VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Számviteli szakemberekkel és gyakorlati felhasználókkal is konzultálva valóban úgy tűnik, hogy hosszú idő után ez az első olyan komolyabb tervezet, amely valóban megüti a kívánatos szakmai mértéket. A javaslatból egységes szerkezet tűnik elénk, mely nem véletlen; elhangzott, az Európai Gazdasági Közösség 4. számú irányelve lett átvéve, átültetve a magyar viszonyokra.
Ez kétségtelenül megnehezíti azok dolgát, akik a javaslat hibáit keresik, ám a kitartó munka ebben az esetben is meghozza eredményét. (Derültség.) Így néhány olyan problémát említenék, amely a törvény hatályba lépése előtt várható.
Az előttünk fekvő javaslatban szereplő számviteli alapelvek egyike egyébként is az óvatosság elve. Az óvatosság elvéből többek között az is következik, hogy a várható eredménynél figyelembe kell venni valamennyi előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget. Úgy vélem, ez az elv nemcsak a majdan gyakorlati használatra kerülő számvitelnél alkalmazható hatásosan, de nem árt figyelembe venni a törvényjavaslatot megelőző várakozásoknál is.
Az első ilyen problémakör – azt hiszem, erre már történt utalás az államtitkár úrnál is – a hatálybalépésig meghozandó törvények, törvénymódosítások köre. A magyar jogrendszerben a szankciókat a számvitelt szabályozó törvényektől külön törvények határozzák meg, ezért módosítani kell a büntető törvénykönyvet és a szabálysértésekről szóló törvényt. Új, a mostanitól alapvetően különböző vállalkozási nyereségadót kell alkotni, szükség van államháztartási törvényre és így tovább. Tisztában lévén a parlamenti munka ütemével és zsúfoltságával, ne legyenek illúzióink a módosításokra jutó idővel és a módosítások kívánatos tartalmával kapcsolatban.
Nem kisebb feladat lesz az új nemzetgazdasági információs rendszer kialakítása. A törvényjavaslat ugyan előír átmeneti intézkedéseket, például hogy a beszámolókat a vállalkozóknak a tárgyévet követő év május 31-éig összesítésre az adóhatósághoz is le kell adni, de kérdés, ez mily módon biztosítja majd a Központi Statisztikai Hivatalnak, hogy a számára előírt kötelezettségnek eleget tegyen.
A vállalkozási nyereségadó módosítása mellett – és ez szerepel a javaslat indoklásában is – külön problémát képez az adóból származó költségvetési bevétel várható jelentős csökkenése. Erre utalt az államtitkár úr és minden előttem szóló is. Felszólalásom előtt és a vita megkezdése előtt azt akartam mondani, hogy tudomásom szerint eddig semmilyen becslés nem készült arra, hogy milyen mértékben csökkenti majd a költségvetési bevételt, de örömmel hallottam, hogy a zsúfolt parlamenti munka mellett is minden parlamenti párt frakciójának volt ideje arra, hogy modellszámításokat, elemzéseket készítsen.
Szeretném felhívni a figyelmet a jelenlegi könyvvizsgálóképzés gyenge pontjaira. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy a könyvvizsgálat teljesen komolytalanná válik. A jelenlegi könyvvizsgálók nem azt a képzést kapják, amire e törvény szerint szükség van. A törvényjavaslat olyan könyvvizsgálatot kíván, amely a gazdálkodók gazdálkodási képességét is vizsgálná, főként a hitelképességet, és az eddigi számviteli rendszernek nem volt erre ez idáig szüksége.
Két módosítást említenék még a kiosztásra került 2308-as számú jelentésből. A javaslattól eltérően a költségvetési szervek számviteli rendjét nem kormányrendelet formájában, hanem törvényi szinten kellene szabályozni. Erre nagyszerű lehetőséget adna az ősszel kidolgozásra kerülő államháztartási törvény. A törvényi szabályozás biztosabb keretet nyújtana az éves költségvetés tervezéséhez, ellenőrzéséhez. Ebben a kérdésben egyébként kompromisszum született: az államháztartási törvény szabályozásáig lesz csak kormányrendelet formájában szabályozva ez a kérdés.
Az országos számviteli bizottság hasonló szerepet fog betölteni, mint a külföldi országokban; javaslattevő, konzultatív szerepe van. E testületek nyugaton nagy tekintélyű, elismert szakemberekből állnak és a kormányszervektől független testületet alkotnak. Azzal, hogy a testület tagjait Magyarországon a pénzügyminiszter nevezné ki, pontosan a függetlenség elve sérülne. Ezért jobbnak tartanánk, ha az indoklásban szereplő módon csak a tagok egyharmadát jelölné ki a pénzügyminiszter, a kétharmad részt pedig érdekvédelmi, társadalmi és tudományos szervek delegálnák.
A FIDESZ parlamenti frakciója ezekkel a módosításokkal és kiegészítésekkel együtt a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
