BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az elmúlt év nyarán, őszén dolgozta ki az energiatermelésre, -forgalmazásra, -felhasználásra, valamint az energiával kapcsolatos környezeti, gazdasági és foglalkoztatási kérdésekre kiterjedő koncepcióját, amely a Kormány jóváhagyását követően ősszel került az Országgyűlés több bizottsága elé. E bizottságokban sok kritika, kiegészítés, sok fontos szempont merült föl. Ugyanakkor az is látszott, hogy a Parlament munkaterhelése mellett nem kerülhet sor egyhamar plenáris vitára.
A tavalyi év végén egyébként is hatalmas horderejű változások következtek be. Elég itt utalnom arra, amiről az előbb beszéltem; a világpiaci árváltozások immár bekövetkeztek, mindez előrejelzésből valósággá vált az év második felében, továbbá Golf-háború, az azzal együtt járó hektikus árváltozások, a Szovjetunió gyors dezintegrálódása, mindez arra szorította a tervezőket, a koncepció készítőit, hogy átgondolják a magyar energetikai koncepciót. Mindezek alapján tartalmilag sok új elemet tartalmazó, formailag pedig teljesen új koncepció készült el ez év elején. Belső viták után, július 10-én a Kormány megtárgyalta ezt a koncepciót. Egyébként a kormányülésen is ugyanaz merült fel, mint az a kérdés, amelyet Mádai Péter tett fel, nevezetesen: kell-e alaperőmű, és ha kell, milyen legyen.
Az alaperőmű tekintetében nincs ma azonnali lépéskényszer. Az ipari termelés mennyiségének a csökkenése és a már érezhető energiatakarékosság miatt még néhány évig nem fog igényelni több energiát a magyar gazdaság. A jelenlegi hosszú távú szerződések teljesülésében ez idáig fennakadás nem volt. Az viszont igaz, hogy nagyfokú az energetikai függőségünk, más szóval kiszolgáltatottságunk, ismét más szóval kockázatunk, és ez a kockázat az, ami miatt intenzíven foglalkozni kell az erőmű-építés lehetőségével. Továbbá hosszabb távon számolni lehet mégiscsak a gazdasági növekedés felgyorsulásával, ámbátor reményeink szerint nem a régi szerkezetben, hanem radikálisan megújult szerkezetben fog ez végbemenni. Mindenesetre, ha foglalkozunk erőmű-építési tervekkel, egy ilyen döntés, maga a beruházás megvalósítása hosszú-hosszú éveket vesz igénybe, hiszen milliárdos méretű vállalkozásról van szó. Ilyen kérdésekben csak alapos, körültekintő döntés születhet szakmai és széles körű nyilvánosság előtt.
Nyugodtan mondhatom itt, hogy nem született meg a döntés sem mellette, sem ellene, tehát a képviselő úr szavával élve: nincs bunda. Az kétségtelen, hogy már számos ajánlat érkezett a Magyar Villamos Művekhez, jött atomerőműre, lignitre, kőszén bázisú erőműre összesen legalább 10, a jelentkezési határidő október 31.
Az vitathatatlan, hogy a legzajosabb kampányt a francia erőművi vállalkozások folytatják Magyarországon, és ez a stílus, ez a nyílt lobbyzás nálunk szokatlan. Azonban még egyszer mondom, ha hisznek nekem: semmi sem dőlt el. Persze a híresztelések ellen nincs orvosság. A múlt héten pénteken, a 44. bányásznapon, Tapolcán ugyanezeket a szavakat elmondtam az iparági vezetők előtt, visszafelé a kocsiban hallottam a Magyar Rádió híradását, hivatkozva a Financial Times-ra, hogy már megszületett a döntés.
Az interpelláció foglalkozik a paksi atomerőmű földrengéstani helyzetével. Az erőmű telephelyét földrengés szempontjából az energetikai ipar érintett szervezetei: tudományos intézetek, minisztériumok évek óta vizsgálják. A munka eredményeit a következőképpen foglalhatom össze:
Kezemben van a telephely szeizmicitásának vizsgálati jelentése. Előrebocsátva, hogy az elvégzett vizsgálatok nem tekinthetők lezártnak, az viszont megállapítható, hogy a legpesszimistább feltételezések esetén is van olyan műszaki megoldás és módszer, melynek alkalmazásával az erőmű a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő, alacsony kockázati szinten működtethető.
Megállapítások szerint nem lehet bizonyítottnak tekinteni az észak-északnyugati, dél-délkeleti csapású törésrendszer létezését, ez kisebb szeizmikus veszélyeztetettséget jelent, mint amilyet a tektonikai elemzés nyomán korábban feltételeztek. Megjegyezve, hogy a nukleáris biztonság ügye nem az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozik, hanem az attól független Országos Energia Bizottság az illetékes ebben, tájékoztathatom a képviselő urat, hogy a Bizottság a további földtudományi értékelés széles körű és objektív megalapozására adhoc- bizottságot, tudományos koordináló bizottságot hoz létre.
Végül mindkét képviselőtársunknak válaszolva és az Országgyűlés tájékoztatására elmondom, hogy az év elején átdolgozott koncepciót szakembereink megvitatták szakmai és tudományos szervezetekkel, továbbá az érdeklődő közvélemény is rengeteg információt kaphatott újságból és az elektronikus sajtón keresztül.
A koncepció készítői hatpárti egyeztetést szerveztek, amelyen a pártok többsége aktívan részt vett, leszámítva a Kisgazdapártot, amely nem jelent meg, és a FIDESZ-t, amely nem állított energiapolitikai szakértőt. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága augusztus 23-án, a környezetvédelmi bizottság a múlt héten tárgyalta meg ezt a tájékoztatót. Miután mindkét ülésen újabb és újabb gondolatok és ötletek merültek fel, tervbizottsági, az augusztusi bizottsági ülések tapasztalatai alapján a dokumentum még egyszer a Kormány gazdasági kabinete elé és a Kormány áldásával a Parlament elé kerül. Hogy mikor, erre pontosan válaszolni képtelen vagyok, hiszen mindez a Parlament időbeosztásától és munkaterhelésétől függ. Azonban még egyszer mondom; a dokumentum hozzáférhető, már eddig is hozzáférhető volt, elemi érdekünk és a mindenfajta lobbykkal szembeni védelmet jelent az, ha a széles közvélemény ismeri a koncepciót, ismeri annak szűkebben vett szakmai kérdéseit és tágabb stratégiai vonatkozásait.
Kérem tehát a tisztelt képviselőtársamat és az Országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. (Taps.)
