RAJKAI ZSOLT, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára:
RAJKAI ZSOLT, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára:
RAJKAI ZSOLT, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára: Köszönöm Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés!
Bod Péter Ákos és Siklós Csaba miniszter urakkal történt megegyezés alapján mindkét kérdésre a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium részéről én fogok választ adni.
A kiskörei vízlépcső és létesítményei teljes kapacitással képesek lennének megfelelő módon üzemelni. Ez a főműtárgyra és a hajózási létesítményekre vonatkozik. Másodlagos célt szolgáló, vagy nem közvetlenül a tározás célját szolgáló létesítmények elmaradása miatt erre jelen pillanatban valóban alkalmatlan. A védelmi létesítmények pénzügyi forráshiánya miatt közbenső kiépítettség állapotában vannak. A jelenlegi duzzasztási szint valóban 1,5 méterrel alacsonyabb a tervezettnél, így a vízlépcső víztömege 200 millió köbméterrel kevesebb a tervezett állapotnál. Így a vízlépcső valóban egy köztes funkciót tud csak ellátni, nem tud üzemelni az előre tervezett szándékkal. A létesítményrendszer ennek ellenére már lehetővé teszi, hogy a térség égető vízgazdálkodási problémáját, elsősorban a csapadékvízhiány pótlására szolgáló öntözőberendezések üzemeltetését, és a nagykunsági öntözőrendszeren keresztül a térség legszárazabb vidékének vízbiztosítását megoldja. Valóban még itt sem épült ki minden öntözőrendszer, nem épült ki a jászsági öntözőfürt. Megvalósult viszont az energiatermelés és az árvízi biztonságot szolgáló létesítmények teljes része, mód van a belvízkárok bizonyos csökkentésére, lehetőség van az ipari víz és az ivóvízbázisok bővítésére.
Részben megvalósultak az üdülés és a sportolás feltételei. A Balaton és a Velencei-tó ügyében hangzott volna el a kérdés az ipari és kereskedelmi miniszterhez. Zsúfoltsága miatt az idegenforgalom is hamar felismerte a Tisza-tó jelentőségét, így az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésére évente már most is tízmillió forintos idegenforgalmi alap támogatás jutott. Ez ugyan igen kevés, a Kormány azonban csak azokat az idegenforgalmi tájegységeket nyilvánítja kiemeltté, ahol nemzetgazdasági érdekek is megjelennek. Sajnos, a Tisza-tó és az egész térség még nem annyira fejlett infrasturktúra, üdültetés színvonalában, hogy a külföldi, igényes vevők ezt felfedezték volna, így előnyben részesül a Balaton, a Velencei-tó, a Duna-kanyar és ennek hátrányára még nem részesül előnyben a Tisza-tó és térsége. Mindenesetre várhatóan növekszik az érdeklődés, és az ezredfordulóra már valóban szerepel a Tisza-tó és térségének kiemelt térséggé nyilvánítása és fejlesztése.
A tározó hasznosítása azonban nem szűkíthető egyetlen cél, az idegenforgalom szolgálatára, az idegenforgalmi létesítményekre, valamint más érdekeket is meg kell valósítani. Az állami tehervállalás ebben a kérdésben még eléggé korlátozott lehetőséggel bír. Ezért született olyan döntés, hogy a hasznosítói érdekek és ellenérdekek egyeztetésével el kell készíteni a kiskörei vízlépcső hatásvizsgálatát és fejlesztési javaslatát. Mint ahogyan a képviselő úr is kérdezte, ez a hatásvizsgálat van hivatva megoldani azokat a kérdéseket, amelyek már nemcsak a vízi, műszaki, agronómiai, építészeti, hanem kiemelten környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek. Azt is el kell mondani, hogy a tározó tervezésekor sajnos még a környezetvédelem nem állt olyan szintjén a társadalmi értéknek, mint jelen pillanatban, így a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele az építmény, a mű megépítésénél még nem volt domináns jellegű. A hatásvizsgálat 1990. november 30-ra elkészült. A fejlesztési javaslat 1991. március 31-re fog elkészülni. A minisztérium figyelemmel kíséri, a hatásában vizsgálja a tározó működését, életét, sőt fejlesztési elképzeléseket is figyelembe véve ez év március 31-ére már egy fejlesztési bázis is el fog készülni.
Terveink szerint ezután a hatásvizsgálat a fejlesztési javaslattal együtt kerül az érdekegyeztető vitára, megteremtve ezzel az érdekeltek számára a választás lehetőségét a javasolt fejlesztési alternatívák között. 1991. november 30-ára már a vita eredménye szerinti javaslatot szeretnénk elkészíteni. Ennek a társadalmi akaratot tükröző fejlesztési javaslatnak erőforrásainktól függő megvalósítása 1992-ben kezdődne. Célunk az, hogy a kiskörei vízlépcső továbbfejlesztésének programja és üzemeltetésének rendje társadalmi közmegegyezéssel alakuljon ki – ezt hangsúlyozni szeretném –, és valósuljon is meg, amelyhez őszinte támogatásukat is kérem.
Sajnos, a válaszra lehetőséget adó ötperces idő lejárt, szerettem volna néhány szót szólni a hatásvizsgálat néhány kiemelt fejezetéről, de ezt majd a képviselő úrnak személyesen fogom átadni. Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps.)
