FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független)
FODOR ISTVÁN, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor egy országban különösen hosszú ideig tartó diktatúrát jogállami berendezkedés vált fel, mindig felmerül az a kérdés, hogy az új rendszer hogyan viszonyuljon azokhoz, akik azt megelőzően a politikai elnyomó feladatokat ellátó szervezetekkel – akár rendszeres javadalmazás ellenében, mintegy főhivatásként, akárcsak hálózati személyként, ellenszolgáltatás nélkül – együttműködtek. Ezek a személyek pusztán azáltal, hogy a szervezet vagy a hálózat tagjaivá váltak, annak nyilvántartásába bekerültek, bűncselekményt még nem követtek el. Formailag cselekedetük megítélése akkor sem tartozik a bűnüldöző szervek feladatai közé, ha aktív közreműködésükkel is elősegítették annak munkáját. Ezért mindenekelőtt morális megfontolások határozzák meg viszonyunkat ezekhez az emberekhez, és ilyen megfontolás alapján egy pillanatig sem vitatható, hogy mindazoknak, akik anyagi vagy más előnyökért, és mindazoknak, akik anélkül, de "aljas indokból" más tisztességes emberek kárára voltak, tevékeny elemei az elnyomó gépezetnek, azok számára a legkisebb büntetés, amit megérdemelnek, a nyilvánosság, az, hogy környezetük szerezzen tudomást múltjukról.
Mindenképpen elfogadhatatlan azoknak a magatartása is – bár valamivel nehezebb pálcát törni felettük –, akik anyagi vagy más természetű előny elfogadása nélkül, még csak nem is – hogy úgy mondjam – "aljas indokból" tették, amit tettek, hanem életük egy szerencsétlen ballépése következményeinek vállalása helyett kényszerítették őket ennek a szerepnek a vállalására. (Zaj, mozgás.) Folytathatnám, Képviselőtársaim?
