TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A demokrácia nagyon fontos alapjai: az erős civil társadalom és annak a polgárok által szabad választások útján létrehozott képviseleti szervei, az önkormányzatok. Az önkormányzatok függetlenségének és egyben eredményes működésének is elengedhetetlen feltétele vagyoni különállásuk és függetlenségük törvényi biztosítása, függetlenségük gazdasági megalapozása. Ezt a célt kívánja szolgálni az előttünk fekvő törvényjavaslat, amelynek szabályozási elveit helyesnek ítélem, az abban foglalt szabályok törvénybe iktatását általánosságban támogatom, és a tisztelt Háznak elfogadásra javaslom.
Úgy vélem azonban, hogy a törvény megalkotása jó alkalmat kínál a múltban keletkezett olyan súlyos sérelmek orvoslására is, amelyeket a letűnt rendszer településfejlesztési politikája okozott.
Gondolok itt elsősorban az aprófalvas kistelepülések sérelmeire. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat néhány helyen történő módosításával ezen javítani lehetne.
Tisztelt Ház! A pártállam által meghatározott úgynevezett racionális településhálózati rendszer kialakítása a településeket merev hierarchiába sorolta. Egyes településeket, pontosabban a központi feladatokat is ellátó településeket privilegizált, másokat pedig hátrányos helyzetbe kényszerített. Ez a szervezési elv hatotta át a gazdaságszervezési intézkedéseket és az igazgatásszervezési döntéseket egyaránt. Az így kialakított tanácsi szervezetrendszer konzerválta a települések megkülönböztetett megítélését, állandósította és gyorsította a székhelyközségek fejlesztését és ezzel párhuzamosan az alájuk rendelt települések, tehát a társközségek degradálását. Ezeknek a folyamatoknak a káros hatásai közismertek, különösen nagy károkat okoztak az aprófalvas településeinken.
Tisztelt Ház! Ezeket a gondokat közelről ismerem, hiszen választókörzetem, Somogy megye jellegzetesen aprófalvas településszerkezetű. A volt társközségek polgármesterei megkerestek, és felkértek, hogy képviseljem, fogalmazzam meg igényeiket és a törvényjavaslat vitájában képviseljem érdekeiket. Ezért engedjék meg nekem, hogy választókörzetemből vett néhány példával érzékeltessem az elmúlt rendszerbeli településfejlesztés egészségtelen következményeit.
Választókörzetem 65 településéből 17 székhelyközség és 48 pedig társközség volt. A közös tanácsok fennállása idején a fejlesztés a székhelyközségekre koncentrálódott, a társközségek pedig egyre mélyebbre süllyedtek. Ennek eredményeként a 48 egykori társközség közül 37-ben nincs óvoda, 29-ben nincs iskola, 29-ben nincs mozi, 41-ben az infrastruktúra egyetlen italboltot jelent, 6 községben csak egyetlen kis vegyesbolt található, 3 település nem ellátott egészséges ivóvízzel, 13 településen pedig közkifolyós vízellátás van csupán. Én a példákat tovább sorolhatnám, de talán ennyi is meggyőzi tisztelt képviselőtársaimat arról, hogy nem lenne szerencsés megoldás a jelenlegi helyzetet tovább konzerválni a volt székhelyközségek igazságtalanul szerzett vagyoni előnyének legitimálásával.
A közelmúltig elnyomott kistelepüléseknek tehát az a jogos igénye, hogy helyzetükön a törvényhozás javítson, fejlődési esélyeiket tegye kedvezőbbé. E cél elérése érdekében nyújtottam be a tisztelt Házhoz módosító javaslataimat. Javasoltam a közös tanács által létesített, jelentős mértékben helyreállított, felújított, bővített épületek, a közös tanács anyagi eszközeiből szerzett föld, erdő, a közös tanács által alapított közüzem vagyona, a közös tanács által felügyelt intézmények ingó vagyona, továbbá a közös tanács által létesített otthonházak, illetve művelődési házak közös tulajdonba adását. Itt szeretném megjegyezni, hogy a törvénytervezet az egyéb vagyonnal foglalkozó 22. és 26. paragrafusai meg nem engedhető módon szűkítik az önkormányzati ingó vagyon körét. Az egyéb ingó vagyon a tételes rendelkezések között eltűnt, ugyanakkor a törvényjavaslat pedig olyan ingó vagyon körébe tartozó vagyontárgyak sorsát akarja rendezni, amelyeket egyszer már szabályozott a törvényalkotó.
