KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm az igényesen fogalmazott interpellációt, amely minisztériumunk egyik súlyos gondjára hívja fel a figyelmet. Az élsport és az iskolai testnevelés merev szembeállítása a nyilvánvaló különbségek ellenére sem kívánatos. A diáksport szinten tartása és fejlesztése nélkül elképzelhetetlen az, hogy Magyarországon a következő években is 50 sportágban mintegy 300 ezer fiatal sportoljon rendszeresen. Ők hasznos elfoglaltságot találnak az élsport közelében. Közülük kerülnek ki világnagyságaink. Ennél is fontosabb azonban a testnevelés és a sport emberformáló, jellemnevelő hatása. Sajnos ezen a területen is lehangoló az örökségünk.
Az alsó- és középfokú oktatási intézmények egyharmadában, mintegy 1200 iskolában nincs semmiféle fedett sportlétesítmény. 800 iskolában még a szabadtéri testnevelés lehetőségei is hiányoznak. Hőforrásokban gazdag országunkban alig van hely, ahol úszni tanulhatnának a fiatalok. A felsorolt hiányosságok pótlására legalább 50 milliárd forintra lenne szükség. Az üzemeltetésre is milliárdok kellenének.
Reméljük, hogy a következő években a piacgazdaság elterjedésével több jut ilyen célra is. A Művelődési és a Közoktatási Minisztérium az Országos Testnevelési és Sporthivatal előterjesztése alapján még ebben a félévben a Kormány elé terjeszti elképzeléseit a következő három kérdésben:
Az állam szerepvállalásának újragondolása az iskolai testnevelés és szabadidősport területén. Szerintünk az iskolák ilyen természetű gondjainak megoldásában az államé a főszerep. A szabadidősport viszont többnyire helyi szükségleteket elégít ki, tehát elsősorban önkormányzati feladat. Az állam főként ösztönző gazdasági szabályozók kialakításával, például adókedvezményekkel segítheti ezt.
Javasolni fogjuk a testnevelés és a sport önálló anyagi alapjának megteremtését, egy új állami finanszírozási rendszer kidolgozásával. Megalkotjuk a sporttörvény tervezetét.
A jelenlegi állapot jellemzéséül néhány adatot kiemelek a költségvetési törvény mellékletéből. Ebből érzékelhetők mind a meglévő arányok, mind pedig az említett törekvéseink első eredményei. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elkülönített költségvetésében 1,7 milliárd forint szerepel működésre, 240 millió forint pedig beruházásra. A működésre szánt keretnek 24,5%-át fordítják közvetlenül a versenysportra, 10,8%-át a diáksporra, 2,5%-át szabadidősportra. Az utánpótlás nevelésére 4,2% a sportintézmények működésére 25,5%, igazgatási kiadásokra 12,8% jut ebben az évben. A fennmaradó, nem jelentős összeget egyéb kiadásokra, például sportdiplomáciára és tartalék képzésére fordítják.
A Belügyminisztérium által meghirdetett pályázat keretében 2,6 milliárd forint jut tantermek és tornatermek építésének befejezésére, további 400 millió újak építésére. A megváltozott szemléletet tükrözi az a tény, hogy míg 1985-től 1990-ig, tehát öszszesen öt év alatt 17 tornaterem épült, jelenleg 140 tornaterem építése van folyamatban.
Kuratórium dönt a társadalombiztosítás költségvetési vitájában elfogadott 450 milliós többlettámogatásról, mely ugyancsak az ifjúsági és szabadidősport céljaira szolgál. Normatív támogatás keretében az önkormányzatok további 700 millió forintot kapnak sportfeladatokra. Hasonló célú előirányzatok más tárcák költségvetésében is szerepelnek. Jelenleg három, tárcánkhoz tartozó főiskolánál épül tornaterem: a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolát, az esztergomi Vitéz János Tanárképző Főiskolát és a békéscsabai Tanítóképző Főiskolát említhetem, ahol a beruházások még ez évben befejeződhetnek. A tárca hozzájárulása 140 millió forint. Mindettől a testnevelés szakosok színvonalas képzését is reméljük.
E rövid ismertetésből is bizonyára kitűnik, hogy az alig 410 milliós összeg valóban nélkülözhetetlen az élsportra, hiszen a vállalati támogatások e téren is csökkentek. Ennek elvonásával az iskolai testnevelés nem lenne sokkal gazdagabb, mások a nagyságrendek: ide milliárdok kellenek! Sajnos, egyelőre, pénz hiányában többet nem tehetünk, de új program készítésén fáradozunk. Ennek keretében további 444 tornaterem, ezer szabadtéri sportpálya és száz tanuszoda építését kezdeményezzük. Tervezzük olyan miniszteri körlevél kiadását, amely lehetővé teszi a heti testnevelési órák számának növelését, elsősorban az általános iskola alsó tagozatában, ha biztosítottak ennek személyi, tárgyi és anyagi feltételei.
Ha a Független Kisgazdapárt – mint képviselői az interpelláció szövegében ajánlották – tevékenyen részt kíván venni a testnevelés gondjainak megoldásában, kérjük konkrét javaslataikat és aktív közreműködésüket.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Gyér taps a jobb oldalon és középen.)
