CSÉPE BÉLA (KDNP)

Teljes szövegű keresés

CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azzal szeretném kezdeni, hogy Mádl Ferenc miniszter úr az expozéjában azt a hasonlatot alkalmazta, hogy nyílt vizeken hajózunk. Sok szempontból én is osztom ezt a hasonlatot, és ez bizonyos fokú jó érzés.
Fel lehetne sorolni azokat az eredményeket, amelyek már mögöttünk vannak, és bizonyára ezek adják ezt a hasonlatot, azonban én most mégis arra hívnám fel a figyelmet, hogy a magyar privatizáció hajója még igen veszélyes vizeken jár, ahol komoly szirtek leselkednek, irodalmi hasonlattal élve: szküllák és kharübdiszek, és bizony még előfordulhat az is, hogy ez a hajó megfeneklik. Ezért kell összefognunk, mert az egész gazdasági átalakulásuknak, az egész jövőnek tulajdonképpen a legközpontibb kérdéséről van szó.
Én úgy vélem, hogy ennél a témánál a legszembetűnőbb az összefüggés a tulajdonreformmal, a gazdaságpolitikával, az egész gazdaság helyzetével. Minden téma összefügg ezzel, de ez a téma még teljesebb mértékben. A magyar privatizáció sorsa, szerény eredményei szerepelnek tulajdonképpen ebben a beszámolóban, de amikor elolvastam, egy kicsit úgy is fel tudtam ezt fogni, mint a magyar privatizációért felelős állami szerv segélykiáltása a törvényhozás felé, a Kormány felé, hogy tulajdonképpen ez így önmagában még nem jó, nagyon szembetűnő az a hiátus, az a törvényhozási űr, amelynek a kitöltése nélkül a privatizáció megfenekléséről is beszélhetünk. Vagy még súlyosabban fogalmazva: ha föltételezve, de nem megengedve minden így marad, akkor rövidesen az Állami Vagyonügynökségnek öncsődöt kell majd bejelentenie. Ez egy nagyon szélsőséges fogalmazás, de tulajdonképpen úgy vélem, hogy a helyzetben ez is benne van. De, minthogy én elfogadom a nyílt vízen hajózás hasonlatát is, ezért ez mégsem fog bekövetkezni, és reméljük, hogy így a közeljövőben ez a törvényhozási űr és az az űr és bizonytalanság, ami az egész privatizációt és a Vagyonügynökség munkáját körülveszi, meg fog oldódni.
A tulajdonosi és privatizációs stratégia itt van szerencsére már a küszöbön. Az új, a munkavállalói résztulajdonosi program - várjuk - be van jelentve. És idetartozik tulajdonképpen még az adótörvények módosítása is, hogy a privatizálandó vállalatok helyzete valamiképpen javuljon, gondolok itt elsősorban az amortizációra. Mindenképpen várjuk - és ez már itt többször elhangzott, de én is meg kell hogy ismételjem - az új vagyonpolitikai irányelveket, mert ezekben áll vagy bukik ennek az egésznek a sorsa.
Sok olyan törvény van, amelynek a hatása még nem tudott kibontakozni: a kárpótlási törvény, a számviteli törvény, és ezek is befolyásolják a privatizáció ügyét. Mindezek a hiányok mutatják, hogy a gazdasági átalakulás oly fontos eleme, a privatizáció, még nem tudott kellőképpen kibontakozni, illetve olyan problémákat hordoz, melyek veszélyeire itt és most mindenképpen föl kell hívni a figyelmet.
Egy-két gondolat a részleteket illetően: a privatizációval kapcsolatban, általában az ÁVÜ működésével kapcsolatban gyakran elhangzik az a vád, hogy egy etatista irányba megy el. Az én fülemet ez mindig sérti, mert tulajdonképpen itt arról van szó, hogy az állam mint tulajdonos jár el, és alapvető kötelezettsége, hogy ne következzen be az állami vagyon elherdálása. Az állami vagyon eltűnéséről is lehet már beszélni, mert ilyen jelenségek is vannak, ilyen veszélyek, ezért akkor, amikor az állam ezt a feladatot jól akarja ellátni, semmiképpen nem lehet rásütni az etatista bélyeget. Én úgy vélem, hogy olyan különös helyzet alakult ki, hogy tulajdonképpen az államnak a társadalmi tulajdont majdnem hogy újra birtokba kellene venni, hogy megfelelően tudjon privatizálni még az önkormányzó vállalatokkal szemben is.
Mi úgy véljük, hogy mindenképpen legyen privatizáció, hisz ez az egész jövő gazdasági programunk lényege, de semmiképpen nem mindenáron.
Üdvözöljük az anyagban azt a felismerést, hogy igen nagy jelentősége van az úgynevezett reorganizációnak, mert inkább ez következzen be először, mint az olcsó privatizálás. Nagy hangsúlyt helyezünk a vagyonvédelemre, úgy véljük, hogy az állami vagyont pénzügyi problémák megoldására semmiképpen nem lehet fölhasználni. Úgy véljük, hogy a külföldi adósság törlesztésére sem, habár egy része bizonyos helyzetekben arra is felhasználható, de lényegében semmiképpen nem arra való a privatizációs bevétel, hogy ideáramoljon. Úgy véljük viszont, hogy a társadalombiztosítás vagyonnal való ellátása mindenképpen idetartozik.
Nagyon fontos kérdés, amire az anyag is kitér, mint nagy hiányosság, és itt mi is csatlakozunk: a munkavállalói tulajdonlás. Tulajdonképpen az a 30 eset, ami a beszámolóban szerepel, igen kevés. Úgy véljük, hogy a dolgozók tulajdonlási lehetőségeit mindenképpen javítani kell. Nemcsak, hogy javítani, hanem el kell érnünk azt, hogy valamiképpen tudjanak a dolgozók részt venni ebben a privatizációban. Úgy véljük, hogy az a monetáris hangsúlyú gazdasági politika, amelynek kétségtelenül eredményei vannak, ez, ha ugyanebben a menetben tovább folytatódik, akkor veszélyezteti egy kicsit a privatizációt is. Valahol meg kell találni a monetáris hangsúlyú politikának azt az optimális változatát, amelyben igenis fog képződni fizetőképes kereslet arra, hogy a széles tömegek, a dolgozók is tudjanak részt venni ebben a privatizációban.
Végül még egy - már itt elhangzott - fontos kérdéshez én is szeretnék csatlakozni, ez az értékelés kérdése. A mi megítélésünk szerint is az ebben az anyagban szereplő összeg, mely szerint 380-390 milliárd forintra tehető az összprivatizációs bevétel, nagyon alábecsült. Tehát meg kell találni az értékelésnek azt a módját, amely összhangban van céljainkkal és terveinkkel.
Ezeket a gondolatokat akartam elmondani. Befejezésül annyit, hogy ezt a beszámolót mi elfogadásra javasoljuk azért, mert tulajdonképpen már jelzi a hibákat, hiszen különösen a végső kicsengésében ott van ez a bizonyos általam segélykiáltásnak nevezett problémafelvetés, és azért is elfogadásra ajánlom, mivel az igazi csatát a rövidesen beterjesztendő vagyonpolitikai irányelveknél kell megvívni, hogy a magyar privatizációnak ez a törékeny hajója valóban nyílt vizeken érezze magát, nem pedig olyan vészhelyzetben, amit tulajdonképpen ez az anyag sugall. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem