LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjenek meg egy meg,jegyzést dr. Gaál Antal képviselőtársam fölszólalásával kapcsolatban. Nem igaz az, amit ő elmondott, hogy a szövetkezeti tagok sohasem érezték tulajdonosnak magukat. (Moraj.) 1959-ben, 1960-ban, amikor a tehenüket, a lovukat, az ekéjüket bevezették a közösbe… (Közbeszólások az FKgP soraiból: Nem kell ez! Hagyjuk ezt most!), akkor igenis tulajdonosnak érezték magukat! (Moraj.) Még ma is van köztük… (Általános zaj.) A szabályozás, az azóta érvényes szabályozás fosztotta meg őket tulajdonosi jogaiktól, és ez a szabályozás ma is életben van! És a napirenden lévő törvény sem állítja vissza tulajdonosi jogaikat, hanem korlátozza őket a tulajdonosi jogokban.
Egyetértek viszont Gaál képviselőtársammal abban, hogy ezeknek a tagi jogoknak a védelmét csak az új törvény, az átmeneti törvény és a szövetkezeti törvény fogja megadni, s ennek a mihamarabbi elfogadására ösztönzöm mindannyiukat.
A szövetkezetek társasággá átalakulásának felfüggesztése diszkrimináció a szövetkezeti tagok sérelmére. Korlátozza vállalkozási jogukat és a gazdaságiverseny-szabadságukat, hiszen ilyen korlátozó törvény nem él más gazdálkodók, sőt még az állami vállalatok egyébként sokat vitatott esetében sem. Megalapozatlannak bizonyult a beterjesztésnek az a része, amely szerint a törvény elfogadását az indokolja, hogy számottevően megnőtt a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulása. Erre vonatkozóan semmilyen adatot nem terjesztettek be a Parlament ülésén, a gazdasági bizottság ülésén felvett erre vonatkozó konkrét kérdésre azt a választ kaptuk: nincsenek adatok a birtokunkban. Elvárható, hogy egymillió embert diszkrimináló törvényjavaslat biztos adatokon nyugodjon, ne csupán érzelmeken, illetve ellenérzéseken.
Módosító javaslatot nyújtottam be, amelynek lényege, hogy a törvény 2. §-a kihirdetésétől lépjen hatályba. A visszamenőleges hatálybaléptetés általános indokain túl azt is figyelembe kell venni, hogy korábbi törvénymódosításunk alapján szövetkezeti ingatlant elidegeníteni csak a szövetkezet közgyűlésének határozata és a vagyonellenőrző bizottság véleménye alapján lehet. Ha most a még így hozott határozatokat is semmisnek nyilvánítjuk, teljes jogbizonytalanságnak, és ezzel az ellehetetlenülésnek tesszük ki ezeket a gazdálkodókat.
Módosító javaslatot terjesztettem be arról is, hogy a szövetkezeti vagyon megterhelését vonjuk ki a tiltó törvény hatálya alól. A szövetkezetek gazdálkodásukat jelentős hányadban banki hitelekből finanszírozzák. A bankok e hitelek fedezeteként természetesen - vagy miniszteri utasításra - csak ingatlanok lekötését fogadják el. Amennyiben ezt a lehetőséget törvénnyel kizárjuk, ezen üzemek több mint fele azonnal fizetőképtelenné válik.
Ez súlyos zavarokat okoz gazdálkodásukban, elsősorban a jövő évi termelés előkészítésében.
Indokaim alapján azt javaslom önöknek, hogy ezt a törvényjavaslatot ne fogadják el - ha mégis, javaslataimmal módosítva tegyék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
