GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a kérdésekre válaszolnék, hadd bocsássak előre néhány általános megjegyzést.
Az interpellációban említett 1991. évi XXVIII-as számú törvény külön hatáskört az ügyészség számára nem biztosít a törvény hatálya alá tartozó szervezetek elszámoltatásával kapcsolatban. Az elszámolást ez év augusztus 31-éig az Állami Számvevőszéknek kellett benyújtani, s az elszámolások ellenőrzése, hitelességük vizsgálata és a törvényben megjelölt szervezetek értékesítése az Állami Számvevőszék feladata. Az Állami Számvevőszéknek pedig ez év november 30. napjáig kell az Országgyűlésnek beszámolnia és az elszámolásokat a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetnek – röviden VIKSZ-nek – és valamennyi szervezetnek megküldenie.
Az Állami Számvevőszék elnöke ez év szeptember 10-én tájékoztatott arról, hogy az elszámolásra kötelezett szervezetek közül az MSZOSZ tagszervezetei nevében is, valamint a Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezete az elszámolást, legalábbis az Alkotmánybíróság döntéséig megtagadta. A legújabb – szeptember 17-én kelt – tájékoztatás szerint a Szakszervezeti Munkavállalók Szakszervezetének kaposvári bizottsága sem tett eleget a törvényi kötelezettségének.
A Számvevőszéktől tudjuk, hogy eddig 1400 elszámolás érkezett meg, s ez feltehetően az elszámolásra kötelezettek felét, illetve kétharmadát öleli fel. Hogy ténylegesen mennyi szervezet kötelezett elszámolásra, az a Magyarországon rendelkezésre álló nyilvántartásokból ez idő szerint pontosan meg nem tudható.
Ezeket előre bocsátva azt mondhatom képviselő úr első és második kérdésére, hogy a szakszervezeti vagyonbevallásoknak csupán egy része érkezett meg a Számvevőszékhez, ezek ellenőrzését a Számvevőszék folyamatosan végzi.
Az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján a Legfőbb Ügyészség mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés miatt felszólalást nyújt be az ügyészségről szóló törvény alapján az MSZOSZ-hez, illetve a Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezetéhez. Amennyiben az Állami Számvevőszék más szakszervezeteknél is mulasztást jelez, hozzájuk is felszólalást nyújtunk be. Ehhez a felszólaláshoz annyit, hogy ez egy, az ügyészségi törvényben szabályozott eszköz, amelyik azt célozza, hogy a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés szűnjön meg, adott esetben valljanak be. Ha ezeknek a felszólalásoknak nem lenne foganatja – az ellenkezőjét kívánom –, az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény alapján az ügyész a bírósághoz fog fordulni, mert társadalmi szervezetekre kötelező határozatot csak a bíróság hozhat.
S most érkeztünk el a harmadik kérdéshez. Hadd mondjam, jelentőségét tekintve tényleg ez a legnagyobb horderejű, de ez nem az említett 1991. évi XXVIII. számú törvényhez kapcsolódik. Ennek a törvénynek az imént hivatkozott 6. szakasza első bekezdésében valóban elidegenítési és terhelési tilalmat mond ki, de ugyanennek a szakasznak a második bekezdése szerint ez nem vonatkozik a törvény hatályba lépése, tehát ez év július 17-e előtt kötött szerződésekre, tehát az említett elidegenítési tilalomra hivatkozva az MSZOSZ székházeladási szerződései nem támadhatók. A szerződések támadhatók viszont más okból, azért, mert nem felelnek meg a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseinek.
Ezzel a kérdéssel a Legfőbb Ügyészség már bejelentés alapján foglalkozott, azt állapítottuk meg, hogy az MSZOSZ 16 esetben kezdeményezte az illetékes földhivatalnál a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzését. Ebből 11 esetben a földhivatal a kérelmet nem jogerősen elutasította, egy kérelem elbírálás alatt áll, egyet visszavontak. Jogerősen bejegyeztek hármat, e három ügyben a bejegyzés alapjául szolgáló adás-vételi szerződés semmisségének megállapítása iránt a Fővárosi Főügyészség keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, kérte a semmisség megállapítását, s ami ezzel együtt jár, az eredeti állapot visszaállítását. A Fővárosi Bíróság 1992. január hónap 27. napjára tűzött ki határnapot.
A Legfőbb Ügyészség vizsgálja azokat a földhivatali ügyeket is, amelyekben a SZOT jogutódjaként az MSZOSZ-t jegyezték be tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba, és azokban az ügyekben, ahol az MSZOSZ tulajdonoskénti bejegyzése megtörtént, a tulajdonjog törlése iránt keresetet nyújt be, mihelyt a földhivatali eljárások jogerősen befejeződnek, ugyanis ügyészségi intézkedésre csak ennek az eljárásnak a jogerős befejezését követően van lehetőség.
Egyebekben az iratok vizsgálata során fény derült arra, hogy a Probunion Pénzügyi Részvénytársaság cégbírósági bejegyzése az ügyészség megítélése szerint törvénysértő volt, ezért a bejegyzést elrendelő jogerős végzés ellen ez év augusztus hó 6. napján törvényességi óvást nyújtott be a helyettesem. Az óvás tárgyalására a Legfelsőbb Bíróság ez év október hó 14. napjára tűzött ki határnapot. Amenynyiben a képviselő úr kérdésével kapcsolatos további jogi problémákról kíván tájékozódni, természetesen készséggel állok rendelkezésére.
Kérem a képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps.)
