SZABÓ LAJOS (FKgP)
SZABÓ LAJOS (FKgP)
SZABÓ LAJOS (FKgP) Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselőtársaim!
Dr. Szabó János képviselőtársam ez év január 22-én elhangzott, az árvaszékek felállításával kapcsolatos kérdésére dr. Surján László miniszter úr arról tájékoztatott bennünket, hogy a Kormány az önkormányzatok érdekképviseleti szerveinek érveire, illetve a központi igazgatás közgazdasági, pénzügyi korlátaira hivatkozva vetette el az árvaszékek felállításáról, a gyámügyi igazgatás rendszeréről szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztését.
Miniszter úr jelezte, nem kizárt a gyámügyi igazgatást illetően a tévedés lehetősége, de csökkenti a veszélyt, hogy valamennyi települési önkormányzat jegyzője jogvégzett ember kellene hogy legyen, illetve végső soron az államigazgatási határozat bíróság előtti felülvizsgálati lehetősége biztosítja a megfelelő jogorvoslatot.
A választ követően számtalan önkormányzati képviselő, illetve gyermekvédelmi szakember kereste meg pártunkat, kifejtve ellenvéleményét és mélységes aggodalmát. Elsősorban a kisebb településekről jelezték, hogy nem sikerült a meghirdetett jegyzői állásokra jogász szakembert találni, így félő, hogy az önkormányzatok hivatalára háruló, különleges szakértelmet követelő hatósági ügyekben nem tudnak megfelelően eljárni.
A gyámügyi hatósági tevékenység két jól elhatárolható részből áll. Az egyik csoportba a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, a gyermek vér szerinti családjában történő nevelését elősegítő intézkedések tartoznak. Ezek a gyámügyek jelentős részét, több mint felét alkotó ügytípusok részben szolgáltatás jellegűek, a döntéshozatalra a helyi önkormányzatnál kell hogy sor kerüljön, ahol a családok, illetve az adott település lehetőségeit legjobban ismerik. Az ügyek intézőjétől az eljárás lefolytatása komoly szakmai gyakorlatot, mérhetetlen emberismeretet, nagyfokú emberszeretetet követel, ugyanakkor nem feltétlenül szükséges még felsőfokú végzettség, jogi jártasság megléte sem.
A gyámügyek másik csoportját a kiskorúak, a gondnokoltak, valamint az ügyeik vitelében akadályozott egyéb személyek helyzetét, jogi státusát alapvetően befolyásoló ügyek alkotják. Ezen ügyek intézésére csakis széles körű, több jogterületet átölelő ismeretekkel rendelkező ügyintézők képesek. Ugyanakkor fontos, hogy az érintett kiskorúak, cselekvőképességükben korlátozott személyek érdeke az eljárás során megfelelően érvényesülhessen.
Ha a gyámügyek e másik csoportjába tartozó ügyek intézése az önkormányzatoknál maradna, úgy nem lenne kizárt, hogy a rosszul értelmezett önkormányzati érdek érvényesülhessen. Például a gyermek annak ellenére kiemelésre kerülhetne családjából, hogy az ténylegesen elkerülhető lenne. Ne lepődjenek meg szavaimon, hiszen a finanszírozás 1991. évi rendje alapján a családjából veszélyeztetettség miatt kiemelt intézeti, állami nevelt kiskorú elhelyezésének költsége szinte kivétel nélkül a megyei, fővárosi önkormányzatot terheli, a települési önkormányzat még a veszélyeztetettség megszüntetésére teendő intézkedések alól is mentesül, jelentős anyagi kiadásokat takarítva meg ezzel. Gondoljunk csak a segélyek összegére.
Sajnos elvben még ma is lehetőség van a politikai ellenfelektől az ideiglenes gondnok rendelésének jogintézményével visszaélve időszakosan megszabadulni. Ugyanis a helyi ideggondozó szakvéleménye alapján a gyámhatóság bármely személy részére ideiglenes gondnokot rendelhet, miáltal az illető önálló cselekvési lehetősége akár több hónapra is minimálisra zsugorodik. Szabad, demokratikus társadalmunkban nem tételezem fel senkiről, hogy ezen a pártállam idején nem egyszer alkalmazott aljas módszerhez folyamodna, de reményemen túlmenően erre jogi garanciát csak a független árvaszékek felállításában látnék.
Kétségtelen, hogy a gyámügyek egy részében mód van végső esetben jogorvoslatért a bírósághoz fordulni. Ugyanakkor a döntések késedelmes megváltoztatása mindenképpen súlyos károkat okozhat akár a kiskorúnak, akár a felnőttnek.
Például egy jogsértően végbement örökbefogadás hónapokkal, esetleg évekkel később történő felbontása az érintett gyermek súlyos lelki sérülésével jár együtt. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy széteső munkaszervezetet soha nem a legalkalmatlanabb munkatársak hagynak el legelőször, hanem a legjobb, legképzettebb dolgozók. Félő, hogy a járások 1983-ban történt megszüntetéséhez hasonlatosan ismét szétesik a gyámügyi apparátus, évekre lesz szükség a szakemberek pótlásához, közben pedig gyermekek, magatehetetlen felnőttek kallódnak el, veszítik életüket.
A legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb személyek érdekeinek, sorsának szakszerű védelme nem lehet pénzügyi, gazdasági megfontolások kérdése. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az árvaszékekről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénytervezetünk mielőbbi napirendre tűzését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)
Határozathozatal
