HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék - törvényi kötelezettségének megfelelően - elkészítette értékelő jelentését az Állami Vagyonügynökség működéséről szóló beszámolóról. Írásban benyújtott jelentésem nem az Állami Vagyonügynökség tevékenységéről szóló kormányjelentés közgazdasági elemzésére támaszkodik csak, hanem részletes helyszíni ellenőrzést is magában foglaló vizsgálaton alapul. A jelentést 1991. május hóban, a meghatározott rendnek megfelelően, az Országgyűlés rendelkezésére bocsátottam.
A számvevőszéki vizsgálat az Állami Vagyonügynökség tevékenységét és a költségvetés gazdálkodását illetően időhorizont tekintetében az Állami Vagyonügynökség létrehozásától I 990. december 31-ig terjedt, míg a hosszabb időtartamú ügyletek tendenciáit 1991. május 15-ig követte nyomon.
A vizsgálat tapasztalatai alapján tett javaslataim megvalósítására az Állami Vagyonügynökség végrehajtási intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek a megvalósítása már megkezdődött.
A vizsgálat lezárása óta az Állami Vagyonügynökség feladatai között új elképzelések és súlypontok jelentek meg, amelyekre vonatkozóan jelenlegi jelentésem - értelemszerűen - nem terjed ki.
Tisztelt Országgyűlés! A 2887. szám alatt benyújtott jelentésemben foglaltakhoz hozzátenni, azt kiegészíteni nem kívánom. Szükségesnek tartom azonban kiemelni az alábbiakat:
1. Ahhoz, hogy az Állami Vagyonügynökség munkájában a célirányosság, a következetesség domináljon és az ellenőrizhető, számon kérhető legyen, a Kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiájának mielőbbi jóváhagyása szükséges. Ebben - többek között - feltétlenül dönteni kell arról, hogy milyen gyorsasággal, milyen ütemben valósuljon meg az állami vagyon leépítése, meddig terjedjen a külföldi tulajdon részaránya.
Meg kell határozni, hogy a mielőbbi értékesítésnek, bevételhez jutásnak, vagy a minél magasabb eladási árnak van-e primátusa, és ez esetben honnan származzon, és főként mennyi legyen a privatizálható vállalatok elkerülhetetlen reorganizációjának forrása.
Felhívom a tisztelt képviselők figyelmét arra is, hogy jóváhagyott és nyilvánosságra hozott kormányzati privatizációs stratégia hiányában nő az 1991-92. évi vagyonpolitikai irányelvek jelentősége. Ebben ugyanis meghatározhatók azok a cselekvési súlypontok, sorrendiségek és vezérlési szerepek, amelyek a privatizációs folyamat végrehajtói számára irányadók, egyben tételesen megszabhatják a privatizációs bevételek felhasználását is.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azt is megállapítsam, hogy az Állami Vagyonügynökség működéséről szóló kormánybeszámoló nem a klasszikus értelemben megszokott szemléletű. Hiányzik a kitűzött célok, azok teljesítésének értékelése. Meditatív jellegű. A tényszerűségek keverednek a beindított folyamatok és a jövőbeni elképzelések ismertetésével. Adatszerűségében is különböző időpontokra vonatkozó adatok jelennek meg.
A jövőben szükséges - de ezzel, gondolom, a beterjesztő miniszter úr is egyetért -, hogy a Kormány az Állami Vagyonügynökség tevékenységéről szóló beszámolóját az adott költségvetési évre korlátozza.
2. Az Állami Vagyonügynökség tevékenységét jelentősen befolyásoló környezet - clsősorban a jogszabályi környezet - folyamatosan változott. Itt csak utalásszerűen említem - ez korántsem teljes körű felsorolás -, hogy az Állami Vagyonügynökség létesítésére vonatkozó törvény már meghozatalának évében két alkalommal és 15 helyen is megváltozott, megszületett az előprivatizációs törvény, sőt azóta a kárpótlási törvény is. Mindez permanensen, újból és újból felkészülésre és szervezetépítésre kényszerítette, illetve kényszeríti az Állami Vagyonügynökséget, és ez nem igazán kedvező feltétele a hatékony munkavégzésnek.
Mindamellett nem vitatható, hogy az Állami Vagyonügynökség felállításával és működésével lényegében megvalósult a privatizációs folyamat ellenőrzött keretek között tartása, sőt az aktív privatizációs programok beindításával a folyamat irányítását is kézbe vették. Ez utóbbiakkal többletfeladatokat vállaltak magukra. A hibák ellenére a privatizációs programok megvalósításában már szerény, kedvező irányú elmozdulások is tapasztalhatók, azonban átütő eredményeik még nem érzékelhetők, sem a bevételek alakulásában, sem a privatizáció gyorsításában. A folyamat elhúzódására kell számítani.
Megjegyzem, hogy az ÁSZ egy korábbi vizsgálati tapasztalata alapján már az elmúlt év nyarán jeleztem a Parlamentnek, hogy az állami vállalatok privatizálása hosszabb távú feladatot jelent, és ehhez megfelelő szervezeti és egyéb infrastruktúra kell, beleértve a keresleti, kínálati piac közgazdasági szabályozását is.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy harmadszorra - és egyben befejezésként - néhány szót szóljak javaslatainkról. A továbblépéshez szükségesnek tartjuk a tulajdonosi privatizációs stratégia kidolgozását, jóváhagyását és nyilvánosságra hozatalát. A privatizációs folyamatban részt vevők feladatának, munkamegosztásának újragondolását. A privatizációs bevételek felhasználásának pontos és részletes meghatározását. Információs rendszer kialakítását az állami vagyon követhetősége érdekében,továbbá a vagyonleltár összeállítását.
E feladatok több helyen az Állami Vagyonügynökség kompetenciáját meghaladják. Az Állami Számvevőszék javasolja az Országgyűlésnek, hogy követelményt támasztóan lépjen fel e feladatok kormányzati szintű megvalósítása érdekében, és így fogadja el a kormány beszámolóját. Köszönöm figyelmüket. (Taps)
