KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság elnöke az Országgyűlés által az 1991. április 24-én elfogadott törvény egyes rendelkezéseit alkotmányjogi szempontból aggályosnak találva, az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata iránt indítványt terjesztett elő a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához.
A Magyar Köztársaság elnökének indítványa nyomán lefolytatott előzetes vizsgálat alapján a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1160/A/1991/3-as sorszámú határozatával arra a megállapításra jutott, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló, az Országgyűlés 1991. április 24-i ülésén elfogadott, de a köztársasági elnök által még ki nem hirdetett törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek.
Az Alkotmánybíróságról szóló, 1989. évi XXXII. számú törvény 35. szakasz (2) bekezdése szerint – idézem – "Ha az Alkotmánybíróság a törvény aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti".
Az Országgyűlés feladata tehát az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenesnek minősített rendelkezéseinek a kiküszöbölése. A Magyar Köztársaság Házszabálya nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra, hogy az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített rendelkezések alkotmányellenességének megszüntetése milyen eljárásban történjék, ezért a Magyar Köztársaság Országgyűlésének ügyrendi kérdésben meghozott határozatával kell döntenie abban a kérdésben, hogy az Alkotmánnyal és a Házszabályokkal összhangban milyen eljárásban szüntetheti meg a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló és az április 24-i ülésen elfogadott törvénynek az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített rendelkezései alkotmányellenességét.
A két bizottság ülésén Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetségének a képviselője aggályát fejezte ki az itt vázolt megoldással kapcsolatban, mondván, hogy az Országgyűlés ügyrendjéről, az úgynevezett Házszabályokról az Alkotmány értelmében a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik, ezért, mint ahogy a képviselő az ülésen a bizottság tagjait figyelmeztette, könnyen alkotmányellenesnek minősítheti az Alkotmánybíróság azt a tárgyalási rendet, amelyet egy egyszerű szótöbbséggel meghozott ügyrendi döntés határoz meg.
Szeretném eloszlatni képviselőtársam aggodalmát és mindazokét, akik esetleg osztanák azt, hogy az adott esetben nincs lehetőség többféle jogértelmezésre, az Alkotmány és a Házszabály ugyanis egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának 24. § (4) bekezdése ugyanis a következő rendelkezést tartalmazza: "Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét." Ezzel szemben ennek a Házszabálynak a 45. § (2) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy "Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, és az ügyrendi javaslatok felett az Országgyűlés vita nélkül határoz." Az ügyrendi döntéshez tehát természetesen nem szükséges kétharmados döntés, bár az ügyrendi kérdésnek is lehet a témája az alapvetően a Házszabály által normatíve meghatározott tárgyalási rend kérdése. A különböző szavazási rendet éppen az indokolja, hogy a Házszabály normatíve, tehát általánosságban minden hasonló esetre kiterjedő hatállyal határozza meg a tárgyalási rendet, az Országgyűlés ügyrendi döntése pedig nem normatív, hanem egyedi hatályú, kizárólag az adott esetre vonatkozik. Ezért nemcsak hogy nem szükséges minősített többség az elfogadásához, de a Házszabályok még vitát sem tesznek lehetővé az ügyrendi javaslat felett.
Az adott esetben egy olyan alapvető fontosságú kérdésről van szó, egy már elfogadott törvénynek az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített rendelkezései alkotmányellenességének kiküszöböléséről, amely eljárásra a Házszabály semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, és amelynek a megítélése fokozott körültekintést kíván, ezért az ügyrendi javaslat megtételét és az arról szóló döntést megelőzően az Országgyűlés elnökének felkérésére az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága, valamint az ügyrendi bizottság együttes ülésén egy állásfoglalást fogadott el. A két bizottság állásfoglalását követően – mint ahogy arra az elnök úr a bevezetőben utalt – a házbizottság megállapodásával összhangban és az eset súlyát és jelentőségét figyelembe véve kivételesen nemcsak egy, hanem több kisebbségi álláspont is ismertetésre kerül majd. Az ügyrendi javaslat előterjesztésre pedig ezek elhangzását követően kerül majd sor, annak érdekében, hogy a tisztelt Ház valóban kellő megfontolás után dönthessen ebben a fontos kérdésben.
Mivel a korábban elmondottak érdekében az eljárás célja kizárólag az alkotmányellenesnek minősített rendelkezések alkotmányellenességének megszüntetése, az Országgyűlés előtt folytatandó vita nem irányulhat a törvény egészére, hanem kizárólag az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített részeire. Miután pedig a Házszabályok 42. §-ának (2) bekezdése értelmében az általános vita a törvényjavaslat egészéről, a részletes vita viszont annak részeiről folyik, nyilvánvaló, hogy a Házszabályoknak a részletes vitára vonatkozó rendelkezéseit kell analógia útján értelemszerű, továbbá az Országgyűlésnek egyedi hatállyal meghozott ügyrendi határozatában foglalt kifejezett eltérésekkel lefolytatni. Miután a két bizottság ellenzéki tagjai ezzel a megoldással nem értettek egyet, szükségesnek látszik a Házszabály vonatkozó rendelkezéseinek az ismertetése.
