KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint az az interpellációban is megfogalmazódott, valóban súlyos teherként nehezedik a társadalomra azoknak a gyerekeknek a problémája, akik az általános iskola befejezése után nem mennek középiskolába, illetőleg a középiskolai tanulmányok során lemorzsolódnak, következésképpen szakképzetlen munkaerőként jelennek meg a munkaerőpiacon.
Tökéletesen egyetértek a képviselővel akkor, amikor a probléma súlyát ily módon exponálta. Azt azonban cáfolnom kell, hogy ez a réteg teljesen ellátatlanul maradna ma, a mai magyar társadalomban.
Egész egyszerűen azért, mert az ellátottság vagy az ellátatlanság kérdése nem pusztán pénzkérdés, következésképpen aki valamiféle járadékban részesül, az ellátott – aki ilyenben nem részesül, az ellátatlannak minősülne. E kérdés vonatkozásában az alapmegítélésünk nem változott a foglalkoztatási törvény elfogadásához képest. Ezen alapkérdés pedig az, hogy ezen életkorú gyermekeknek az iskolában van a helyük. Ne feledjük, hogy 14-18 év közötti fiatal emberekről van szó.
Változatlanul meggyőződésünk az, hogy ilyen életkorú emberek problematikáját, vagyis a társadalmi-gazdasági életbe való integrálódásuk, elhelyekedésük kérdését nem munkanélküli segéllyel kell megoldani, ami pályakezdők esetében mondjuk 6 hónapig folyósítható. Ezzel a megoldással – azt gondolom – sehová nem jutnánk, marad a foglalkoztatáspolitkai eszközök közül a képzés.
Ha képzés, akkor természetszerűleg felmerül megint csak az egyes számú kérdés, hogy milyen képzés. Én azt gondolom, hogy az életkorból adódóan és a követelményeket kiszolgálóan elsősorban az iskolarendszerű képzés az, amelyben kívánatos az ilyen korú emberek képzése. Természetesen ha az iskolarendszerű képzésből kiszorulnak, mint jelen interpellációban megfogalmazottak esetében, akkor marad az átképzés, a továbbképzés lehetősége. Én azt gondolom, hogyha a képzésről beszélünk, akkor itt elsődleges célként azt kell megfogalmaznunk, hogy ezeknek a rétegeknek – a már kialakult rétegek problémájának a kezelésén túl – újratermelődését megakadályozzuk. Ennek alapvető feltételeit a Kormány a jelenleg folyamatban lévő és előkészítés alatt álló oktatási és szakoktatási törvényben kívánja biztosítani. Ennek az oktatási és szakképzési törvénynek az alappilléreit elsősorban a tankötelezettség következetes betartása mint egyik alapvető elv, továbbá a tanulók képességeihez jobban igazodó, a mainál lényegesen rugalmasabb szerkezetű és tartalmú iskolarendszer kiépítése, továbbá a lemaradók számára kialakított speciális képzési formák jelenthetik.
Tisztában vagyunk azzal természetesen, hogy ezen új törvény elfogadásáig, hatályba lépéséig is gondoskodni kell e rétegről. A gyermekek túlnyomó része számára továbbra is a hagyományos iskolai formák között kell megítélésünk szerint megteremteni a továbbtanulás és szakmaszerzés lehetőségét. Az igényekhez jobban igazodó szakmastruktúra kialakítása érdekében megkezdődött az országos szakképzési jegyzék felülvizsgálata, továbbá világbanki támogatással egy új szakközépiskolai modell kialakítása, valamint a hagyományos nagyüzemi igények helyett kis- és középüzemi elvárásoknak megfelelő képzési programok és vállalkozói ismeretek oktatása. Ennek során 61 szakközépiskolában megkezdődik egy modellértékű, érettségit és szakképesítést nyújtó, széles alapokon nyugvó és modulárisan felépülő szakképzési forma kialakítása, amely a későbbiek során alapját képezheti a hazai szakképzés megújításának is.