A közüzemek vagyonával foglalkozó 12. és 15. paragrafusoknál alapvető problémának tartjuk, hogy nincs olyan szabályozás érvényben, amely elismerné ezeknek a közüzemeknek a speciális tulajdonjogi helyzetét.
Javaslataim érvényre juttatása esetén a vagyonszerzés anyagi terheit viselő valamennyi település részesedhetne a közösen létrehozott vagyonból, vagy más oldalról megközelítve, a törvény meggátolná a korábbi székhelyközségek igazságtalan módon szerzett többletvagyonának konzerválását. Módosító javaslatom az ajándékozás, illetve a végrendeleti juttatás révén szerzett vagyonhoz is kapcsolódik. Az ajándékozás, illetve a végrendeleti juttatás kedvezményezettje ugyanis nem mindig a székhelyközség volt, annak ellenére, hogy az ilyen juttatás elfogadásáról csak az ott tevékenykedő közös tanács nyilatkozott. Igazságtalan lenne azért az ilyen módon a közös tanácshoz került vagyon jogutódnak történő átadása. A helyes megoldás csak az lehet, hogy az ingyenes szerzett vagyon ahhoz a községhez kerüljön, ahová azt az ajándékozó, illetőleg az örökhagyó kifejezetten szánta. Ezzel szemben a közös tanács visszterhes ügylet révén szerzett vagyonát az ellenszolgáltatást közösen nyújtó községek közös tulajdonába lenne helyes adni. Így a vagyonszerzés terheit közösen viselő települések mindegyike részesülhetne a közösen szerzett vagyonból. Javaslataim célja tehát az, hogy legalább némiképpen orvosoljuk a volt társközségek sérelmeit, javítsunk eddigi méltánytalan, hátrányos helyzetükön, és növeljük népességmegtartó erejüket.
Tisztelt Ház! Én nem szeretnék a törvényhozás kapcsán érzelmi húrokat pengetni, azonban mégis szeretném elmondani, hogy számomra szívszorongató érzés, amikor ezeknek a volt társközségeknek, tehát az aprófalvas községeknek a buszmegállóiban télen hidegben, sárban látom topogni a kisiskolások hadát. Kérem, tegyünk értük, hogy ismét benépesülhessenek a kis falusi iskolák, hogy hasson ismét azok igazi közössége, emberformáló ereje.
Úgy gondolom, kötelességünk lépni annak érdekében is, hogy az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adása ne fordítsa egymás ellen a helyi önkormányzatokat. Tudom, hogy a tisztelt Házban nem illik vagy nem szokás levelet felolvasni, éppen ezért én csak idézni szeretnék a polgármesterek petíciójából egy gondolatot. Ennek a lényege, hogy "Az önkormányzatok bíznak a nép által választott Országgyűlés bölcsességében, igazságérzetében, abban, hogy e kérdésben mindenki számára elfogadható törvény születik. Olyan törvény, ami a közös tanács idején megvalósult beruházások, beszerzések esetén az érdekelt önkormányzatok közös tulajdonlását biztosítja. Olyan törvény, ami elfogadható megoldást ad az ilyen közös vagyon ésszerű megoszthatóságára, arra, hogy a társközségeknek a székhelyközségekben évtizedeken át felhalmozott vagyona a volt társközség önkormányzatai számára mobilizálható legyen."
Kérem önöket, hogy támogassák a kistelepülések jogos igényeit, hogy azok végre megindulhassanak a fejlődés, a felemelkedés útján. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
