TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én szeretném a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium részéről először is örömünket kifejezni azért, hogy a Duna környezetvédelmével kapcsolatos javaslat az Országgyűlés plénuma elé kerülhetett. Úgy gondolom, ez a tény is jól példázza azt a sokoldalú törekvést, amely az elmúlt időszakban több ország kormányzati szervei és nemzetközi szervei részéről a Duna vízminőségi állapota romlásának megállítására, illetve annak javítására irányult.
Tárcánk és személyesen Keresztes K. Sándor miniszter úr több előzmény után 1990 júniusában kezdeményezte az érintett nyolc ország minisztereinek egy, a Duna-medence ökológiai helyzetének javítását célzó nemzetközi egyezmény előkészítésének megkezdését. Ismeretes önök előtt, hogy a Duna ügyében az elmúlt időszakban rendkívül sok irányú és összetett nemzetközi aktivitás bontakozott ki. Hadd utaljak itt a szófiai találkozóra – amire képviselőtársam is kitért már –, a Duna menti országok deklarációjára és több nemzetközi szervezet kezdeményezésére.
Ezek azonban többnyire tudományos, módszertani kérdésekre és tapasztalatcserékre és a követendő magatartási normák deklaratív jellegű megfogalmazására koncentrálódtak, és nem arra az általunk kezdeményezett egyezmény alapvető céljára, nevezetesen arra, hogy a nemzetközi jog kötelező erejű normáival, tehát nemzetközi szerződéssel állítsuk meg a legkritikusabb szennyezéseket, és érjük el, hogy a Duna-medence több helyen ma már kritikusnak nevezhető környezeti állapota ne romoljon tovább, illetve közösen meghozott intézkedéseink kapcsán javuljon.
A Duna menti országok miniszterei kezdeményezésünket pozitívan fogadták, és ez a nemzetközi szervezetek között is élénk visszhangra talált. Ennek alapján tárcánk meghívására került sor ez év február 12-13-án nyolc dunai ország kormányszakértőinek budapesti találkozójára, ahol igaz – el kell, hogy mondjam – nem kis vita után, de végül is a résztvevők egyetértettek abban, hogy meginduljon a Duna-medence ökológiai egyezmény konkrét előkészítése.
Az állásfoglalásból a leglényegesebb résznek azt tartom, amely kimondja, hogy a létrehozandó egyezménynek biztosítani kell, hogy a Duna-medence jelenlegi állapotán változtatni csak az ökológiai szempontok kellő figyelembevételével lehet. Emellett természetesen alapvető cél a víz, a föld, a talaj – és különös hangsúlyt szeretnék az élőhelyek változatosságának fenntartására és a természetközeli állapot helyreállítására is fordítani.
A kormányszakértők állásfoglalása ezt a Duna-medence országai közös, hosszútávú érdekeinek nyilvánították. Az állásfoglalás azután részletesen is intézkedik a kidolgozandó egyezmény tartalmi irányvonalairól, módszereiről és ezeknek a konkrét ütemezéséről is.
Hadd soroljam fel azokat a legfontosabb intézkedéseket, amelyeket a kormányszakértői tanácskozás elfogadott. Ezek nevezetesen: a Duna-medencében jelentkező környezetvédelmi problémák számbavétele, a Duna térségét érintő, jelentős környezeti vonatkozású megállapodások együttműködésének felülvizsgálata, a közvéleményt is különösen foglalkoztató térségek, és utalnék itt az előbb tárgyalt Bős ügyének kiemelt súlyú kezelésére, de a legfontosabb környezeti elemek célállapotának és a szükséges eszközrendszerének a meghatározására is. A határok menti közös, természeti értékekben jelentős területek nemzeti parkká vagy tájvédelmi körzetté nyilvánítása nyilvánvalóan egységes kezelési elvek kidolgozását igényli.
A létesítendő nemzeti parkok vagy tájvédelmi körzetek úgynevezett puffer-területein mintaértékű komplex gazdálkodási rend kialakítása szükséges, amelyeken a gazdálkodás környezetbarát módon, tehát a hagyományokat és régi értékeket helyreállítva valósul meg. Nem utolsósorban említeném meg a Duna-medence változatos tájszerkezetének, jellegzetes táji adottságainak védelmét, ezek megőrzését.
Tisztelt Országgyűlés! Miközben az előbb említett munkálatok folytak, megindult a ma elénk került és itt most tárgyalásra került országgyűlési határozat előkészítése is. Mi ezt a minisztériumunk részéről rendkívül pozitívan értékeljük, hiszen erősítést és támogatást nyújtott eddigi tevékenységünkhöz, és megerősít bennünket a további lépések helyességében.
Az országgyűlési határozattervezet első pontja azonban, amely felkéri a Kormányt, hogy az érintett országok kormányainál kezdeményezze egy átfogó környezetvédelmi Duna-egyezmény megalkotását, olyan értelemben már teljesült, hogy a kormányszakértői állásfoglalás tulajdonképpen megszületett erről, és a munka továbbfolytatására vonatkozóan is egyértelmű.
Ezért azt javasoljuk, hogy ezt a pontot a tisztelt Országgyűlés azzal a módosítással fogadja el, hogy a Kormány a dunai országok kormányaival az 1991. február 12-13-i budapesti tárgybani tanácskozás eredményeit figyelembe véve folytassa tovább a tárgyalásokat.
Szeretném kiemelni azt is, hogy a határozati javaslat azon pontjaival, amelyek közös nemzeti parkok vagy tájvédelmi körzetek létrehozására vonatkoznak, nemcsak messzemenően egyetértünk, hanem ennek érdekében a megalapozó munkát és a nemzetközi tárgyalásokat is megkezdtük.
Szükségesnek tartjuk ugyanakkor a tervezett nemzeti parkok, illetve a tájvédelmi körzetek területének előzetes, komplex környezeti állapotfelmérését. Ennek alapján vizsgálnunk kell a termelési tevékenységek környezeti kockázatát, a már bekövetkezett szennyezések környezeti hatását, és el kell készítenünk az érintett országok illetékes szerveivel együtt a környezeti kockázatok csökkentésének és a szennyezések szanálásának programját is.
A védetté nyilvánítás kérdésében tehát felelősen kívánunk cselekedni, és itt fontosnak tartanám megjegyezni, hogy javaslatainkat, kezdeményezéseinket Európa csak akkor veszi komolyan, ha meglévő védett területeink intenzív fejlesztését tovább folytatjuk, erőteljesebbé tesszük. A tervezett országgyűlési határozat e kérdésekben is iránymutatást ad, amelyet az érintett országok illetékes szerveivel megkezdett és folytatandó tárgyalásokon messzemenően követni kívánunk.
Tisztelt Országgyűlés! Tárcám a kormányszakértői budapesti találkozón elfogadott határidők szerinti módosítással – amit – hadd utaljak rá – Dragon Pál képviselőtársam módosító javaslata már többnyire tartalmaz, ezt azonban még pontosítani kell a tárcával messzemenően támogatja a tervezetet, és azt a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra javasolja. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