A 42. § (2) bekezdése értelmében az általános vita a törvényjavaslat egészének indoklásából és a hatáskörrel rendelkező bizottság jelentésének a megvitatásából áll. A részletes vita a törvényjavaslat egyes részei, ezen belül a módosításokkal érintett szakaszok feletti vitából áll.
Miután itt nem a törvényjavaslat egészének az újratárgyalásáról van szó, hanem csak az alkotmányellenesnek minősített részek felülvizsgálatáról, nyilvánvaló, hogy az általános vita megvitatására nincs mód. Természetesen, mint korábban utaltam rá, a részletes vita szabályait nem erre a speciális esetre találták ki, tehát itt csak az analógia elve alapján lehet a Házszabály vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni, ami azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a Házszabály rendelkezéseinek konkrét értelmezésénél az eljárás sajátosságait, továbbá a legjelentősebb eltérést az ügyrendi határozatban kifejezetten meg is kell fogalmazni, ez pedig a legjelentősebb eltérés, a módosító indítványok előterjesztésére korlátaira vonatkozik. A részletes vitában ugyanis korlátozott a módosító javaslatok előterjesztésének lehetősége, hiszen a Házszabályok 43. § (3) bekezdése értelmében a részletes vitában csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni, ezért az Országgyűlésnek ügyrendi döntésével kell meghatározni azt, hogy a törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megszüntetése érdekében folyó vitában milyen körben lehet előterjeszteni módosító javaslatot. Tény, hogy az adott törvény esetében minden paragrafushoz nyújtottak be módosító javaslatot, és így a tárgyalás során mód lenne a részletes vita szabályainak szoros értelmezése mellett is a már beterjesztett módosító javaslatokhoz csatlakozó módosító javaslatokkal az alkotmányellenesnek minősített rendelkezéseket módosítani.
Eljárásjogilag egyértelműbb megoldás azonban, ha az Országgyűlés ügyrendi döntésében a törvényjavaslat megtárgyalása során eredetileg előterjesztett módosító javaslatoktól függetlenül határozza meg a módosító javaslatok előterjesztésének kereteit.
Az állásfoglalás a módosító javaslatok körének meghatározása szempontjából is összhangban van a részletes vita szabályaival. Az analógia elvét alkalmazva ugyanis, miként a részletes vitában, az alkotmányellenesség kiküszöbölésére irányuló eljárásban is korlátozott a módosító indítványok beterjesztésének a lehetősége, de míg az általános szabályok szerinti részletes vitában a korlátozás körét a már benyújtott módosító javaslatokhoz való csatlakozás, a tárgyalt eljárásban az alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekhez való kapcsolódás, illeve az e rendelkezésekkel való összefüggés határozza meg.
Végezetül előadom, a bizottságban vita bontakozott ki arról, hogy az alkotmányellenesnek minősülő szakaszokra vonatkozó módosító javaslatok feletti szavazást követően szükséges-e a törvény egészéről is szavazni. Végül a bizottságok egyhangúan úgy foglaltak állást, hogy szükséges a megváltozott törvényről is szavazni. A vitában elhangzó álláspontokból, valamint a korábbi döntések logikájából egyértelmű, hogy a megváltoztatott törvény egészéről történő szavazás indokát az adja, hogy a Parlament megvizsgálhassa, hogy az elfogadott módosító indítványokra tekintettel a törvény belső összhangja, koherenciája biztosított-e.
Ez a szavazás nem jelenti a korábbi szavazás hatályon kívül helyezését. Amennyiben a végső szavazásnál az Országgyűlés nem fogadná el a megváltoztatott törvényt, a korábbi, rendes eljárásban leadott szavazatok változatlanul érvényesek maradnának, csupán az alkotmányellenesség megszüntetését célzó eljárásban hozott döntések veszítenék hatályukat, és az Országgyűlésnek az alkotmányellenesség megszüntetését célzó eljárást kellene az eredetileg elfogadott törvény alapján megismételnie.
Mindezekre az indokokra figyelemmel ismertetném az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságának, valamint ügyrendi bizottságának közös állásfoglalását.
1. Az Országgyűlés előtt folyó eljárás kizárólagos célja a törvénynek az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített egyes rendelkezései alkotmányellenességének megszüntetése.
2. Az alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló eljárásra a törvényjavaslat részletes vitájának szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
3. Az Országgyűlés által elfogadott törvénynek csak azokhoz a szakaszaihoz nyújtható be módosító javaslat, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített, valamint azokhoz, amelyek közvetlen logikai összefüggésben vannak az alkotmányellenesnek minősített szakaszokkal.
4. Az alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló módosító javaslatokról hozott határozatait követően az Országgyűlésnek a megváltoztatott törvény egészéről újra határoznia kell.
Most pedig engedélyt kérek arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi vélemények előterjesztését követően a hivatkozott és ismertetett állásfoglalás alapján az ügyrendi javaslatot előterjesszem.
