SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége a most beterjesztett törvényjavaslat-csomagot jelentős lépésnek tartja, fontosnak tartja – de nem tartja végleges megoldásnak.
Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban a jogfejlődés eljutott oda, hogy katonai bíróságok ténylegesen akkor működnek, hogyha ténylegesen katonai helyzetre kerül sor: védelmi helyzetre kerül sor a német alkotmány megszövegezésében, háborús állapotra az osztrák alkotmány értelmében.
Az a véleményünk, hogy a magyar Alkotmánynak az a rendelkezése, hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, nem teszi indokolttá békeidőben a katonai bíróságoknak még akár külön tanácsok formájában való fenntartását is.
Ennek ellenére a mostani törvényjavaslatot, a katonai bíráskodásnak a szervezeti beolvasztását a civil bírósági szervezetbe, mindenképpen üdvözöljük. Ebben a körben a szervezeti átalakítás természetesen együtt jár azzal, hogy a bíróságok, a katonai bíróságok bíráinak a státusza is megváltozik. Ez az a kérdés, ahol nem látjuk megnyugtatónak a törvényjavaslatot.
Az Alkotmány 50. szakasz (3) bekezdése értelmében a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. Nem vonom kétségbe, hogy garanciákat jelent az Igazságügyi Minisztérium alá való rendelés a Honvédelmi Minisztérium részéről. Ennek ellenére rendkívül fontos, alapvetően lényeges garanciális alapelv az, hogy a bíróságok pártatlanságába, befolyásolhatatlanságába vetett hitnek még a legkisebb csorbája se vetődhessen fel – a bírói függetlenségbe vetett hit rendkívül fontos garancia.
Ezzel nagyon nehéz összeegyeztetni azt, hogy egyes bírák másfajta függőségi viszonyban is legyenek.
Az Alkotmány ugyancsak a pártoktól való függetlenséget és a politizálásra való függetlenséget írja elő alkotmányos alapelvként. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a bíró szerepével nehezen egyeztethető össze az, hogy ugyanakkor tényleges katonatiszt is legyen. Itt különösen élezi a problémát az az egyébként rendkívül logikus, a bírói munka munkaterheit könnyítő megoldás – amely ugyanakkor elvileg is előbbrelépést jelent, hiszen elmossa az eddigi különbségeket az ügyszakok között –, hogy a katonai bírák, az eddigi katonai bírák egyéb büntetőügyekben is eljárhatnak. Ez nagyon jó.
Ugyanakkor azonban nagyon nehéz lenne megmagyarázni egy állampolgárnak, hogy ha őt esetleg egy katonatiszti rendfokozattal rendelkező, tényleges állományban levő bíró ítéli el, hogy minfenféle befolyásolhatóság őnála ki volt zárva. Meg tudjuk magyarázni neki, ennek ellenére ez támadási felületet adhat a bírói függetlenséggel szemben, szóbeszédekre adhat okot, amelyet mindenképpen el kell kerülni.
Ezért nekünk olyan jellegű módosítási indítványunk van, amelynek értelmében a katonai bíró kerüljön tartalékos állományba a bírói tevékenységének idejére. Ebben az esetben a személyi kör is bővülhet, hiszen közismert, hogy a bíróságokon belül tanfolyamok voltak, amelyben tartalékos tisztek kaptak katonai bírói kiképzést. Esetleg az átjárhatóság itt is bővülne, és ez lehetővé tenné azt, hogy bármiféle szóbeszédet a bírói függetlenséggel szemben meg lehessen előzni.
A másik kérdés, amelyhez hozzá szeretnék szólni – Kutrucz Katalin vetette fel a rendőrség, a rendőrök és a katonai büntetőjogi tényállásoknak a viszonyát. Nos, itt nagyon furcsa szembenállás alakult ki, mert Kutrucz Katalin valóban egy FIDESZ-képviselőnek az alkotmányügyi bizottságban felvetődött észrevételére hivatkozott. Igaz, hogy ő, amikor az érvek elhangzottak, ezt a javaslatát már nem tartotta fönn, de nem vitásan ott hangzott el ez az ötlet. Az ott elhangzott ellenérvek azonban minket meggyőztek – és ez az a helyzet, ahol mi a Kormánynak az álláspontját támogatjuk – egészen egyszerűen azért, mert a rendőrség minél inkább szakadjon el a katonai jellegnek a köldökzsinórjáról. A rendőrség váljon minél inkább civil szervezetté, és a rendőrök ne követhessenek el katonai jellegű bűncselekményeket!
Azokat a magatartásokat, amelyeket katonai büntetőjogi tényállások rendeltek büntetni eddig, meg lehet oldani fegyelmi eszközökkel a rendőrségen belül. Hogyha egyéb köztörvényes bűncselekményt követ el a rendőr, természetesen semmi akadálya, hogy vele szemben annak a tényállásnak megfelelően folytassák le az eljárást, de nem tartjuk szerencsésnek, hogy ha egy egyre inkább polgáriasuló rendőrségen belül ilyen katonai elemek megmaradnak.
Ebben a körben mi – Kutrucz Katalin felvetésével ellentétesen – azt kérjük a Kormánytól, hogy ne vonja vissza ezt a törvényjavaslatát. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)
