990-es költségvetésbe a letéti számláról bekerült 3 milliárd forintból 800 millió forint eredete vitatott, én vitatom. Kérem a tisztelt miniszter urat, nyilatkozzon újból arra nézve, hogy az 1989-es befizetési kötelezettség teljesítése után nem maradt-e a tárcánál a kérdéses 800 millió forint.
Másrészt mindenki számára világos, hogy az eddig költségvetési körön kívül kezelt pénzeknek kihatása van még az 1991-es költségvetésre is. Annak ellenére, hogy ezek a pénzek '90 folyamán befolytak a költségvetésbe.
A honvédelmi tárca az 1991-es költségvetés vitájában nem tájékoztatta az Országgyűlést ezen összeg meglétéről, holott ennek ismeretében az Országgyűlés szükségszerűen másként, ennek figyelembevételével állapította volna meg a Honvédelmi Minisztérium 1991. évi költségvetési kereteit.
A fentiek elkerülésére a jövőben nem tűnik elégségesnek a HM új vezetésének szubjektív jó szándéka, amit nem kétlek, hanem intézményi és személyi garanciák szükségesek.
Szélesebb összefüggéseket tekintve ismételten bebizonyosodott, mennyire fontos a költségvetési szféra gazdálkodásának szigorú és hézagmentes jogszabályi rögzítése, úgy is, mint az intézményesített civil kontroll működésének egyik kulcsfontosságú területe.
Indokolatlannak érzem, hogy a régi vezetés mai szemmel megkérdőjelezhető lépéseién a mai Honvédelmi Minisztérimot támadják annak ellenére, hogy azok megszüntetésére határozott lépéseket tettünk - zárja levelét a miniszter úr.
Szó sincs arról, hogy akár a Honvédelmi Minisztériumot, akár pedig miniszter urat személyesen támadni akarnám. Egyszerűen csak mint állampolgár és mint képviselő szeretném tisztán látni, ki, milyen szempontok alapján, hogyan és mire költi a költségvetés által a honvédelmi törvényben meghatározott feladatokra megszavazott kereteket.
Véleményem szerint ilyen irányú elvárásom találkozik képviselőtársaim jogos igényével is, hiszen a parlamenti képviselők alapvető feladata annak ellenőrzése, mire költi a végrehajtó hatalom az adófizetők pénzét.
Ezért szeretném, ha a miniszter úr egyértelmű választ adna a hozzászólásomban érintett még nyitott kérdésekre, beszámolna arról, hogy milyen intézkedéseket hozott annak megelőzésére, hogy különféle pénzügyi technikákkal fellazítsák a költségvetésben megszabott szigorú határokat.
Végezetül pedig javaslom, hogy az Állami Számvevőszék folytasson vizsgálatot arról, hogy a Honvédelmi Minisztériumban, vagy máshol az utóbbi költségvetési évben előfordultak-e a korábbi években szokásos manipulációk. Köszönöm. (Taps a FIDESZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem