ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció bevezetőjével teljes mértékben egyetértve, az előmeneteli és javadalmazási törvénynek és törvényjavaslatnak az volt a célja, hogy megteremtse a független bírói működés garanciális feltételeit, figyelembe véve azt is, hogy egy független bíróság zavartalan működéséhez elengedhetetlen az adminisztratív háttérnek a megfelelő működtetése is.
Szándékunk megvalósítását azonban nyilvánvalóan behatárolta a költségvetés. Többet kértünk, ennyit kaptunk, amennyit kaptunk, azt kellett felosztani. Most a kérdéseknek a sorrendjében, hogy hogyan készítettük elő.
Valamennyi jogi beosztású, tehát bíróról, bírósági titkárról és fogalmazóról próbabesorolás készült. Ez körülbelül 2300 személy a 7200 körüli összbírósági létszámhoz viszonyítva. A nem jogi beosztású dolgozókról részben a nagy számra, részben a rendkívül nagy fluktuációra tekintettel próbabesorolás valóban nem készült, viszont a tervezett béremelés 70%-os volt; tehát 70%-kal számoltunk, amikor a törvényjavaslatot előterjesztettük.
Tehát ennyit az első kérdésre. A bírákról, fogalmazókról, titkárokról készült, a bírósági dolgozókról nem, de 70%-os béremelés volt tervezve.
Most a törvény végrehajtásával kapcsolatban. 1990. december 11-én volt a megyei bírósági elnöki értekezlet, amely úgy döntött, hogy a végleges besorolások előtt egy próbabesorolást kell a bírósági adminisztratív dolgozókról készíteni.
A próbabesorolásnak az összesítésekor észleltük, hogy a bírósági dolgozók béremelésének a mértéke a bírák béremelését lényegesen meghaladja, a törvény 2. §-ának b) pontjában foglaltakkal ellentétesen a jegyzőkönyvvezetők és a beosztott irodavezetők többségét a törvénnyel ellentétben az ügykezelői IX. fizetési osztály helyett a próbabesorolásnál besorolták az érdemi ügyintéző, tehát a VIII. fizetési osztályba és a beosztott nélkül dolgozó irodavezetőket is vezetői pótlékban részesítették a próbabesorolásnál. Ennek alapján csak éppen 7 millió forintos túllépés következett volna be a költségvetésben megállapított keretben.
A problémák megoldása érdekében nem az Igazságügyi Minisztérium, hanem az ideiglenes Bírói Tanács 1991. január 31-én ülést tartott, és állást foglalt a vitás kérdésekben. Tehát az ideiglenes Bírói Tanácsnak az állásfoglalását, a január 31-it kell ismertetni, az meghatározta, hogy melyek azok a munkakörök, amelyek a törvény 2. §-ának b) pontja értelmében tisztviselőnek, tehát érdemi ügyintézőnek, és melyek azok, amelyek a c) pont értelmében ügykezelőnek minősülnek. E szerint a jegyzőkönyvvezetők és a beosztott irodakezelők munkája, miután ők a bíró ellenőrzése mellett végzik a munkájukat, nem tekinthető önálló érdemi munkának – mondom az ideiglenes Bírói Tanács állásfoglalását. Ezért őket az ügykezelői IX. fizetési osztályba kell besorolni.
Azokat a tisztviselőket és ügykezelőket, akiknél a fizetésemelés mértéke a 90%-ot meghaladja – volt olyan, ahol 150%-os lett volna –, a törvény 20. §-ának (4) bekezdése alapján a szolgálati idejükhöz viszonyítva eggyel alacsonyabb, vagyis a VIII. helyett a IX-be sorolták be. Vezetői pótlékban pedig csak azokat az irodavezetőket részesítették, akiknek legalább két beosztottjuk van. Irodavezető csak az lehet, akinek beosztottja van, nem lehet besorolni a VIII-ba azért, mert irodavezetőnek tekintette magát.
Az ideiglenes Bírói Tanácsnak erről az állásfoglalásáról a megyei bíróságok elnökeit a tanács titkársági feladatait ellátó igazságügyi igazgatósági főosztály írásban tájékoztatta, és a végleges besorolások az állásfoglalásnak megfelelően történtek.
Törvényi felhatalmazás hiányában az Igazságügyi Minisztérium semmiféle végrehajtási utasítást, állásfoglalást nem adott ki, amint elmondtam, mind az ideiglenes Bírói Tanácsnak a határozatán alapult.
A 3. kérdésre: A bírósági dolgozók szakszervezetének az elnöke az ideiglenes Bírói Tanács minden ülésén részt vesz. A január 31-i ülésen a szakszervezet megbízott elnöke vett részt, és az állásfoglalással kapcsolatban semmiféle érdemet érintő észrevételt nem tett.
Őszintén megmondom, legszívesebben a negyedik kérdéssel kezdtem volna, az anomáliákkal, mert a negyedik kérdés ezt a megítélést firtatja. Őszintén meg kell kérdeznem, vajon mit tekintsünk az adott esetben anomáliának. Talán azt a tényt, hogy amíg a bírák és ügyészek fizetésemelésének mértéke országosan nem éri el a 80%-ot, addig a bírósági és ügyészségi tisztviselőké átlagosan – mindenütt az év végéről beszélek a három lépcsőnél – 95%-os! És ezen az arányon belül a jegyzőkönyvvezetők és irodakezelők béremelésének mértéke esetenként a 100%-ot meghaladja!
Kétségtelenül többen sérelmezték – ebben az interpellációnak igaza van – a VIII. fizetési osztályból a IX. fizetési osztályba történő átsorolásukat. Bár senkit nem akarok ezzel sérteni, de egy kicsit a saját munkájukat, annak jellegét és a minősítését túlértékelve, mert így a fizetésük a 100% helyett például – uramisten – csak 85%-kal emelkedett, de sehol nem sértette meg a törvénynek azt a rendelkezését, hogy méltánytalan, hátrányos helyzetbe nem kerülhet.
Nem akarom az időt lopni, mert jár is az óra. Minden kimutatásunk, statisztikánk megvan, én a szünetben nagyon szívesen a képviselő úr rendelkezésére bocsátom. A megindult munkaügyi viták számára csak kiemelem azt, hogy a visszasorolások után a Fővárosi Bíróság területén a múlt évi 10 248 forintról 18 934 forintra emelkedett az átlagbér, ebben mindenki benne van. Ezen az átlagon belül olyanok is vannak, akiknek a fizetése 10 000 forintról 25 000 forintra vagy 9000 forintról 22 500 forintra módosult. Tehát a kimutatásokat rendelkezésre bocsátom.
Befejezésül csak annyit mondjak: valahogy én úgy érzem, hogy ez az igazságügy nevű termék két malomkő között őrlődik. Az egyik malomkő a jogkereső közönség, a másik malomkő a jogalkalmazó bíróság, és valahogy mind a kettőbe, a csiszolóanyagba bekeverték az elégedetlenséget, és ezt nagyon nehéz az adott költségvetéssel behatárolt körülmények között valahogyan kiegyenesíteni. A bírói út kiszélesedése miatt nyilvánvalóan óriási teher hárul a bíróságra, én ezért az elégedetlenséget egy kicsit megértem. De az ország jelenlegi helyzetében a bírósági és ügyészségi dolgozók részére ennyit tudtunk nyújtani, és úgy érzem, hogy a bírák 80%-os fizetésemelésével szemben az adminisztratív dolgozók 95%-os fizetésemelése azért nem minősül anomáliának, és én ezért kérném szépen, hogy az interpellációra adott választ az Országgyűlés fogadja el. (Taps a jobb oldalon.)