A program végrehajtására a világbanki hitelből 36 millió USA-dollárt, hasonló nagyságrendű hazai forrást is igényel a program. Ezen túlmenően a PHARE-programból 1,5 millió ECU áll rendelkezésre.
Továbbá meg kell említenem e körben konkrétumként a magyar és a német kormány közötti oktatási megállapodás egyes pontjait, amelyek szintén segítséget nyújtanak ezen program megvalósításához. Természetesen a jelenlegi iskolák mellett új típusú intézmények kialakítására is szükség van. E körben az iskolarendszerű oktatás keretében ez év szeptemberétől bővíteni szeretnénk a speciális lehetőségeket. A hagyományos formák között tovább tanulni nem tudó fiatalok számára az érintett minisztériumok együttműködésével az Országos Közoktatási Intézet és a Nemzeti Szakképzési Intézet munkájának eredményeképpen már ez év szeptemberétől lehetőség nyílik arra, hogy az általános iskolákban a IX. osztály beindításra kerüljön, ha ezt az általános iskola igényli, és az általános iskola záró struktúráját kellően átalakítják.
További speciális jellegű megoldást jelenthet a szakiskolai képzés bővítése, amelynek során kidolgozásra kerülnek várhatóan 10 szakirányban pályaorientációs szakmai alapozó programok. Ilyen szakmai irányként fogalmazódott meg fémipari, faipari, villamosipari, közgazdasági stb. területeken.
További specifikumok felsorolása körében meg kell említenem a dolgozók általános iskolájának az ifjúsági tagozatát, amelyen új programok, pályaorientációs programok beindítása folyamatban van.
Azt hiszem, hogy az iskolarendszeren kívüli képzés vonatkozásában alapvetően a foglalkoztatási törvényhez kell visszanyúlnom, amelynek értelmében az iskolarendszerből kiszoruló fiataloknak az átképzési és továbbképzési rendszer lehetőségét meg kell teremteni. Az ehhez szükséges források a foglalkoztatási alap 60%-a erejéig leosztásra kerültek a megyei, illetve a fővárosi munkaügyi központokhoz. Azt várjuk, hogy a munkaügyi központok a helyi munkaerőigényekre vonatkozó előrejelzések alapján a fiatalok életkori sajátosságait figyelembe véve szervezik meg a szakmai képzést, az átképzést. A Munkaügyi Minisztérium és a tripartit felépítésű Országos Képzési Tanács itt szakmai irányelvekkel és ajánlásokkal segíti e központok munkáját. De túl a megyei központok konkrét munkáján, várhatóan központi programok is megvalósításra kerülnek, illetve jelenleg részben folyamatban is vannak. Ennek alapja a foglalkoztatási alapból elkülönített 300 millió forint, amely rendelkezésünkre áll.
E körben kell megemlítenem az észak-magyarországi regionális munkaerő-fejlesztési és átképzési központot, amely az első ilyen konkrétumként említhető és vélhetően szeptemberben elkezdi működését. Ennek a területi hatálya Ózd, Miskolc, Nyíregyháza térségét fedi le. Vélhetően a pénzügyi alapja ennek biztosított. Ez szeptemberben beindítható lesz.
Ezen túlmenően hosszú távon még nyolc ilyen regionális átképző és továbbképző központot kívánunk felállítani.
Konkrét kérdésként hangzott el a képzési formák finanszírozása, pénzügyi forrásaink alapja. Itt meg kell említenem röviden és befejezésül a szakképzési alapot, amely 1,3 milliárd forint. Ennek felhasználásáról az Érdekegyeztető Tanács bizottsága dönt június elején, továbbá a világbanki hitelt – ez 24 millió USA-dollár –, a foglalkoztatási alap már hivatkozott 300 millió forintját, és a költségvetésnek a 14-16 éves fiatalkorúak iskolarendszeren kívüli képzésére jutó személyenkénti tízezer forintját. Én azt gondolom, hogy ezekből a forrásokból és az előbb említett konkrét folyamatok figyelembevételével ez a kérdés a jelen pillanatban adott lehetőségek között kezelve van. Minderre tekintettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen.
